2025-ben a március 5-e és az április 19-e közötti időszakra esik a nagyböjt a nyugati keresztény egyházakban. Ugyanakkor világszerte sok más kultúra és vallás böjtöl az év különböző időszakaiban. Az Egyesült Államokban végzett 2024-es felmérés alapján minden negyedik keresztény alkalmazza e szokást a húsvét előtti negyven napban. A katolikusok között ez az arány magasabb, 40%-os. Míg minden más vallás követőivel összevetve a legtöbben az iszlám vallás gyakorlói végeznek étkezési megszorítást, 80%-os arányban. A böjt önmagán mindig túlmutat, ugyanis többnyire vallási és önfejlesztési célja van. Ilyen módon nem csupán a hagyomány része, hanem számtalan modern fogalom is köthető hozzá, például az egészségtudatos, környezettudatos életvitel, sőt a tradicionális böjt a pénzügyi tudatossággal is összefügg.
Böjt a világ körül
A böjtöt gyakorló vallások és filozófiák közé tartozik többek között: a buddhizmus, a kereszténység, az iszlám, a judaizmus, a taoizmus, a dzsainizmus és a hinduizmus. Az étkezési megszorítások változatos formát öltenek, tarthat néhány óráig, de akár néhány héten keresztül is. Lehet időszakos, azaz a nap egy-egy szakászára vonatkozó. Például a ramadán napközbeni koplalást jelent, ami mellett a napjainkban elterjedt, hagyományos gyökerekre visszavezethető az ún. intermittent fasting (időszakos böjt) is szakaszos. De az önmegtartóztatás tarthat hosszabb perióduson keresztül folyamatosan (éjjel és nappal), mint a keresztény nagyböjt.
Egy Egyesült Államokban végzett 2024-es felmérés alapján minden negyedik keresztény alkalmazza az önkorlátozás e formáját a húsvét előtti negyven napban. A kutatás alapján a katolikusok között magasabb ez az arány, 40%-os. Más vallásokat is figyelembe véve minden ötödik amerikai szokott böjtölni vallási okokból. Különösen az iszlám vallást gyakorlókra jellemző a szokás, 80%-os az étkezési megszorítást rendszeresen alkalmazók aránya. Hasonló európai felmérés nem készült, de az egyes amerikai vallásgyakorlókra vonatkozó adatok irányadóak lehetnek az öreg kontinens egyes felekezeteinek tagjaira nézve is.
Mi a böjt?
A böjt mint mértékletes cselekvés számos területre vonatkozhat, így az evéstől és az ivástól való tartózkodás, de bizonyos cselekvésbeli megkötések is alkalmazhatóak. Utóbbira példa, hogy a magyar hagyomány szerint a böjti időszakban nem tartottak zenés-táncos mulatságokat vagy lakodalmakat.
Összességében a böjt vallásos és erkölcsi megfontolásból folytatott önmérséklet, ugyanakkor évezredes kultúrája van. A szokást a gyógyító, egészségmegőrző, megtisztulást és méregtelítést elősegítő jellegének köszönhetően, modern kifejezéssel élve prevenciós (betegségmegelőző) eszközként alkalmazták.
Tudatosság mint irányzat
A böjt és az önmérséklet szoros kapcsolatban áll az elmúlt évtizedekben egyre inkább terjedő tudatos cselekvéseket előtérbe helyező irányzattal (awareness, mindfulness). Az ún. tudatos életvitel, legyen szó egészségtudatosságról, környezettudatosságról vagy akár pénzügyi tudatosságról, mindegyikének része a fegyelmezett és célirányos cselekvés, amilyen maga a böjt is. Érdemes látni azt is, hogy a hagyományos böjt is rendelkezett azokkal a jótékony hatásokkal, mint amiért ma is végzik.
A tradicionális felfogás szerint az éves ritmusba, amely során minden időszaknak megvolt a maga vallási, gazdasági és az egészség megőrzése szempontjából vett jelentősége. Ahogy Gáspár Kinga írása is felhívja rá a figyelmet hagyományos böjt a természet ciklikusságához illeszkedett. A ciklikusságba beletartozott a bőség és a megszorítás időszakainak rendje, ahogyan a farsang és a húsvétot megelőző böjt időszaka váltják egymást. A környezettel harmóniában lévő étkezési szokásokat is elősegítette, így mai fogalmaink szerint környezettudatosnak tekinthető. Az ilyenkor szokásos visszafogott étkezés modern kifejezéssel élve elősegíti a pénzügyi tudatosságot is, vagyis a tartalékok megőrzését, és a megtakarítást. A fentieken túl az időszakos étkezési megszorítások számos testi és lelkik egészségre gyakorolt pozitív hatással is rendelkeznek. Így elsődlegesen elősegíti a méregtelenítési folyamatokat. A koplalást, annak jótékony fizikai hatásai miatt évezredekig használták gyógyításra is.
A pszichés és mentális jótékony hatások segítenek olyan kihívásokat kezelni, amelyekkel a legtöbb munkavállaló szembesül, például a krónikus stressz. A kihívás gyakorlati jelentősége, hogy elégedettséget és sikerélményt nyújt annak, aki véghez viszi. Ennek oka, hogy a böjt teljesítése összességében az önuralomról és a megnövekedett akaraterőről szól. Az időszak alkalmat nyújt arra is, hogy egy a hétköznapokban nem megszokott keretrendszert alkalmazzunk, ami tágítja az alkalmazkodó képességet, vagyis a rezilienciát. Ezzel javítja a váratlan, feszült és stresszes helyzetek kezelésének képességét is. (A stressz káros gazdasági következményeiről korábban itt írtunk.) További kedvező pszichés hatása, hogy az időszakra jellemző befelé fordulás a lelki megújulás és a kapcsolatok rendezésére is alkalmat adott (kapcsolati tudatosság).
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
