Júliusban Magyarországon a fogyasztói árindex 4,3%-ra esett vissza a júniusi 4,6%-ról (év/év alapon), míg a havi árszínvonal-változás 0,4%-os emelkedést mutatott júniushoz képest. Az infláció lassulásában jelentős szerepet játszott a technikai tényező, a bázishatás. További fontos pozitív hatást fejt ki a hazai inflációra a forint más devizákkal szembeni árfolyamának tartós stabilitása (pl. a tartós fogyasztási cikkek olcsóbbá váltak), valamint a gyógyszerárak esetében belépő önkéntes árkorlátozás, de mérséklődtek a ruházkodási cikkek árai is a nyár folyamán. Az inflációs alapfolyamatokat megragadó maginfláció 4%-ra lassult júliusban éves szinten mérve. Ami emeli az inflációt, az élelmiszerárak, és azon belül a zöldségek és gyümölcsök árának jelentős növekedése, mely mögött elsősorban a hazai kedvezőtlen időjárás (aszályhelyzet) áll. Továbbá nagymértékben drágult a háztartási energia is júliusban, valamint az üzemanyag- és a szolgáltatásárak is nőttek egy hónap alatt. Előretekintve, bázishatások és jelenlegi információk alapján egy őszi inflációs megugrást az év végén ismét az árszínvonal lassulása követheti. Éves átlagban 4,7-4,8% körül lehet az infláció 2025-ben, míg 2026-ra vonatkozóan 3,7-4,1% között mozognak az előrejelzések.
Hazai inflációs helyzetkép
A KSH friss adatközlése szerint júliusban 4,3%-ra lassult az infláció a júniusi 4,6%-os szintről (az előző év azonos időszakához mérve). Az előzetes elemzői várakozásokat meghaladta a júliusi inflációs adat, mivel a piaci várakozások az infláció jelentősebb lassulásáról szóltak (medián elemzői várakozás: 4,1%, év/év alapon). Az infláció lassulásában fontos szerepet játszott a bázishatás, mivel a tavaly júliusi jelentős inflációs gyorsulás „kiesett” a mutató számításából (a tavalyi magas bázis miatt technikailag csökken az árindex idén júliusban). Az inflációs alapfolyamatok kedvező képet mutatnak, a maginfláció tovább lassult júliusban, elérve a 4%-ot (év/év alapon).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17045652/
Ami a havi árszínvonal-változást illeti, júniushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan jelentősebben, 0,4%-kal nőttek, melyben egyszeri hatások és külső tényezők is szerepet játszottak. Ezen belül (egy hónap alatt):
- a ruházkodási cikkek ára 1,4%-kal csökkent (szezonális kiárusítások, leárazások);
- a tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan 0,2%-kal mérséklődött (tartósan stabil forint árfolyam);
- valamint a gyógyszer, gyógyáruk ára 0,3%-kal mérséklődött (önkéntes árkorlátozás).
- A legnagyobb mértékben a háztartási energia drágult, 1,2%-kal (éves elszámolási időszak);
- a szolgáltatások ára átlagosan 1,0%-kal emelkedett,
- a járműüzemanyagok ára 0,3%-kal nőtt,
- míg az élelmiszerek 0,3%-kal drágultak.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16417475/
Az év eleji átárazások kifutásával lassult a szolgáltatások inflációja tavaszra. A kormányzati tárgyalások eredményeként a telekommunikációs és pénzügyi szolgáltatók, valamint biztosítók is önkéntesen befagyasztották áraikat. Ennek pozitív hatásai tavasz óta láthatóak: folyamatosan lassul a szolgáltatások éves alapú inflációja, júliusban 5,3%-ot mutatott, míg februárban 9,2%-on állt.
Havi alapon 1%-kal nőtt a szolgáltatások átlagos ára. Emögött elsősorban az üdülési szolgáltatások (8,9%) és a sport, múzeumi belépők júniushoz képesti drágulása állt (1,7%).
A forint az euróval és a dollárral szemben is tovább erősödött júliusban, ezzel év elejéhez képest az euróval szemben közel 2,5%-kal, az amerikai dollárhoz képest pedig több mint 12%kal erősödött. A szolgáltatások árára is kedvezően hat a forint árfolyamának stabilitása, de az import termékek árában is megmutatkozik a pozitív hatás. Így a tartós fogyasztási cikkek ára április óta – egy kilengéssel – stagnált, majd júliusban már 0,2%-kal csökkent havi alapon. Továbbá az üzemanyagok árában követlenül, viszonylag gyorsan megjelenik a forint erősödése.
A forint-dollár árfolyamon kívül a jármű-üzemanyagárakat több tényező is mozgatja: elsősorban a világpiaci folyamatok, a kereslet-kínálati viszonyok; illetve különféle finomítói és kis-, illetve nagykereskedelmi árrések alakulása. A világpiaci olajárak kismértékben nőttek júniushoz képest – jelentős geopolitikai feszültségek nyomán vált ingadozóvá az olajár júliusban. Az olajárak gyorsan begyűrűznek az üzemanyagárakba (onnan idővel a szállítási költségekbe, ipari termelési költségekbe), ez pedig hozzájárul az infláció volatilitásához. A KSH tájékoztatása szerint egy hónap alatt 0,3%-kal nőtt az üzemanyagok ára júliusban, míg éves szinten pedig 4,3%-kal mérséklődtek.
A KSH besorolása szerinti egyéb cikkek kategóriában jelennek meg a gyógyszerek, melynél bizonyos termékek áraira július 1-jével önkéntes árkorlátozásokat vezettek be a szektor szereplői kormányzati tárgyalások hatására (34 nagy forgalmú szabadáras, vény nélküli és 10 vényköteles, nem támogatott gyógyszer esetében). A vállalások értelmében az érintett gyógyszerek árát önkéntesen a 2024. december 31-i szintre csökkentik vissza, és azt 2026 június végéig alkalmazzák. A KSH friss inflációs közlése szerint júliusban a gyógyszer, gyógyáruk ára 0,3%-kal mérséklődött júniushoz képest.
Az élelmiszerárak emelkedése szintén gyorsította a júliusi inflációs mutatót. Az év első felében bevezetett árrésstop főleg március-április folyamán hatott leginkább az élelmiszerárakra, jelenleg a kedvezőtlen időjárási körülmények befolyásolják leginkább a hazai élelmiszerek árait (tavaszi fagykárok, jégkárok, majd a szárazság – aszály, nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte). Elsősorban a (szezonális) zöldség- és gyümölcsfélék drágultak az elmúlt időszakban a kínálati zavarok miatt: éves szinten az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, valamint friss hazai és déligyümölcs) 18,1%-kal drágultak, ezen belül a friss hazai és déligyümölcsök 32%-kal, az őszibarack 85,4%-kal. Júniusról júliusra a KSH közlése szerint a friss hazai és déligyümölcs 8,4%-kal került többe.
Európa kihívásokkal néz szembe elsősorban a citrustermelésben és az almatermelésben, de gondok mutatkoznak az őszibarack, a kajszibarack, a cseresznye és a meggy termelésében is. Továbbá az aszályos helyzet kihat a kukorica és a burgonya terméshozamaira is. Hosszabb távon, Kotz et al. 2024-es tanulmánya szerint a 2022-es nyári hőhullám Európában 0,4-0,9 százalékponttal növelhette az élelmiszerek inflációját, mely a következő években erősödhet, és a klímaváltozás további erősödése 2035-re az élelmiszerinflációs nyomást akár 30-50%-kal is fokozhatja Európában.
Élelmiszereken belül a KSH tájékoztatása szerint – a zöldség-gyümölcsön felül – az édesipari lisztesáru 5,8%-kal, a csokoládé, kakaó 2,4%-kal, a baromfihús, valamint a kávé 1,8-1,8%-kal, a vaj, vajkrém 1,6%-kal, a cukor 1,1%-kal, az alkoholmentes üdítőitalok 0,8%-kal, a tejtermékek 0,7%-kal többe kerültek júliusban, mint júniusban. A termékcsoporton belül a tojás ára 2,6%-kal, a péksüteményeké 1,7%-kal, a párizsi, kolbászé, valamint az étolajé 1,1-1,1%-kal, a kenyéré 1,0%-kal, a tejé 0,8%-kal, a liszté 0,6%-kal mérséklődött júniushoz képest.
A háztartási energia is jelentősen drágult júliusban egy hónap leforgása alatt, még pedig 1,2%-kal júniushoz képest; ezen belül a vezetékes gázért 2,3%-kal többet, a palackos gázért 1,1%-kal kevesebbet kellett fizetni. Ez egyszeri tétel lehet, mivel a háztartások (akik általányt fizetnek a gázszolgáltatónak) júliusban kapták meg az éves elszámolási számlájukat.
2025-ös inflációs kilátások
A jelenlegi információink alapján, bázishatásokat vizsgálva augusztustól gyorsulhat az infláció, és főleg az ősz elején megugorhat az inflációs mutató, elérve az 5%-ot, de november-decemberben ismét normalizálódhat kicsivel 4,5% felett az infláció az alappályánkon. Az idei év egészét tekintve átlagosan 4,7-4,8% körül mozoghat az infláció Magyarországon.
Pesszimista forgatókönyv esetén a várható őszi megugrást követően 5% felett ragadhat a mutató; míg visszafogottabb inflációs pályánkon év végére 4% közelébe lassulhat az infláció.
Várakozások a 2025-ös és 2026-os évre:
- Kormányzati és jegybanki várakozások szerint egyaránt 2025-ben az infláció átlagosan 4,7%-os lesz Magyarországon, jövőre 3,7%. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint ha nem lennének árrésstopok, akkor 6,1% lett volna a júniusi éves infláció a 4,6% helyett. Az MNB pedig kiemelte júniusi Inflációs jelentésében, hogy az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba (2-4%) és 2027 elején érheti el a 3%-os inflációs célt.
- A Fitch Ratings júniusi értékelésében 4,6%-os átlagos inflációt várt 2025 és 2026 vonatkozásában Magyarországon.
- Augusztus eleji elemzői várakozások szerint 2025 év végén 4,1%-on áll majd a hazai inflációs mutató (év/év alapon), az egész év átlagában pedig 4,6%-os áremelkedési ütem várható. 2026 év végére 4,5%-os inflációt, éves átlagban pedig 4,1%-ot várnak. Tehát összességében jövőre lassulhat bár az infláció, de 4% felett maradhat a piaci várakozások szerint.
Infláció az Európai Unióban
Az Európai Unió 27 tagállamának átlagában – mind a 27 tagállam vonatkozásában rendelkezésre álló adatok alapján – 2025 júniusában 2,3%-os inflációt mértek (év/év alapon). Az eurózónában május-júliusban 1,9-2,0%-on, vagyis az ECB inflációs céljánál állt a mutató. Az alacsonyabb külső, importált infláció a magyar inflációs ütemre is pozitívan hat.
Júniusra vonatkozóan ismerjük mind a 27 tagállam inflációjának mértékét. Eszerint a legmagasabb infláció Romániában volt júniusban 5,8%-os éves mutatóval, melyet Észtország követett 5,2%-kal (év/év alapon). Elől végzett továbbá a rangsorban Szlovákia és Magyarország is egyaránt 4,6%-os inflációs értékkel. Hazánkban júliusban lassult az infláció éves szinten (ellentétben több más tagországgal), ezzel az uniós rangsorban is javíthattunk. A már közzétett adatok alapján (magyar HICP mutató 4,2%) júliusban magasabb inflációt regisztráltak hazánkénál Észtországban (5,6%), Szlovákiában (4,5%) és Horvátországban (4,5%) is, illetve valószínűsíthető a hazánkénál magasabb infláció Romániában is.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/24584493/
Fogyasztás és megtakarítások
2023 szeptembere óta, közel 2 éve emelkedik a keresetek reálértéke Magyarországon, vagyis a nominális átlagkereset növekedése meghaladja az inflációt, így nő a bérek vásárlóereje. A nagyobb reáljövedelem hatására – közgazdasági összefüggések alapján – emelkedik a lakosság fogyasztása és/vagy a megtakarítások. A fogyasztói bizalmi index 2022-es mélypontjáról jelentősen emelkedett, de 2024 óta stagnál/kismértékben csökkent 2025 elején. A magyar lakosság fogyasztási kedve kevésbé tért még vissza, a növekvő bérek ellenére, inkább megtakarítunk.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15679094/
Ahogy arról korábbi elemzésünkben írtunk, „Európa-szerte a 2022-2023 alatti inflációs periódus óvatosságot váltott ki a lakosság körében. Az áremelkedés megfékezése ellenére a fogyasztókban megmaradt a magas áremelkedés emléke. A tavalyi évben publikált jegybanki jelentések szerint is a magyarok által érzékelt infláció közel kétszerese a tényleges áremelkedési ütemnek. A gyors drágulás emléke miatt a vásárlók többsége tartalékol, illetve elhalasztja fogyasztását. A jelentős spórolásnak statisztikai lenyomatát szintén az Eurostat szolgáltatta. A legfrissebb rendelkezésre álló, 2023-as adatok alapján hazánkban a háztartások megtakarítási rátája megközelítette a 20 százalékot. Az Európai Unió 27 tagállamának rangsorában hazánk az első helyen szerepelt, európai szinten pedig Svájcot követően a második legmagasabb volt a megtakarítás mértéke.”
Az ábra itt hivatkozható: https://datawrapper.dwcdn.net/yVvgR/1/
Azonban azt sem mondhatjuk, hogy a magyar lakosság csak megtakarít a keresetéből, mivel a kiskereskedelem is kezd magára találni idehaza. 2025 januárja óta folyamatos növekedésről tájékoztat a KSH: 2025. január-június között, vagyis az első félévben 3,1%-kal emelkedett a kiskereskedelem forgalmának volumene. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,9%-kal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,5%-kal, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,0%-kal nőtt az értékesítés volumene.
A cikk főbb forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt , itt és itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
