🌍 Minden eddiginél olcsóbbá vált az űrutazás – OecoGlobus
📉 A 2002-ben alapított SpaceX űrkutatási magánvállalat 55 millió dollárra csökkentette az űrutazás egy főre eső fajlagos költségét. Ez természetesen még mindig igen magas összeg, ugyanis egy átlagos amerikai állampolgár közel ezer év alatt keresné meg a jegy árát, ha semmit sem fogyasztana. Ezzel szemben az 1961 és 1972 között használt Apollo űrhajókkal – melyekkel a Holdra szállást is végrehajtották – asztronautánként 390 millió dollárba került az űrutazás. Eszerint Magyarország 2019 évi GDP-jéből is csak 435 embert lehetne felküldeni a kozmoszba. Ehhez képest a közel 60 évvel fiatalabb SpaceX Dragon 2 űrhajóban közel hetedébe kerül a helyjegy. Második helyezett a szovjet Soyuz űrkapszula, mely relatív alacsony 80 millió dollár/fős kilövési ára, és megbízhatósága miatt 1966-tól napjainkig szolgálatban áll.
🚀 A SpaceX által indított űrhajók „olcsóságának” titka a hordozórakéták többszöri használatában rejlik, mivel az egyszerhasználatos rakéták adták a kilövések összköltségének 70 százalékát.
📈 Az elmúlt két évtizedben sorra alakultak a magánkézben lévő vállalatok, melyek küldetése a kozmosz meghódítása. A leghíresebb az élő Tony Stark-nak (Vasember trilógia milliárdos géniusz főhőse) nevezett Elon Musk által létrehozott SpaceX. Emellett a Jeff Bezoshoz fűződő Blue Origin és a Boeing is foglalkozik a kereskedelmi űrutazás kutatásával.
🛰 Bár a széles körben elterjedt „űrkirándulások” még csak a sci-fi filmekben vannak jelen, az ezzel foglalkozó cégek tudnak rentábilisan működni. A SpaceX esetében a bevételek jelentős részét a Nasa, az USA hadserege és a kereskedelmi kommunikációs vállalatok megbízásai adták. A küldetések jellemzően műholdak fellövését jelentették, vagy a Nemzetközi Űrállomásra történő legénység és felszerelés szállítást. 2013 és 2017 között másfélszeresére nőtt a föld körüli pályán lévő szatellitek száma, így jó kilátásai lehetnek a cégnek, mely a műholdindítási piaci szegmens 65 százalékát lefedte 2018-ban.
🇭🇺 Az elmúlt 8 évben hazánk űrkutatása is felélénkült, kezdve MaSat-1, az első magyar műhold fellövésével. Tervek szerint 2024-2025-ben Farkas Bertalan után a második magyar is ideiglenesen elszakadhat a Földtől, hogy a Nemzetközi Űrállomáson dolgozzon.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.facebook.com/…/a.138101723…/1663347983816127