Az európai minimálbér az elmúlt hónapok egyik felkapott témája. Az egyik oldal alacsony értékekről beszél, azonnali emelést akar, sőt, egyes hangok egységes európai bérszintet követelnek. A másik oldal az elmúlt évek pozitív tendenciáit hangsúlyozza. Ez a két oldal néha még olyan alapvető kérdésekben sem ért egyet, hogy mit kellene mérni, illetve mely országokat tekinthetjük viszonyítási alapnak. Ebben az írásunkban ezen kérdések tisztázása mellett a hazai folyamatokat is bemutatjuk. Az adatokat az Eurostat adatbázisából vettük, melyek az 1999-es év elejétől álltak rendelkezésre.
Mit adott a kormány?
A kormány minimálbér-politikáját a hazai fizetőeszközben érdemes mérni és értékelni. A minimálbér szintjét az adott ország kormánya határozza meg, természetesen a hazai devizában. Magyarországon forintban határozzák meg ezt az értéket. Hogy ez az összeg más fizetőeszközben mérve hogyan alakul, arra a kormány döntései mellett a hazai pénznem devizapiaci árfolyamának alakulása is hatással van. A devizapiac pedig a világ legnagyobb forgalommal rendelkező kereskedési tere, itt még a legnagyobb országok sem tudnak direkt ráhatással bírni az árfolyamokra. Így logikus felvetés, hogy a minimálbér alakulását az ország saját pénznemében mérjük.
- ábra: A magyar minimálbér értéke forintban. Adatok forrása: Eurostat.
Forintban mérve a minimálbér pályája tekintetében két szembenálló gazdaságpolitikai koncepciót figyelhetünk meg. Az elmúlt 20 évben a jobboldali kormányok alatt jelentősebb, a baloldali kormányok idején pedig mérsékeltebb ütemben nőtt a minimálbér. Ahogyan azt az 1. ábra is mutatja, 1999 és 2002 eleje között a magyar minimálbér értéke 22.500 forintról több mint duplájára, 50.000 forintra nőtt. A következő nyolc év alatt a minimálbér teljes növekedése kevesebb, mint 50 százalék volt, így érte el 2010-re a 73.500 forintos értéket. Majd ismét egy gyorsabb növekedési szakasz következett, a következő nyolc év alatt közel duplázott a minimálbér értéke, mely 2018-ban már 138.000 forint volt. Érdekesség, hogy a növekedés üteme 2018 után is kifejezetten erős maradt, a következő két évben a teljes növekmény majdnem 20 százalék volt.
- ábra: A magyar minimálbér forintban számított értékének változása. Adatok forrása: Eurostat.
A jobb és baloldali kormányok alatt nem csupán a minimálbér növekedés üteme, hanem az emelések időbeni alakulása is jelentősen eltérő volt. Ahogyan azt a 2. ábra is mutatja, az öt legnagyobb mértékű emelés mind jobboldali kormányok alatt történt (2001: 57%, 2002: 25%, 2012: 19%, 2017: 15% és 2000: 13%), miközben az egyetlen évben, amikor nem volt emelés, baloldali kormány volt hatalmon (2003). Egyértelmű különbség tapasztalható az emelés átlagos mértéke tekintetében is. Jobboldali kormányok esetében évente átlagosan 13,7 százalékkal növekedett a minimálbér, míg baloldali kormányok esetén a változás mértéke mindössze 5,0 százalék volt. Még érdekesebb azonban a növekedési ütem alakulása a két 8 éves egyszínű kormányzati ciklus alatt. Míg a baloldali időszak végére elfogyott a gőz, addig a jobboldali ciklus végén az emelések mértéke jelentős volt.
Mit kaptak a munkavállalók?
A munkavállalók számára nem a nominális forint mutatók a lényegesek. A lakosság számára a nominális értékek alakulásánál sokkal fontosabb az, hogy az általuk vásárolt javak drágulásával korrigált jövedelem hogyan alakul. A drágulásnak lehet belső (infláció) és külső (hazai fizetőeszköz leértékelődése) oka. Ezen okok ráadásul általában egymásra is hatnak. Amennyiben mindkettővel korrigálni szeretnénk, úgy érdemes a minimálbért egy stabil értékű jelentős devizában, vásárlóerő-paritáson mérni. A deviza használata a hazai pénznem esetleges leértékelődését, míg a vásárlóerő-paritás alkalmazása a hazai infláció hatását korrigálja. Esetünkben a jelentős deviza az adatforrás jellegéből és Magyarország helyzetéből fakadóan az euró lesz.
- ábra: A magyar minimálbér euróban, vásárlóerő-paritáson számított értékének alakulása. Adatok forrása: Eurostat.
A forint értékváltozásával korrigált szinteket vizsgálva a két minimálbér-koncepció közötti különbség még szembetűnőbb. Az elmúlt 20 évben a jobboldali kormányok alatt dinamikusan, míg a baloldali kormányok alatt alig nőtt a minimálbér inflációval és devizaárfolyammal korrigált értéke. Ahogyan azt a 3. ábra is mutatja, 1999 és 2002 eleje között a vásárlóerő-paritáson számolt magyar minimálbér értéke 201 euróról közel duplájára, 373 euróra nőtt. A következő nyolc év alatt a minimálbér teljes növekedése 10 százalék körül volt, így érte el 2010-re a 417 eurós értéket. Majd ismét egy gyorsabb növekedési szakasz következett, a következő nyolc év alatt 70 százalékkal nőtt a minimálbér vásárlóértéke, mely 2018-ban már 708 euró volt. A növekedés ezután is erős volt, a következő két évben a teljes növekmény 14 százalék volt (azaz magasabb, mint a baloldali kormány teljes nyolc éve alatt), így 2020-ra vásárlóértéken számított magyar minimálbér már 808 euró.
- ábra: A magyar minimálbér euróban, vásárlóerő-paritáson számított értékének változása. Adatok forrása: Eurostat.
A vásárlóértéken számított minimálbér változását tekintve a különbségek megdöbbentők. A 4. ábra még mélyebb bepillantást ad a két gazdaságpolitika közötti eltérő felfogásra. A baloldali kormányok alatt egyetlen alkalommal, a 2006-os választási évben volt jelentősebb minimálbér-emelés, a többi évben a változás minimális volt, sőt, 2003-ban egyenesen csökkent a minimálbér vásárlóértéke (ami nem meglepő annak a fényében, hogy ekkor nem történt nominális emelés sem). Ezzel szemben a jobboldali kormányok alatt négy alkalommal is 10 százalék felett volt az emelés mértéke, és egyetlen alkalommal volt 3 százalék alatt (összevetésképpen, a baloldali kormányok esetén egyetlen alkalom volt, amikor ezen érték felett volt az emelés mértéke).
- ábra: A magyar minimálbér euróban, vásárlóerő-paritáson számított értékének változásai nagyság szerint rendezve. Adatok forrása: Eurostat.
Az adatok alapján a baloldal gazdaságpolitikájának központi eleme volt a minimálbérek alacsony szinten tartása, míg a jobboldal gazdaságpolitikája az európai bérszint elérését célozta meg. Az 5. ábra a hazai minimálbér-emelések éves mértékének XXI. századi eloszlását mutatja, a mérték szerint növekvő sorrendben. Az átlag feletti emelések egy kivétellel jobboldali kormányhoz köthetők (2001: 50%, 2012: 20%, 2002: 17% és 2017: 10%), de az egyetlen jelentősebb baloldali emelés (2006: 8%) is csak kis szerencsével jutott be az első ötbe. Ezzel szemben a lista legrosszabb öt éve kizárólag baloldali kormányokhoz köthető (2003: -3%, 2008: 0%, 2009: 0%, 2010: 1% és 2004: 1%). Így nem meglepő az, hogy egyértelmű különbség tapasztalható az emelés átlagos mértéke tekintetében is. Jobboldali kormányok esetében évente átlagosan 10,9 százalékkal növekedett a minimálbér vásárlóértéke, míg baloldali kormányok esetén a változás mértéke mindössze 1,5 százalék volt.
Ha a hazai helyzetre fókuszálunk, akkor a kirakós egy fontos darabját nem nézzük! 2009 elején már részben korlátozott volt a hazai gazdaságpolitika, hiszen ekkortájt tört ki a nagy gazdasági válság. Az általa okozott turbulencia a 2010-es évek elején is komoly hatással volt az egyes országokra, különösen Európában, sőt, számos szakember véleménye szerint máig érzékelhető. A fenti ábrák viszont nem veszik figyelembe a globális helyzet alakulását. A következő fejezetben a hazai folyamatokat régiós kontextusba helyezzük. Viszonyítási alapnak – a hasonló történelmi és gazdasági múlt okán – a V4-es országokat fogjuk használni.
Mikor volt jó magyar munkavállalónak lenni?
- ábra: A minimálbér euróban, vásárlóerő-paritáson számított értékének alakulása a V4-es országokban. Adatok forrása: Eurostat.
Olcsónak lenni vagy jó bért nyújtani? A 6. ábra még szemléletesebben mutatja a két gazdaságpolitikai koncepció különbségét. 1999-ben Magyarország a régió vége környékén kullogott 200 euró körüli értékével. 2002-re az akkori jobboldali kormány 373 euróra emelte a minimálbér vásárlóerő-paritáson számolt értékét. Ez az érték akkor a legmagasabbnak számított a V4-es országok tekintetében. A baloldali kormányok 8 éve alatt ez az előny elveszett, és Magyarország az utolsó helyre esett vissza régiós összevetésben. A 417 eurós érték nagyjából 10 százalékos emelkedést jelentett a nyolc évvel korábbi szinthez képest. A 2010-ben alakult jobboldali kormány kevesebb, mint 2 év alatt a régió második legmagasabb szintjére emelte a hazai minimálbért, mely helyezést azóta is sikerült megtartani.
- ábra: Magyarország régiós helyezése a minimálbér euróban, vásárlóerő-paritáson számított értéke alapján. Adatok forrása: Eurostat.
Sereghajtóból elsők, majd újra utolsók, és vissza az élvonalba. A régióban minimálbér szintje alapján elfoglalt helyünk alakulását szemléletesen mutatja a 7. ábra. Jobboldali kormányok alatt sereghajtó pozícióból kerültünk élre, míg a baloldali kormányok nyolc éve alatt éllovasból sereghajtó lett Magyarország.
Összefoglalás
Baloldali kormányok | Jobboldali kormányok | |
Átlagos éves emelés | +1,5% | +10,9% |
Legkisebb emelés | -3,4% | +2,1% |
Legnagyobb emelés | +8,3% | +49,6% |
Emelés összesen | +11,6% | +142,0% |
- táblázat: Bal- és jobboldali kormányok minimálbér-emelései euróban, vásárlóerő-paritáson számított értékek alapján. Adatok forrása: Eurostat.
A baloldali kormányok alatt a minimálbér szintje nem igazán emelkedett, míg jobboldali kormányok idején az emelések jelentősek voltak. Mint ahogyan azt az 1. táblázat is mutatja, a baloldali kormányok vásárlóerő-paritáson nézve lényegében nem emelték, csak szinten tartották a minimálbért, miközben a régió többi országa jóval jelentősebb mértékben emelt. Ezzel szemben a jobboldali kormányok alatt jelentős emelések történtek. A baloldali kormányok átlagosan 1,5 százalékkal növelték a minimálbért, szemben a jobboldali kormányok 10,9 százalékos emelésével. Beszédes az is, hogy minimálbér-csökkenés egyedül baloldali kormányzat alatt volt. A baloldali kormányok esetében az emelés legnagyobb mértéke 8,3 százalék volt, mely nemcsak a jobboldali maximum 49,6 százalékos értékénél, de még a jobboldali kormányok átlagos éves emelésénél is alacsonyabb. Mindezek után nem meglepő a teljes emelések mértéke közötti hatalmas szakadék sem. Míg a XXI. század baloldali kormányai összesen 11,6 százalékkal vitték feljebb a minimálbér vásárlóerejét, addig a jobboldali kormányok 142,0 százalékos emelése több mint 12-szerese a baloldali mutató értékének.