Az augusztus végi – szeptember eleji párizsi paralimpiai játékok ismét ráirányították a világ figyelmét a fogyatékossággal élő emberekre. Munkaerőpiaci szempontból – elsősorban az idősödő társadalmunk és az ebből is eredő munkaerőhiány miatt – a fogyatékossággal élő személyek jelentős munkaerő-piaci tartalékot, kiaknázható munkaerőforrást is jelenthetnek. Míg világszinten, az OECD-országok körében 2019-ben a fogyatékossággal élők 41,7%-a dolgozott, addig nemzetközi adatok alapján Magyarországon 38%-uk. Ugyanakkor már a legfrissebb, 2022-es hazai népszámlálási eredmények alapján a magukat „fogyatékossága van vagy súlyosan korlátozott” kategóriába soroló személyek 50%-ának volt munkája. A foglalkoztatásuk nemcsak az adott fogyatékossággal élő személyek és a társadalom részére nyújt előnyöket, hanem vállalati és gazdasági szinten is számos pozitív hatást gyakorol: mérsékli a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélyét, növeli az egyén önértékelését, ráadásul munkájuk után adóznak, jövedelmükből fogyasztanak, hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez. Továbbá a vállalkozások számára is versenyelőnyt jelenthet a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása.
Mi a fogyatékosság?
Nemzetközi definíció
Érdemes mindenekelőtt tisztázni a fogyatékosság fogalmát, kategóriáit és legfontosabb velejáróit, mindezekkel pedig eloszlatni néhány tévhitet. Az Egészségügyi Világszervezet, vagyis a WHO a fogyatékosságra nem csupán „kóros egészségi állapotként” vagy „biológiai” rendellenességként tekint, hanem a társadalmi szempontokat is figyelembe veszi. Így két alapfogalmat különböztetnek meg:
- Károsodás: a test pszichés, fiziológiai vagy anatómiai struktúráiban vagy funkcióiban bekövetkezett veszteség, hiány vagy rendellenesség, ilyen lehet például a bénulás vagy a vakság.
- Fogyatékosság: (károsodásból eredő) bármilyen korlátozottság vagy hiányosság, amely gátolja valamely tevékenység emberileg normálisnak tartott módú és mértékű végzését.
Összességében a WHO (2001) szerint a fogyatékosság nem személyes tulajdonság, sokkal inkább állapotok bonyolult összessége, amelyek közül számosat a társadalmi környezet hoz létre.
A társadalmi vetületet is figyelembe veszi az ENSZ definíciója is. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény meghatározása szerint fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki „hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását”.
Magyar definíció
Magyarországon használjuk továbbá a megváltozott munkaképességű személy kifejezést is, mely egy tágabb kategória. A megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő munkavállalók különböző idült betegségek, baleseti sérülések, veleszületett látás,- hallás,- mozgáskorlátozottság vagy egyéb körülmények miatt tartoznak a sérülékeny csoportba, védett munkavállalói körbe. A megváltozott munkaképességű személy fogalomkör magába foglalja az egészségkárosodott és a fogyatékossággal élő személyeket.
A hazai törvényi meghatározás is a nemzetközi definíciót veszi alapul. Eszerint fogyatékos személy az, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja (1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról).
Fogyatékossággal élők főbb csoportjai
A fogyatékossággal élőket a világ legnagyobb kisebbségének is szokták nevezni. Azonban ez a csoport „nyitott”, más kisebbségekkel ellentétben: bármelyik ember bármikor bekerülhet baleset, betegség vagy akár az öregedés miatt is. Következésképp a fogyatékosság az emberi lét egyik velejárója.
Kialakulása mögött számtalan ok húzódhat: biológiai/genetikai, társadalmi, gazdasági vagy politikai tényezők, baleset vagy fegyveres konfliktus. Napjainkban más szempontok is szerepet játszhatnak az egészségkárosodás kialakulásában, például a környezetszennyezés, a HIV/AIDS vagy a kábítószer-függőség.
Fogyatékossággal élő személyek főbb csoportjai:
- Értelmi akadályozottsággal élő emberek;
- Autizmus spektrumzavarral élő emberek;
- Látássérültek, vagyis a vak és gyengénlátó emberek;
- Hallássérültek, vagyis a siket és nagyothalló emberek;
- Mozgáskorlátozott emberek;
- Beszédben akadályozottak;
- Viselkedési zavarokkal küzdők;
- Pszichoszociális, illetve mentális problémákkal élő emberek;
- Több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosok.
Mennyi ember él valamilyen fogyatékkal?
Világszinten
A WHO (2023) becslése szerint a világ népességének mintegy 16%-ának (6-ból 1 embernek), azaz 1,3 milliárd embernek van valamiféle fogyatékossága. Ez a szám a nem fertőző betegségek és a hosszabb életkor miatt egyre nő. A legfejlettebb gazdaságokat tömörítő OECD-ben is egy 2022-es jelentés szerint 2016-2019 között átlagosan a lakosság 16%-a vallotta magát fogyatékossággal élőnek, mely arány azonban jelentősen eltér országonként.
Országonként eltérő a fogyatékossággal élő emberek lakosságon belül aránya. Forrás: OECD. Szerző: Erdélyi Dóra. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19300762/
Ahogy az ábrán is látszik, lakosságarányosan legkevesebben Dél-Koreában, Mexikóban és Olaszországban éltek fogyatékossággal, legtöbben pedig Észtországban, Lettországban és Finnországban. Magyarországon világátlag körüli szinten, 18%-on állt 2016-2019 átlagát tekintve a fogyatékossággal élő emberek aránya az OECD (2022) jelentése szerint.
Az Európai Unióban
2023-ban a 15 év feletti európai uniós népesség közel 27%-a élt a fogyatékosság valamilyen formájával. Ez az EU-ban az Eurostat becslései szerint nagyjából 100 millió főt jelent, vagyis minden negyedik felnőtt érintett. Tagországok között a fogyatékossággal élők aránya Lettországban a legmagasabb (40,7%), amelyet Dánia követ (36,7%). Az Eurostat (2024) adatai szerint hazánkban a 15 év feletti lakosság 22%-a élt 2023-ban valamilyen mértékű fogyatékossággal (az OECD által mért, 2016-2019 közti átlagos 18%-hoz képest ez magasabb érték, de azokban az adatokban az OECD 69 éves korhatárig mérte, az Eurostat adataiban nincs felső korhatár).
Az EU-ban 100 millió embert, a lakosság 27%-át érinti valamilyen fokú és természetű fogyatékosság. Forrás: Eurostat. Szerző: Erdélyi Dóra. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/fogyatekkal-elok-europaban-1hxj48m7qop952v?live
Az idősebbek esetében – egészségi állapotokból is eredően – nagyobb az esélye a fogyatékosságnak: az uniós szintű és a hazai, korcsoportok szerinti bontást nézve a 65 év felettiek több mint fele él együtt valamilyen fogyatékossággal, míg a 16-19 évesek körében ez az arány 3-7% körül van.
Az életkor előrehaladtával egyre nagyobb a fogyatékkal élők aránya lakosságon belül. Forrás: Eurostat. Szerző: Erdélyi Dóra. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19301408/
Nemek szerinti bontást nézve, a fogyatékossággal élők aránya magasabb a nők körében. 2023-ban valamennyi EU-tagállamban – így Magyarországon is – magasabb volt a fogyatékossággal élő nők aránya, mint a férfiaké. Az EU-ban a 15 évnél idősebb női népesség átlagosan 29,2%-a élt valamilyen fogyatékossággal, mely Magyarországon 25,1% volt; míg ez az arány a férfiak körében az EU-ban 24,3%, Magyarországon pedig 19,2% volt.
A fogyatékossággal élők aránya magasabb a nők körében. Forrás: Eurostat. Szerző: Erdélyi Dóra. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19301519/
Magyarországon
A bemutatott nemzetközi adatok mellett a 2022-es hazai népszámlálás eredményei adnak átfogó képet a Magyarországon fogyatékkal élők számáról. A népszámlálás során összesen mintegy 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be, az egészségi állapotra vonatkozó, nem kötelező kérdéseket a válaszadók 75%-a töltötte ki. A válaszadók 72%-a nem számolt be egészségi problémáról. Tartós betegséget 1,7 millióan jeleztek, 639 ezren nyilatkozták, hogy az egészségi állapotuk súlyosan korlátozza őket, és 2022-ben Magyarországon 273,6 ezren vallották magukat fogyatékosnak (2,8 millióan nem válaszoltak a kérdésre, mely magasnak tekinthető). A 2011-es népszámláláskor a fogyatékossággal élők száma 408 ezer fő volt, miközben 371 ezren nem válaszoltak a feltett kérdésre.
A fogyatékosság típusát tekintve legtöbben mozgásukban korlátozottak (113 ezren), értelmi fogyatékossággal élnek (41 ezren) vagy gyengénlátók, aliglátók (34 ezren).
Fogyatékossággal élők közül legnagyobb számban mozgáskorlátozottak élnek hazánkban. Forrás: KSH. Szerző: Erdélyi Dóra. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19383698/
Szegénység és társadalmi kirekesztés kockázata, kezelése
2023-ban az EU-ban a fogyatékossággal élők 28,8%-át fenyegette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélye – ez a kockázat a fogyatékossággal nem rendelkezőknek a 18%-át fenyegette. A szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitett fogyatékossággal élő emberek aránya az uniós országok között a szlovákiai 18,6%-tól a bulgáriai 42,4%-ig és a litvániai 42,7%-ig terjedt. Magyarországon az Eurostat adatai szerint a fogyatékossággal élők 32,4%-át fenyegette ez a veszély.
A fogyatékkal élők átlagosan közel egyharmadát fenyegeti az EU-ban a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázata. Forrás: Eurostat. Szerző: Erdélyi Dóra. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19312319/
A fogyatékosság ráadásul könnyen ördögi körré alakulhat: a fogyatékosság növelheti a szegénység kockázatát, a szegénység pedig növelheti a fogyatékosság kialakulásának veszélyét. Az esetek 50%-ában a fogyatékosság megelőzhető, és kialakulása közvetlen összefüggésben áll a szegénységgel. A Világbank becslése szerint a világ legszegényebb embereinek 20%-a valamilyen fogyatékossággal él.
EU stratégia a fogyatékossággal élőkért
Küzdve a társadalmi kirekesztés ellen az EU és tagállamai különféle szerződésekkel, irányelvekkel és stratégiákkal biztosítják az alapvető jogokat. Az Európai Unió és annak összes tagállama részese a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek (angolul: UN Convention on the Rights of Persons with Disabilities, CRPD). A CRPD szerint a munkához és foglalkoztatáshoz való jog alapvető joga a fogyatékossággal élőknek is (27. cikk). Ez a szerződés szolgál alapul a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatását szolgáló (2021–2030) stratégia és elődje, a 2010–2020 közötti időszakra szóló európai fogyatékosságügyi stratégia tartalmának kialakításához. Ennek részeként, a szociális jogok európai pillérének 17. alapelve kimondja, hogy a fogyatékos személyeknek joguk van olyan jövedelemtámogatáshoz, amely biztosítja számukra a méltóságteljes életet, olyan szolgáltatásokhoz, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy részt vegyenek a munkaerőpiacon és a társadalomban, valamint olyan munkakörnyezethez, amely hozzá van igazítva szükségleteikhez.
Foglalkoztatásuk fontossága egyéni, társadalmi és gazdasági szinten
A diszkrimináció, a társadalmi kirekesztés és a szegénység kockázatának mérsékléséhez fontos a megfelelő munka és jövedelem biztosítása a fogyatékossággal élők számára. Ráadásul gazdasági és társadalmi érdek is a fogyatékossággal élők foglalkoztatása. Nem teherként, hanem kiaknázható lehetőségként érdemes rágondolni, mivel az idősödő társadalmakban – így Európa országaiban is – egyre erősödhet a következő időszakban a munkaerőhiány. Ebből eredően pedig egyre inkább ráirányul a figyelem a munkaerőpiac peremén lévő csoportokra, melyek munkaerő-tartalékait eddig kevésbé aknázták ki: diákok, fiatal munkavállalók, kisgyermeket nevelő szülők, idősebb foglalkoztatotti korosztály és a nyugdíjasok, továbbá a fogyatékossággal élők.
Azáltal, hogy a fogyatékkal élők munkát vállalnak, gazdasági szempontból ők is adófizető állampolgáraivá válnak az országnak, továbbá fogyasztásuk révén is hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez. Továbbá egyéni szinten, a saját anyagi helyzetük javulása révén, nem függenek csak a részükre állapotukból adódóan meghatározott szociális ellátásoktól. Az életminőségük is javul ezáltal és az önbecsülésük is nő. Mivel dolgozó, hasznos tagjai a foglalkoztatásuk révén a társadalomnak, a társadalmi elfogadás is nő a célcsoport irányában (Nagy et al., 2020).
Jelenthet versenyelőnyt a fogyatékossággal élők foglalkoztatása?
A Harvard Business Review 2023-as egyik tanulmányában foglalkozott a kérdéssel Luisa Alemany és Freek Vermeulen szerzőpáros. Elemzésük szerint számos iparágban innovatív vállalatok bizonyítják, hogy a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci bevonása valódi versenyelőnyhöz vezethet, mégpedig négyféleképpen (forrás: Érték Vagy!):
- a fogyatékosság gyakran olyan egyedi tehetségeket biztosít, amelyek révén az emberek jobban teljesítenek bizonyos munkakörökben;
- a fogyatékossággal élő alkalmazottak jelenléte felemeli az egész szervezet kultúráját, ami együttműködésre ösztönöz és növeli a termelékenységet;
- a befogadás hírneve növeli a cég értékállóságát az ügyfelek körében, akik hajlandóbbak lesznek hosszú távú kapcsolatot építeni a céggel;
- a társadalmi felelősségvállalás elismertsége előnyt jelent a cégnek a tőkéért és a tehetségekért folytatott versenyben (különösen az ezredfordulós korosztály számára).
Foglalkoztatási támogatások Magyarországon
Magyarországon többféle támogatásban részesülnek a fogyatékossággal élő személyek (pl. fogyatékossági támogatás) , illetve az állam különböző pénzügyi, adózási eszközökkel és támogatásokkal segíti, ösztönözi a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását a nyílt munkaerőpiacon.
- Rehabilitációs hozzájárulás: 25 fő foglalkoztatotti létszámot meghaladó munkaadóknak 25 főnként legalább egy megváltozott munkaképességű munkavállalónak kell munkát adniuk (5%-os létszámkvóta). Amennyiben ennek nem tesznek eleget, ún. rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük, melynek összege a minimálbér összegének kilencszerese. Ez az összeg a minimálbér 2023. decemberi emelkedésének következtében 2024-ben 15%-kal, 2.401.200 forintra nőtt. Amennyiben a munkaadó a kötelező foglalkoztatási szintnek megfelelő létszámú megváltozott munkaképességű személyt alkalmaz, mentesül a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól (2011. évi CXCI. törvény).
- Szociális hozzájárulási adó kedvezménye: a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása esetén teljes körű járulék (szocho) kedvezmény vehető igénybe. Ezáltal a minimálbér 200%-áig nem kell a megváltozott munkaképességű emberek után kifizetni a 17,5%-ot.
- Társasági adóalapot csökkentő tétel: azoknál a vállalkozásoknál alkalmazható – 1996. évi LXXXI. törvény alapján –, akiknél az átlagos állományi létszám nem haladja meg a 20 főt. Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén az adózás előtti eredmény csökkenthető személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér összegéig.
- Vállalkozói bevételt csökkentő tétel (vállalkozói személyi jövedelemadó): 1995. évi CXVII. törvény alapján ha az egyéni vállalkozó 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat, a vállalkozói adóalap meghatározásánál a vállalkozói bevétel csökkenthető az alkalmazottnak fizetett bérrel (Ft/hó/fő), de legfeljebb a hónap első napján érvényes minimálbérrel.
- Foglalkoztatást bővítő támogatások: a munkaügyi szervezet (Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya) által nyújtható bér-, és bérköltség támogatás a Nemzeti Foglalkoztatási Alap és/vagy az Európai Uniós források terhére a TOP, GINOP projektekből. A támogatások új megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtanak bér jellegű támogatást a támogatási feltételrendszernek megfelelő munkaadók számára.
Fogyatékossággal élők foglalkoztatása
A világon
Az OECD (2022) adatai szerint 2019-ben a szervezet által vizsgált országok átlagában a fogyatékossággal élők 41,7%-a dolgozott. Legalacsonyabb arányban Görögországban foglalkoztatták a fogyatékossággal élőket (23%), míg a foglalkoztatási rátájuk Svájcban volt a legnagyobb, 58%-os. Magyarországon az OECD adatai szerint 2019-ben a fogyatékossággal élők foglalkoztatási rátája 38% volt, mely az OECD-átlag közelében, illetve a régiós mezőnyben található.
Az OECD-ben a fogyatékossággal élők 42%-át foglalkoztatták 2019-ben. Forrás: OECD (2022). Szerző: Erdélyi Dóra. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19337573/
Az OECD (2022) a fogyatékkal élők és a fogyatékkal nem élők foglalkoztatási rátája közti különbségeket is bemutatta elemzésében. Eszerint az OECD átlagában 27 százalékponttal volt magasabb a fogyatékossággal nem élők foglalkoztatási rátája 2016-2019 között. Legkisebb eltérés Mexikóban és Chilében volt, 15-16 százalékpont körüli eltéréssel, míg a legnagyobb különbség a két csoport között az USA-ban és Írországban volt, ahol 38-40 százalékponttal is alacsonyabb volt a fogyatékossággal élők foglalkoztatottsága. Magyarországon az eltérés 2016-2019 között 32,8 százalékpontnyi volt a fogyatékossággal élők és azzal nem élők foglalkoztatási rátája között, mely a régiós átlagnak felelt meg.
Jelentős, akár 40 százalékpontnyi eltérés is lehet a fogyatékossággal élők és azzal nem élők foglalkoztatottsága között az OECD-országok körében. Forrás: OECD (2022). Szerző: Erdélyi Dóra. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19337873/
Nemcsak a foglalkoztatottság szintjét tekintve láthatunk különbségeket a fogyatékossággal élők esetében, hanem a bérezésüket tekintve is. Szintén az OECD (2022) adatai alapján a fogyatékossággal élők átlagbére 86%-át adja a fogyatékossággal nem élők átlagbérének (2016-2019 közti átlag). Míg Dél-Koreában és Litvániában a fogyatékossággal élők csupán a 68-75%-át keresik a nem fogyatékosok átlagbérének; addig a skála másik végén, Ausztriában, Ausztráliában és Hollandiában keresetük eléri a fogyatékossággal nem élők keresetének 93%-át vagy többet. Ráadásul, Görögországban és Olaszországban nincs különbség a két csoport bérezése között. Ez utóbbi két ország esetében azonban a fogyatékossággal élő személyek körében rendkívül alacsony a foglalkoztatási ráta. Magyarországon az átlagbér 81%-át keresték a fogyatékossággal élők 2016-2019 között, ahogy több régiós országban is hasonló szintet értek el a keresetek (pl. Csehország, Szlovénia).
Általánosságban a fogyatékossággal élők a nem fogyatékosok átlagkeresetének 86%-át kapják kézhez. Forrás: OECD (2022). Szerző: Erdélyi Dóra. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19338170/
Az Európai Unióban
Az Európai Unióban a fogyatékossággal élő személyeknek a fele (23,1 millió fő) rendelkezik munkahellyel – ezzel szemben a fogyatékossággal nem rendelkezők háromnegyedének (156,4 millió fő) volt munkája 2021-ben (20-64 évesek). Az Európai Bizottság (2023) adatai szerint (EU-SILC adatbázis) 2021-ben a fogyatékossággal élők 50,9%-a dolgozott, míg a fogyatékossággal nem élők 74,8%-a. A teljes lakosságra vonatkozó átlagos foglalkoztatási ráta így 70,6% volt 2021-ben (20-64 évesek körében).
A fogyatékossággal élők felének van munkája az EU-ban. Forrás: Európai Bizottság (2023). Szerző: Erdélyi Dóra. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19339710/
Írországban (34,7%), Görögországban (38,1%) és Horvátországban (40,9%) volt a legalacsonyabb a fogyatékkal élők foglalkoztatási aránya 2021-ben. Ezzel szemben ugyanez az arány viszonylag magas volt Észtországban (61,1%), Lettországban (62,4%) és Portugáliában (63%). Az előző években is hasonló volt a foglalkoztatottsági rangsor a fogyatékossággal élők körében. Magyarországon közel az EU-s átlagot érte el 2021-ben a csoport foglalkoztatottsági rátája, a fogyatékossággal élő 20-64 évesek 48,3%-a dolgozott hazánkban. Ezzel megelőztük Horvátország mellett Lengyelországot, Romániát és Németországot is.
A foglalkoztatási ráták közti különbséget már az Eurostat is monitorozza éves szinten, így friss, 2023-as adatokkal is rendelkezik. 2023-ban az EU átlagában 21,5 százalékponttal volt magasabb a fogyatékkal nem élők foglalkoztatási rátája, minta fogyatékkal élőké. Ez kismértékű javulást mutat a 2019-es és 2020-as 24,4 százalékpontos különbséghez képest.
Az Európai Unión belül is jelentős az eltérés a fogyatékossággal élők és azzal nem élők foglalkoztatottságában. Forrás: Eurostat (2024). Szerző: Erdélyi Dóra. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19340340/
Mely szektorokban dolgoznak a fogyatékossággal élők? Az Európai Bizottság 2022-es jelentésében foglalkozott a kérdéssel. Jelentésük szerint az EU 27 tagállamában 2020-ban a fogyatékossággal élő személyek 14,1%-a dolgozott az egészségügyi és szociális területen, míg a fogyatékossággal nem rendelkező személyek 10,7%-a (20-64 év közöttiek). Ennél kisebb mértékben felülreprezentáltak a közszférában (8,4%, szemben a fogyatékossággal nem élők 7,8 %-ával).
Fontos kérdés továbbá az EU esetében is a bérszakadék a fogyatékkal élők és az azzal nem élők között. Az Európai Bizottság 2023-as jelentésében foglalkozott e kérdéskörrel, 2019-es adatok alapján. Vizsgálatukban a 16-75 év közötti, 10 vagy több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál dolgozó munkavállalókra összpontosítottak (kivéve a közigazgatásban dolgozókat). Eszerint 3%-kal kaptak kevesebbet a fogyatékossággal élők az EU egészében a nyers, életkorral nem kiigazított adatok szerint. Azonban korcsoportonként eltérő ennek mértéke, és az életkor előrehaladtával emelkedik a bérszakadék: 25-34 évesek körében 2%, 35-44 éveseknél 6%, 45-54 éveseknél 11%, 55-64 éves korosztályban 12%, míg a 65-74 éveseknél 29%. A fogyatékosság előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nő, és következésképpen a fogyatékossággal élő személyek felülreprezentáltak az idősebb munkavállalók között. Másrészt a bérek jelentősen nőnek az életkorral. Így, az EU-ban 2019-ben az életkorral kiigazított fogyatékossági bérszakadék 9,6% volt. Itt szintén megjelenik – ahogy az OECD-adatok említettük -, hogy Görögországban és Olaszországban nem volt eltérés 2019-ben a bérek tekintetében fogyatékossággal élők és azzal nem élők között. Ugyanakkor nagy volt a különbség a két csoport között Svédországban (33,6%), Bulgáriában (24,9%), Csehországban (23,4%).
Magyarországon
A világ- és Európa-szinten bemutatott hazai adatokon felül a 2022-es népszámlálási eredményekből ismerhetünk meg részleteket a fogyatékossággal élők magyarországi foglalkoztatási helyzetével kapcsolatban.
A népszámlálás eredményei alapján a 15-64 év között „fogyatékossága van vagy súlyosan korlátozott” kategóriába sorolt, 289 795 fő válaszadó személyből 144 732 fő állt foglalkoztatásban, azaz a válaszadók 50%-ának volt munkája 2022-ben. Kérdésfeltevéstől függően a foglalkoztatási arány kismértékben változhat a népszámlálás és egyéb adatforrásokból nyert eredmények alapján, ezekről részletesen itt lehet olvasni. Mindazonáltal a fogyatékossággal élők foglalkoztatási aránya 41,8-49,9% között mozog. (forrás: Érték Vagy! – KSH Népszámlálás 2022).
Az iskolai végzettség meghatározó a foglalkoztatottság esélyeit illetően: az egyetemi, főiskolai stb. oklevéllel rendelkező, megváltozott munkaképességű személyek 71,4%-a dolgozott a 2022-es népszámlálás alapján, az érettségivel rendelkezők 60,3%-a, míg az általános iskolát végzettek 30,7%-a.
Magasabb iskolai végzettség mellett magasabb a fogyatékossággal élők foglalkoztatási rátája. Forrás: Érték Vagy! – KSH. Szerző: Erdélyi Dóra. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19341150/
A fogyatékosság típusa szerint vizsgálva a foglalkoztatást, legnagyobb arányban a nagyothallóknak volt álláshelye Magyarországon (61%), mely kifejezetten magas aránynak számít a többi fogyatékossági csoporthoz képest. Továbbá a siketek és gyengénlátók, aliglátók több mint a felének szintén volt munkája (54-54%), és a mozgáskorlátozott, illetve vak személyek esetében is majdnem minden második személynek volt állása (43-43%).
Jelentős a nagyothallók, siket és gyengénlátó személyek foglalkoztatása Magyarországon. Forrás: Érték Vagy! – KSH. Szerző: Erdélyi Dóra. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19341297/
Magyarországon ún. védett foglalkoztatásban több mint 560 szervezet, kisebb-nagyobb vállalkozás vesz részt, melyek kifejezetten akkreditált, megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók. Azok a munkahelyek kapnak ilyen akkreditációt, ahol a munkáltató biztosít tranzit- vagy tartós foglalkoztatást, és a munkavállalóinak legalább a 30%-a megváltozott munkaképességű személy. Továbbá az olyan munkáltató számít akkreditáltnak, amely működésének fő célja hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása. A legtöbb gazdasági szektorban foglalkoztatnak fogyatékossággal élő munkavállalót szerte az országban: mezőgazdaság, élelmiszergyártás, textilipar, papír- és nyomdaipar, feldolgozóipar, vendéglátás, raktározás, kereskedelem stb.
Közülük az egyik a Nem Adom Fel Alapítvány, azon belül a hozzájuk tartozó kávézó és étterem, Budapest első fogyatékossággal élő emberek által alapított és működtetett vendéglátóhelye. A vendéglátáshoz kapcsolódó munkafolyamatok többségét fogyatékossággal élő, sérült vagy megváltozott munkaképességű munkavállalóink végzik.
Összefoglalás
A WHO (2023) becslése szerint a világ népességének mintegy 16%-ának (6-ból 1 embernek), azaz 1,3 milliárd embernek van valamiféle fogyatékossága. Ez a szám a nem fertőző betegségek és a hosszabb életkor miatt egyre nő. 2023-ban a 15 év feletti európai uniós népesség közel 27%-a élt a fogyatékosság valamilyen formájával. Ez az EU-ban az Eurostat becslései szerint nagyjából 100 millió főt jelent, vagyis minden negyedik felnőtt érintett. Hazánkban a 15 év feletti lakosság 22%-a élt 2023-ban valamilyen mértékű fogyatékossággal, míg a 2022-es népszámlálási adatok szerint 273,6 ezren vallották magukat fogyatékosnak.
Az idősödő társadalmakban – így Európa országaiban is – egyre erősödhet a következő időszakban a munkaerőhiány. Ebből eredően egyre inkább ráirányul a figyelem a munkaerőpiac peremén lévő csoportokra, melyek munkaerő-tartalékait eddig kevésbé aknázták ki; köztük a fogyatékossággal élők is előtérbe kerülhetnek. A fogyatékossággal élők foglalkoztatása amellett, hogy az egyén számára növeli a jólétet, önbizalmat, önértékelést, gazdasági szempontból is hasznos (pl. adófizetés, fogyasztás, hozzájárulás a gazdasági növekedéshez). Ráadásul a vállalatok számára versenyelőnyt is jelenthet, ha dolgozik náluk fogyatékossággal élő személy egy 2023-as tanulmány szerint.
Az OECD (2022) adatai szerint 2019-ben a szervezet által vizsgált országok átlagában a fogyatékossággal élők 41,7%-a dolgozott, valamint az OECD átlagában 27 százalékponttal volt magasabb a fogyatékossággal nem élők foglalkoztatási rátája 2016-2019 között. Ami a keresetüket illeti, a az OECD szintjén a fogyatékossággal élők átlagbére 86%-át adja a fogyatékossággal nem élők átlagbérének (2016-2019 közti átlag). Magyarországon az átlagbér 81%-át keresték a fogyatékossággal élők 2016-2019 között, ahogy több régiós országban is hasonló szintet értek el a keresetek (pl. Csehország, Szlovénia).
Az Európai Unióban a fogyatékossággal élő személyeknek a fele (23,1 millió fő) rendelkezik munkahellyel – ezzel szemben a fogyatékossággal nem rendelkezők háromnegyedének (156,4 millió fő) volt munkája 2021-ben (20-64 évesek). Általában egészségügyi és szociális területen, illetve a közszférában vállalnak munkát. Magyarországon közel az EU-s átlagot érte el 2021-ben a csoport foglalkoztatottsági rátája, a fogyatékossággal élő 20-64 évesek 48,3%-a dolgozott hazánkban. Ezzel megelőztük Horvátország mellett Lengyelországot, Romániát és Németországot is.
Magyarországon a 2022-es népszámlálás eredményei alapján a 15-64 év között „fogyatékossága van vagy súlyosan korlátozott” kategóriába sorolt, 289 795 fő válaszadó személyből 144 732 fő állt foglalkoztatásban, azaz a válaszadók 50%-ának volt munkája 2022-ben. A fogyatékosság típusa szerint vizsgálva a foglalkoztatást, legnagyobb arányban a nagyothallóknak volt álláshelye Magyarországon (61%), mely kifejezetten magas aránynak számít a többi fogyatékossági csoporthoz képest.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
