🌎 Miért nem baj az, ha Magyarország nem száll be a közös EU-adósságba? – OecoGlobus
 
🇪🇺 Idén nyáron az Európai Unió vezetői között született egy alku, ami arra vonatkozott, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelése miatt, a szokásos hétéves közös költségvetés (jelen esetben 2021–2027) mellett, egy 750 milliárd eurós helyreállítási alapot is létrehoznának, amely NextGenerationEU nevet viseli. A javaslat csomag véglegesítésére azóta sem került sor. Az új alap mérete majdnem megegyezik a hétéves költségvetés háromnegyedével, utóbbi összege közel 1100 milliárd euró. Az új helyreállítási alapból folyósítandó összegek lekötésére 2023 végig kerülne sor, vagyis nagyjából a rendes költségvetés idejének fele állna rá rendelkezésre. Így időarányosan az új alap lenne a fajsúlyosabb. Ugyanakkor, ahogy a közgazdászok gyakran mondogatják, nincsen ingyen ebéd. Az összeg közel fele közös európai uniós hitelfelvétőéből valósulna meg. Ez több, mint kétévnyi közös EU-forrás összegének felel meg.
 
🔭 A koronavírus-járvány végét még nem láthatjuk, illetve a jövő évi gazdasági felpattanás alakzata is kérdéses. Amennyiben a következő évben a gazdaság visszatér növekedési pályájára, mint ahogy ezt a nemzetközi szervezetek és elemzők többsége előre jelzi, akkor a hitelfelvételi láz alaptalanná válik.
 
🔍 Szemléltetésként összehasonlíthatjuk az idei GDP-visszaesést az adósság növekedésével. Az idei GDP visszaesése 7,4%-os lehet a GDP-arányában, az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése alapján az EU-s átlagban. Eközben az EU tagállamokban? GDP-arányosan 8,3%-os lehet a költségvetési hiány. A deficit összege a nettó eladósodás (angolul talán könnyebben megérthető a költségvetési hiány jelentése: net lending, vagyis nettó eladósodás). A hiányt mérő szám más években is általában negatív (vagyis hiány keletkezik), még ha a maastrichti konvergencia-kritériumok miatt 3% alatt is kell maradnia. Ugyanakkor ez előmozdítja a GDP növekedést. Idén a felvett hitel aránya is átlag feletti, de ez még mindig nem lesz alkalmas arra, hogy GDP növekedést eredményezzen. Fontos azt is látni, hogy a jelenleg vállalt hiány az EU által elvárt hiánycélok átmeneti elengedésével lehetséges, mivel az EU is a GDP növekedés megtartást tartja elsődlegesnek. Ez azt jelenti, hogy idén az elszálló költségvetésekkel az államok nagyobb kiadásokat vállalhatnak, mint amekkora bevételre tesznek szert, és ezt még további hitelfelvétellel toldják meg. Majd a következő években még nagyobb eladósodásra kerülne sor, a NextGeneration program keretében. Ráadásul nem nemzeti, hanem kollektív EU-s szinten, amire eddig még nem volt precedens. Mindez újabb kockázatokat és bizonytalanságokat foglalna magában. Magyarországnak emellett nem csupán a hétéves költségvetésbe kellene hozzájárulást fizetni, hanem az új alapba is. Az EU által elvárt jogállamiság szabály pedig megszűntetné az objektív mércét, hogy Magyarország lehívhatja-e a ráeső részeket a költségvetésből.
 
🔋 Amennyiben a járvány negatív gazdasági hatásai súlyosbodnak, szintén jobb tisztább lappal, kevesebb hitellel szembenézni a helyzettel. Akkor nagyobb mozgástere marad a kormánynak új hitelt felvenni. Ráadásul arra sincs garancia, hogy a közös hitel kedvezőbb kondíciókkal valósulna meg, mint a saját. Gondoljunk csak a devizahitelesek esetére.
 
A kívül maradás pedig összességében is nagyobb rugalmasságot biztosít, csak akkor kell növelni az eladósodást, ha az tényleg elkerülhetetlen a vírushelyzet fokozódásával.
 
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
 
💾 A tanulmány itt és itt olvasható: 
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti.