📉 2020-ban világszinten 8,8%-kal esett vissza a ledolgozott órák száma 2019 utolsó negyedévéhez viszonyítva, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO – International Labour Organisation) szerint. Az ILO tanulmánya alapján, mely az új típusú koronavírus munkaerőpiacra gyakorolt hatását vizsgálta, a kiesett munkaórák száma 255 millió teljes idejű állásnak felel meg. Ez azt jelenti, hogy annyival kevesebb a ledolgozott órák száma, mintha ennyivel kevesebben dolgoztak volna egész évben. Ez a veszteség négyszer akkora, mint ami a 2009-es globális pénzügyi krízis alatt volt tapasztalható. A kieső munkaórák 56 százalékát a részmunkaidős foglalkoztatásra való átállás adta, emellett tavaly világszinten 114 millióan vesztették állásukat. Sajnos a foglalkoztatásból kiesők több mint 70 százaléka (81 millió fő) gazdaságilag inaktívvá vált, tehát munkaképtelensége vagy a járvány fékezése érdekében bevezetett korlátozások miatt nem tudott állást keresni. Ennek következtében bár a munkanélküliség 33 millió fővel emelkedett, a foglalkoztatottsági ráta csökkenése még jelentősebb. A súlyos munkaerőpiaci sokk globálisan 8,3 %-kal csökkentette a munkából származó összjövedelmet, mely 3700 milliárd dolláros (világ GDP-jének 4,4 százaléka) kiesést jelent. Ezzel meghaladva az ILO 2020 tavaszi, legpesszimistább becslését, amikor 860–3440 milliárd dollár közötti veszteséget prognosztizáltak.
📈 Amint az ábrán is látszik, tavaly a második negyedév volt a mélypont, akkor közel 525 millió teljes munkahelynyi munkaórával dolgoztak kevesebbet 2019 utolsó három hónapjához képest. Az év végére az otthoni távmunka bevezetésének és a revideált védekezési stratégiának – mely a gazdaság működőképességét is figyelembe veszi – mérséklődött a veszteség. Bár 2021 januárjában a foglalkoztatottak 93%-a olyan országban élt, ahol valamilyen korlátozások voltak érvényben, a vakcinák terjedésével idén kedvezőbb lesz a munkaerőpiaci helyzet. Az ILO közzétette az IMF 2021-re vonatkozó becsléseit is, ezek rendre 31 milliós, 90 milliós és 130 milliós teljes állással ekvivalens munkaóra kiesést prognosztizálnak.
🆚 Globálisan a foglalkoztatottak száma a nők esetében 5, míg a férfiaknál csupán 3,9 százalékkal csökkent. A 15-24 évesek körében 8,7 %-os, a 25-74 év közötti korosztályban pedig 3,7 %-os a foglalkoztatottság csökkenése világszinten. A gazdasági szektorokat vizsgálva nem meglepő, hogy a vírus terjedésének fékezése érdekében bevezetett korlátozások leginkább az idegenforgalmi és vendéglátóipart érintették, itt a foglalkoztatottak ötöde vesztette állását. Ezt követi a kiskereskedelmi egységek és gyártósori alkalmazottak számának csökkenése. Ezzel szemben az technológiai és pénzügyi-biztosítási ágazatban nőtt a foglalkoztatottak száma, tehát a munkaerőpiacon már kezd kirajzolódni az MNB által is prognosztizált K-alakú gazdasági visszapattanás.
🇭🇺 A magyar munkaerőpiac válságállóbbnak bizonyult, a 2008-2009-es recesszió alatti állapotához, és sok országhoz képest. A munkanélküliség 2002-ig csökkenő pályán mozgott, majd 2004-ig stagnált. A viszonyszám értéke 2004 és 2008 között, tehát a válságot megelőzően 6%-ról 8%-ra nőtt, majd a válság alatt 4 százalékpontot ugrott. A 2010 utáni munka alapú társadalomra való átállás következtében 2013 és 2019 között közel a negyedére szorult vissza a munkanélküliségi ráta. A 2008-as pénzügyi válság utáni egy év alatt 200 ezerrel nőtt az álláskeresők száma. Ezzel szemben 2020 utolsó negyedévében csupán 42 ezerrel volt több a munkanélküli 2019 azonos időszakához képest. A foglalkoztatottak számát illetően a 2008-as krízis kitörése utáni egy évben 150 ezerrel volt kevesebb a foglalkoztatott, addig 2020 utolsó negyedévében csupán 38 ezerrel dolgoztak kevesebben 2019 azonos időszakához képest. Tehát a két válságot összehasonlítva, a munkanélküliek száma közel ötödannyival nőtt, a foglalkoztatottság csökkenése pedig negyedakkora volt a 2020-as válságban a kitörést követő első évben, mint a 2008-ban. Tavaly globálisan 1,1 százalékponttal nőtt a munkanélküliség, 6,5 százalékra, így hazánk felül teljesítette a világátlagot, mivel éves szinten csak 0,9 százalékponttal emelkedett a munkanélküliségi ráta, 4,3 százalékra az 2020 utolsó negyedévére.
💾 Az eredeti jelentés itt olvasható.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt! Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/kevesbe-pangott-a-magyar-munkaeropiac-2020-harmadik-negyedeveben/
#Munkanelkuliseg #Foglalkoztatottsag #Munkaeropiac #Munka #ENSZ
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.
