🌍 Az átlagos fogyasztó összkiadása kisebb hányadát költötte a létszükségletekre 2019-ben, mint 1995-ben – OecoFocus
🧺 Az ábrán az átlagos magyar fogyasztó kiadási szerkezete látható, az ENSZ által összeállított COICOP (Classification of Individual Consumption by Purpose) termék-csoportonként, 1995-ben és 2019-ben. Az elmúlt 25 évben a kommunikációra költött hányad nőtt a legnagyobb mértékben, több mint 72 százalékkal. Második legnagyobb növekedés a vendéglátás és szálláshely szolgáltatásokban volt, 5,9 százalékpontról 9,2 százalékpontra. Ezzel szemben a legnagyobb csökkenés (5,9 százalékpontos) az élelmiszerek körében volt, míg 1995-ben a fogyasztási kosár közel negyedét tették ki, addig 2019-ben már csak 17%-ot. Emellett a lakberendezésre, lakáskarbantartásra és az oktatásra is az összkiadás kisebb hányada esik. Ezalapján a létszükségleti termékekre, szolgáltatásokra a fogyasztó kiadásainak kisebb részét költi 2019-ben, mint 1995-ben. Az élelmiszerekre, ruházati cikkekre és a lakáskarbantartásra fordított összeg arányának csökkenése egyértelmű fejlődést jelent, ellenben a lakhatási költségek és a közműdíjak arányának emelkedésével, amely az emelkedő albérleti díjaknak és ingatlanáraknak köszönhető. Szintén nem előnyös, hogy a szeszesitalok és dohányáruk árának jelentős emelkedése ezen termékcsoportra költött nagyobb összkiadáson belüli hányadot eredményezett, a kevesebb fogyasztás helyett.
📈 A pénzromlás mértékének meghatározásához a KSH minden év elején összeállít egy átlagos fogyasztói kosarat a korábban már említett COICOP kategóriákba rendezve, mely a tárgyévet két évvel megelőző év lakossági fogyasztását tükrözi. A fogyasztási struktúrát részben a GDP fogyasztási oldalának adataiból, részben adatfelvétellel állítják össze. A kosárban szereplő termékek és szolgáltatások (reprezentánsok) éves felülvizsgálatát a KSH szakértői végzik, figyelve a fogyasztási szokásokat. 2021-ben 940 reprezentáns alkotja az inflációszámításhoz használt változatos termékkört. Minden hónap elején megyénként összeírják a kosár elemeinek beszerzési árait a boltokban és szolgáltatóhelyeken, így az adatfelvétel során reprezentánsonként 40-140, összesen pedig 80 ezer áradat gyűlik össze. A havonta és éves szinten közzétett árszint-index számítása során az így kapott adathalmazt súlyozzák a fogyasztói kosár összetételének arányaival. Egyes termékek ára időben stabil, de vannak nagyon változékony árúak is, mint például az üzemanyag vagy a szezonális élelmiszerek.
🚗 A fogyasztási szerkezet változásai tükrözik az aktuális gazdasági trendeket, például a kommunikációs eszközök terjedését jelzi, hogy nő ezen termékkörre költött kiadás aránya az összkiadáson belül. 2019-ben került be a fogyasztói kosárba az első hibrid autó, az egyre jobban terjedő környezetkímélő közlekedési lehetőségeket jelezve. Ugyanakkor egyes autó modelleknél a régebbi gyártású került bele, mutatva a használtautópiac felfutását és a magyar személygépjárműpark átlagéletkorának növekedését.
👴 A nyugdíjasok másmilyen fogyasztási szerkezettel bírnak, így a rájuk vonatkozó inflációt másféle súlyozással mérik. Az ő esetükben a megfigyelt termékek és szolgáltatások köréből kikerültek a gyermekneveléssel és gondozással kapcsolatos tételek, (iskolai, óvodai, bölcsődei étkeztetés, tandíj, tanszerek, stb.) és a tartós fogyasztási cikkek is kisebb súlyúak. Emellett az élelmiszerek, gyógyszerek és lakhatással kapcsolatos kiadások aránya nőtt, míg ez a nyugdíjasok körében 60%, addig a teljes lakosság körében csupán 45%. A gyógyszerek a normál fogyasztói kosárban 2,7, míg a nyugdíjas esetében 5,8%.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecogram/az-eu-ban-hazankban-a-legolcsobb-a-villany-es-a-foldgaz-egysegara/
#inflacio #CPI #fogyasztas #magyarorszag
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.
