📚 Schumpeter óta tudjuk, hogy a közgazdasági elemzések akkor teljesek, ha azok egyaránt építenek az elméletre, a gazdaságtörténetre és a statisztikai adatokra. Most a járványok kapcsán néhány gazdaságtörténeti tanulságot emelünk ki annak érdekében, hogy jobban megérthessük az új típusú koronavírus-járvány lehetséges gazdasági és társadalmi hatásait.

🦠 Az időszámításunk utáni első pestisjárvány, a fekete halál, az emberi történelem legpusztítóbb pestisjárványa volt. 1347 és 1352 között mindegy 75–200 millió ember halálát okozta, és Európa lakosságának 30–60 százaléka is odaveszett. A közgazdászok és a gazdaságtörténészek szerint a betegség terjedése valószínűleg a feudális rendszerek meggyengüléséhez és későbbiekben eltűnéséhez vezetett. A járvány hatására ugyanis drámai mértékben csökkent azon jobbágyok száma, akik a földesurak mellett a feudális rendszerek kulcsszereplői voltak. Kevesebb jobbággyal pedig az egész rendszer sokkal gyengébbnek bizonyult. A szerényebb számú munkáskéz miatt a reáljövedelem növekedésnek indult, ez pedig még tovább gyengítette a hűbéri társadalmakat.

😷 A 17. századi pestisjárvány ugyan egész Európát érintette, a gazdasági hatások azonban nem mindenhol és nem is arányos mértékben jelentek meg. Mára már egyértelmű, hogy a pandémia ideje alatt a kevésbé érintett régiók fejlődtek gyorsabban. A pestisjárvány alatt Anglia és Wales népességének nagyjából 10 százaléka veszett oda, míg a mai Olaszország területén lévő régiókban nagyjából 40 százalékos volt az emberveszteség. Ennek a gazdasági hatása az volt, hogy a pestisjárvány jóval kisebb mértékben sújtotta Angliát, mint például a mai Észak-Olaszországot. Ennek következményeként az angol gazdaság az egész évszázadban tovább tudott növekedni, de az észak-olasz régió területe stagnált. A gazdasági hatások tehát ott voltak markánsabbak, ahol nagyobb pusztítást végzett a járvány, ott pedig kisebbek, ahol mérsékelt volt.

🤒 Az 1918-as spanyolnátha járvány a világon mintegy 40 millió ember halálát okozta és csak az USA-ban 700 ezren haltak meg. Azokban az amerikai államokban, ahol a járvány nagyobb pusztítást végzett, a pandémia lecsengésével a gazdasági növekedés üteme jóval nagyobb lett, mint korábban. A nagyobb halálozási ráták miatt megemelkedett a reáljövedelem éves értékének átlagos növekedése, ennek azonban meglehetősen nagy ára volt. A pandémia leginkább a fiatalabb munkaképes korúakat sújtotta, és azon családoknál, ahol elveszítették az elsőszámú kenyérkeresőt komoly gazdasági hatások jelentkeztek. A humánerőforrás vesztesége pedig az üzleti szektor számára is komoly gondokat okozott. Végeredményben azonban, amíg néhány egyén és család esetében a csökkenő munkaerőszám miatt növekedett az elkölthető jövedelem, addig mások a család kenyérkeresőjének elvesztése miatt komoly károkat szenvedtek.

💉 2002 novembere és 2003 júliusa között majdnem világméretű SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome), súlyos akut légzőszervi szindróma járvány bontakozott ki. A pandémia több mint nyolcezer megbetegedést okozott, és közel 800-an meghaltak. A kínai és hongkongi gazdaságokra gyakorolt hatás egészen jelentősnek bizonyult, mely leginkább az egyének gazdasági döntéseinek megváltozásában volt tetten érhető. A közgazdászok szerint a leginkább érintett ázsiai országokban a járvány gazdasági hatásai sokkal nagyobbak voltak annál, hogy azokat az egészségügyi rendszerek megemelkedett kiadásaival számszerűsíteni lehetne.

🇭🇺 Az új típusú koronavírus-járvány kapcsán egyelőre még szinte lehetetlen megbecsülni a valós gazdasági hatásokat. Egy dolgot azonban már biztosan tudunk előre is: az egyének viselkedése, a kormányzati ösztönző csomagok nagysága és hatékonysága, és egyéb ma még kevésbé feltárt tényezők miatt gazdasági hatások biztosan lesznek.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#jarvanyok #gazdasag #hatasok