Vannak dátumok, amelyeket nem felejtünk. 2022. február 24. ilyen nap. Oroszország Ukrajna elleni inváziója megrengette a világrendet, és azóta is meghatározza Európa és a világ politikai, gazdasági és biztonsági helyzetét. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Batthyány Lajos Alapítvány az évforduló alkalmából „Három év háború – felkészülés a békére?” címmel rendezett közös konferenciát, melyen szakértő vendégek gazdasági, védelmi, illetve geopolitikai szempontból vontak mérleget a háborúról.
Dr. Lőrincz Benedek
gazdasági vezérigazgató-helyettes, N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.
Dr. Lőrincz Benedek szerint a jövő háborúja nem a hagyományos szárazföldi harcokban, hanem elsősorban a kibertérben fog zajlani, és ez részben a mostani háború is mutatja. A hírszerzés szerepe kulcsfontosságú ebben az új, digitális hadviselésben, és fontos kérdés, hogy mennyire vagyunk képesek alkalmazkodni ehhez. A dezinformációs háború különösen jelentős, mivel az oroszok célja valószínűleg azt volt, hogy megpróbálták elhitetni velünk, hogy nem fognak támadni. Lőrincz Benedek rámutatott, hogy hasonló jelenség figyelhető meg más konfliktusokban is, például Izraelben.
A háborúra való felkészülés nem egy rövid távú vállalkozás, hanem egy hosszú távú stratégiai tervet igényel, amely 10-15 évre előre tervezett fejlesztéseket és beruházásokat feltételez. A megfelelő eszközök biztosítása érdekében elengedhetetlen a hosszú távú finanszírozás és Lőrincz Benedek hangsúlyozta, hogy ebben a folyamatban a vállalatok és a bankok szerepe kulcsfontosságú. Az ő részvételük nélkül nem fenntartható a hadiipari fejlesztések folytatása. Ha magyar bankokat is bevonjuk a hadiipari fejlesztésekbe, biztosítani tudjuk az ország védelmi képességeinek fenntartását.
Az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank (EIB) álláspontja még nem teljesen világos, de már most látszik az elmozdulás a katonai kiadások irányába, és Lőrincz Benedek úgy véli, hogy az EU és az EIB további lépései kulcsfontosságúak lesznek a jövőbeni haderőfejlesztések szempontjából.
A haderőfejlesztés terén Lőrincz Benedek az Egyesült Államokat említi, akik egy új lőszert fejlesztettek ki, amely nem a jelenlegi NATO szabványos lőszereket használja, hanem egy új kalibert, amely képes áthatolni a golyóállómellényeken. A fejlesztés visszatérítési ideje 5-8 évre tehető. A haderőfejlesztés nemcsak az állam feladata, hanem a kereskedelmi cégek és a hitelpiac szerepe is kiemelkedő, a magánszektor ugyanis többet tud biztosítani.
Németh Gergely
vezérigazgató, Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI)
Németh Gergely úgy látja, hogy a háború műveleti szintje jelentős mértékben kibővült, és ma már nem csupán a hagyományos szárazföldi csatatéren zajlik. A háború célja továbbra is a politikai célok elérése, de a műveleti szint kiterjedése már az űrtől a tengermélyéig, sőt, a kibertérig terjed. A háború tehát már nemcsak fizikai szintéren zajlik, hanem virtuális térben is. Németh Gergely rámutat arra, hogy a mozgások költsége egyre magasabbá válik, a csatadöntő mozgások lehetősége pedig csökken. A háború természete azonban nem változott, viszont az információs műveletek szerepe egyre nagyobb. A szakértő kiemelte, hogy manapság egy rakétacsapás nemcsak a fizikai pusztítást célozza, hanem azt is, hogy hatással legyen az információs térre, és befolyásolja a társadalmat.
A robotizáció térnyerése is meghatározó tényező, hiszen az ember/gép arány változása demográfiai kényszer és a pótlás szükségessége miatt is elkerülhetetlen. A különböző hadseregek közötti különbségekről is beszél Németh Gergely, aki hangsúlyozza, hogy az oroszok a negyedik hadsereget, míg az ukránok a második hadsereget „rágják”, ami azt jelenti, hogy most a fronton nem azok a katonák vannak, akik a háború elején is voltak.
A kormányzatok, valamint a kereskedelmi szereplők közötti együttműködés, például a Starlink segítségével, elengedhetetlen. Nélkülük új technológiai vívmányokat nem lehet bevezetni. A társadalom és a kereskedelmi szereplők közötti együttműködés elengedhetetlen a modern háborúban. A közös technológiai célok és a közös megértés kialakítása erősíti a nemzeti ellenálló képességet, amely minden konfliktusban alapvető fontosságú.
A harckocsik kérdése is megváltozott, hiszen eddig az volt a gondolkodás, hogy a harckocsik képezik a fő ütőerejét a hadseregnek. Németh Gergely szerint viszont jelenleg már nemcsak a harckocsikra van szükség, hanem drónokra is. A minőség mellett a mennyiség is fontos, és a digitalizáció megnöveli ezek hatékonyságát. A hátország védelme (például az ukrán légvédelem digitalizációja) is kulcsfontosságú, azonban a mennyiség növekedésével ez a hatékonyság csökkenhet.
A tanulságok kapcsán Németh Gergely hangsúlyozza, hogy a fenyegetettség folyamatos, és nem csupán a látványos eseményekre kell összpontosítanunk. Az állandó fenyegetettség mellett szükség van egy teljes ellenállási infrastruktúra kialakítására, és csak ezután következhet a fizikai támadás. A digitalizációra való támaszkodás kulcsfontosságú, és a fegyveres harcot minden szinten, beleértve a kibertért is, össze kell kötni. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia (NBS) és Nemzeti Köznevelési Stratégia (NKS), valamint a Zrínyi 2026 nemzeti programok már évek óta megelőzték ezt a trendet, és 2-3 évvel korábban kezdték el a felkészülést. A haderőfejlesztési programok 10-15 éves távlatra szólnak, és most kell meghozni azokat a döntéseket, amelyek biztosítják a jövő védelmét.
Réti Kristóf
védelmi- és űripari senior manager, EuroAtlantic
Réti Kristóf szerint, a fegyverek világában egykor a cél az volt, hogy minél drágább, nagyobb és ijesztőbb legyen a fegyverek ereje. Az elrettentés volt a kulcs, hiszen minél fenyegetőbbek voltak a katonai eszközök, annál nagyobb hatást értek el. Ma azonban a helyzet radikálisan megváltozott. Az olcsó és könnyen hozzáférhető civil drónok jelentik a fő erőt. Tavaly Ukrajnában másfél millió, míg mostanra már 4,5 millió drónt gyártanak egy év alatt. Az új típusú hadviselés és a haderő dinamikájának változása egyre inkább arra kényszeríti a világot, hogy újra gondolja a védelmi ipar működését. Európa ugyan rendelkezik számos elrettentő képességgel, azonban egyre nagyobb igény mutatkozik az olcsó és könnyen kezelhető technológiákra, mint például a drónokra, amik jelenleg nem találhatók meg az EU-ban hasonló mértékben.
A védelmi ipar átalakulásának középpontjában egy fontos kérdés áll: föderalista vagy nacionalista megközelítés a haditechnikai beszerzéseknél? A vita arról szól, hogy az Európai Unió szintjén, közös haderő beszerzéseket folytassanak, vagy inkább az egyes tagállamok saját nemzeti iparára építsenek. A kérdés az, hogy a jövőbeli védelmi kapacitásokat inkább saját, nemzeti gyárak fejlesztésével vagy harmadik országoktól – például az Egyesült Államoktól – történő beszerzéssel biztosítsák.
Réti Kristóf kiemeli, hogy a döntés kihat a jövőbeli haderőfejlesztésre is. A rövid távú, 1-3 éves beszerzés lehetősége versenyez a hosszú távú, 10-15 éves tervezéssel, amely a saját gyártási kapacitások kiépítésére összpontosít. A kérdés, hogy most, a háborús helyzet közepette, miként építsék fel a megfelelő katonai erőt, miközben figyelembe kell venni a gazdasági és politikai realitásokat is. Egyelőre ez a vita az EU-ban nem dőlt el.
A finanszírozás kérdése is kulcsfontosságú. Az Európai Beruházási Bank (EIB) eddig nem támogatta a védelmi ipart, de most úgy tűnik, hogy a helyzet változik, és a bank egyre inkább beleáll a védelmi szektor támogatásába. Réti Kristóf úgy látja, hogy az EU arra készül, hogy lazítsa a szabályozást, emellett a következő 7 éves költségvetési ciklusban a mostani 10 milliárd eurós finanszírozást akár 100 milliárd euróra növeljék, ezzel is ösztönözve a védelmi ipar bővülését európai szinten.
A védelmi ipar jövője tehát az innovációról szól, a legnagyobb kihívás a finanszírozás. A szakmaiság jelenleg már nem kérdéses, és a magyar példák, például a jól megvalósított fejlesztések, egyre inkább előtérbe kerülnek.
Siklósi Péter
vezető kutató, Magyar Külügyi Intézet
Az amerikai titkosszolgálatok már a kezdetekben tudták, hogy az oroszok nem rendelkeznek olyan erővel, amellyel gyorsan leverhetik Ukrajnát. Az európaiak viszont nem hittek az amerikai hírszerzésnek, és a háború elején abban reménykedtek, hogy az oroszok gyorsan megadják magukat. A valóság viszont az volt, hogy Oroszország nemcsak saját magát, hanem saját vezetését is dezinformálta, arra építve, hogy Ukrajna három nap alatt el fog esni. Az oroszok saját maguknak hazudtak, ami hosszú távon csökkentette a háború kezdeti lendületét, mondta Siklósi Péter.
A háború egy másik fontos aspektusát is kiemeli Siklósi Péter: a kard és pajzs harcát, ami évszázadok óta tart. Az erőviszonyok folyamatosan változnak, és a mostani technológiai fejlesztések eredményeként a védekező erők (pajzs) előnyben vannak. A védelem, az új fegyverek és a modern harci technológiák révén most erősebbé vált, mint valaha. Ez különösen kedvező az EU számára, mivel a védekezés, mint stratégiai irány, előnyösebb lehet, mint a támadás. A szakértő szerint a háborús fejlemények ezt megerősítik.
Ez a helyzet lehetőséget ad az EU számára, hogy felkészüljön és behozza a hátrányát. Siklósi Péter hangsúlyozza, hogy bár a jelenlegi helyzet egy „áldott időszak” lehet, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez nem tart örökké. Az ellenfél hamarosan megtalálja a megfelelő ellenszert a védekezésre, és a következő években újra a támadás, a „kard” lesz az erősebb. A változások dinamikája azonban évtizedekre előre formálhatja a katonai stratégiákat és az ipari fejlesztéseket.
A pénzügyi és gazdasági kérdések is alapvetőek ebben az új világrendben. Siklósi Péter szerint a bankoknak kulcsszerepük van a hitelezési politikában, mivel eddig nem támogatták a védelmi ipart, de most már elmozdulás tapasztalható. Az EU a következő évtizedben mintegy 500 milliárd eurót kíván befektetni, hogy felzárkóztassák a védelmi szektort.
Azonban, az ukrán helyzet és a folyamatos technológiai fejlődés, amely hetek alatt zajlik, komoly hátrányt jelenthet a békében lévő országok számára. Siklósi Péter szerint, ha az EU-nak sikerül utolérni a háborúban részt vevő országokat, akkor az hosszú távon komoly előnyökhöz juttathatja a tagállamokat.
A következtetések a következők: a mostani időszak kulcsfontosságú lehet az EU számára, hogy felkészüljön a jövő kihívásaira, és megerősítse saját védelmi képességeit. Az ipari fejlődés és a pénzügyi források megfelelő irányba történő felhasználása alapvetően meghatározza a következő évtizedek geopolitikai és katonai erőviszonyait. Siklósi Péter meglátásai szerint, ha az EU képes egyesíteni erejét, és nem hagyja, hogy a belső viták akadályozzák a fejlődést, akkor komoly esélye van arra, hogy hosszú távon megőrzi katonai és ipari előnyét.
Bardach István (nemzetközi kereskedelmi igazgató, Pro Patria Electronics)
A vállalati szempontból, különösen a haderőfejlesztés terén, egyre inkább a rendszerszintű gondolkodás válik kulcsfontosságúvá. Bardach István szerint, a Pro Patria Electronics olyan megfigyelő, felderítő eszközöket fejleszt és gyárt, amelyeket sikeresen integráltak a Magyar Honvédség által haszált rendszerekbe. A legújabb technológiai vívmányok közé tartozik a magyar földfelszínt felderítő radar, amely egyedülálló megoldásként biztosítja a védelmet. Ez a radar egy speciális rendszer, amely a kereskedelmi drónok világában, ahol a felderítés sokszor nehézkes, különösen előnyös. Míg a kereskedelmi drónok egyre kisebbek és gyorsabbak, így a felderítésük egyre nehezebbé válik, a magyar fejlesztésű radar képes hatékonyan olvasni a jeleket és kiszűrni a potenciális fenyegetéseket. A legnagyobb különbség, hogy míg más rendszerek aktív sugárzást használnak, a magyar radar passzív működésű, így a jeleket nehezebben észlelik. Ennek köszönhetően a magyar rendszer különösen alkalmas arra, hogy megfigyelje Európa egyik határát. Az ilyen típusú fejlesztés jelentős előnyt biztosít a védelemben, de Bardach István hangsúlyozza, hogy a legnagyobb kihívás a háború nélküli időszakokban van. Fejlesztéseket ilyenkor nehezebb előmozdítani, legfőképpen a finanszírozási hajlam hiánya miatt.
A sikeres exportpiaci szerepléshez azonban nemcsak a technológiai fejlesztés, hanem a megfelelő finanszírozás is kulcsfontosságú. Bardach István szerint, az Eximbank például általában nem nyújt támogatást ilyen projektekhez háború mentes időkben, mivel a pénzügyi kockázatok nagyok. Azonban már látszik egy elmozdulás, és a bankok is egyre inkább nyitottabbak a lehetőségekre, amelyek lehetővé teszik a megfelelő finanszírozás biztosítását.
A magyar haderőfejlesztések sikerét az együttműködések is biztosítják, amely 2015 óta folyamatos. Az egyik cél, hogy az operátorok ne csupán használják, hanem valóban „beleszeressenek” a saját fejlesztéseikbe, és szoros kapcsolatot alakítsanak ki a magyar technológiával. Bardach István kiemeli, hogy rengeteg kiváló magyar cég létezik, amelyek hozzájárulnak a védelmi ipar fejlődéséhez. A magyar cégek és technológiák támogatása különösen fontos, és az ilyen típusú együttműködések alapozzák meg a jövőbeli sikeres exportlehetőségeket.
A Pro Patria külföldi partnerekkel is szorosan együttműködik, például a német Rheinmetall céggel. Bardach István szerint, a következő lépés az, hogy a magyar haderő és ipar egyre inkább függetlenítsék magukat a külpiaci hatásoktól, és olyan technológiai megoldásokat kínáljanak, amelyek globálisan is versenyképesek lehetnek.
Olekszij Anton jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának politológia mesterszakos hallgatója. Korábban a Magyar Külügyi Intézetnél dolgozott gyakornokként, ahol a posztszovjet térség politikai helyzetével foglalkozott.
Szakterülete a nemzetközi kapcsolatok és diplomácia, különösen a posztszovjet államok politikai és gazdasági fejlődése.
