🗓 A fiatalok törékeny munkaerő-piaci helyzetére a 2008-as válság hívta fel a figyelmet. Különösen a dél-európai államokban járt kedvezőtlen következményekkel az elhúzó krízis. A déli országokban a 25 évnél fiatalabbak foglalkoztatása máig nem tért vissza a 2008-at megelőző szintre. Például Spanyolországban a 2008 harmadik negyedéves 38%-ról 16%-ig süllyedt az arány, majd 2019. harmadik negyedévében (az új típusú koronavírus-járvány előtti csúcspont) is alig haladta meg a 24%-t. Olaszországban pedig a 2008-as 25%-os szint után 14%-os mélypont következett, ahonnan 19%-ra tudott visszaerősödni a mutató. Míg Görögországban közel 25%-os értékről, 12% alá süllyedt a ráta, majd ismét meghaladta 15%-t 2019-re.

⛱ A fiatalok foglalkoztatása szezonalitást is tükröz, sok esetben a fiatalok tanulnak és dolgoznak is, utóbbit sok esetben a nyári szezonban teszik. Ezzel szorosan összefügg, hogy hasonló szezonalitással rendelkező ágazatokban dolgoznak, mint például a turizmus és vendéglátás. Ilyen módon a dél-európai államokban kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetben lévő társadalmi csoportjai ördögi körbe kerültek. A korona-vírus járvány éppen a fiatalokat magas arányban foglalkoztató szektorokat érintette a legsúlyosabban, vagyis a turizmust és vendéglátást.

📉 Az alábbi ábrák közül az első az európai uniós átlagos, 15-24 éves korosztályra jellemző foglalkoztatási adatot mutatja három dél-európai ország és Magyarország összehasonlításában.

📈 Ugyanakkor érdemes hazai adatokat a visegrádi négyekkel is összehasonlítani, ahogy ez a második ábrán is látható. Az európai uniós országok között jelentős eltérés van a fiatalok foglalkoztatási adataiban. Hollandiában a fiatalok foglalkoztatása rendre meghaladja a 60%-t is. A holland fiatalok jellemzően egyszerre tanulnak és dolgoznak is. Míg régiónkban e korosztály többnyire tanulmányai elvégzése után áll munkába.

⬆ Hazánkban a 2008-as válság és a 2020-as krízis között jelentősen javult a fiatalok munkaerő-piaci helyzete;20% körüli szintről 30%-ra emelkedett. A fordulat 2012-ben következett be, ahogy az alábbi ábrákon is jelöltük (fekete vonallal). Magyarországon már a 2008-as válság előtt mérséklődni kezdett a fiatalok foglalkoztatása. Az adat a válság kitörésekor 20% körüli értéken állt, majd összességében 17%-ig csökkent. A 2012-es fordulat után 2017-re már a régió legkedvezőbb adatait mutató Lengyelországot is utolérte hazánk, 30% körüli foglalkoztatással a fiatalok körében. A koronavírus-járvány nyomán bekövetkezett legnagyobb visszaesést mutató 2020. második negyedévében csökkent az arány 25%-ra. Majd jelentős visszapattanást mutatva 2020 őszére már ismét 28% felett alakult a szám.

📊 Amellett, hogy hazánk 2012 utáni időszakban sikerült megközelítenie a lengyel, illetve az európai uniós átlagot is, (utóbbi 31-34% között mozog), 2013-ban értük utol Szlovákiát, és 2016-ban Csehországot. Utóbbi két országban a fiatalok foglalkoztatása néhány százalékkal elmaradt a 2008 előtti szinttől a 2020-as járvány előtt is. (27%-ról 24-26% közelébe csökkent 2019 harmadik negyedévére, amely adaton kismértékben rontott a koronavírus-járvány.)

🇭🇺 Hazánkban jelentősen javult a fiatalok munkaerő-piaci helyzete az elmúlt közel egy évtizedben. Magyarország a visegrádi országok összehasonlításában is kedvezően teljesített. A legkedvezőtlenebb helyzetből a régió élmezőnyébe került. Eközben dél-európában jelentős problémává vált a fiatalok munkahelyhez juttatása. A jelenlegi válság olyan ágazatokat sújtott, amely nagyobb arányban foglalkoztat fiatalokat. A dél-európai példa megmutatja, hogy kiemelten fontos időben kezelni a legifjabb munkavállalók munkaerő-piaci anomáliáit.

💾 Az eredeti cikk itt olvasható:

https://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=lfsq_ergan&lang=en

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.facebook.com/1265353903615539/photos/a.1381017238715871/1788935027924088/

#munkaeropiac #foglalkoztatas #Magyarorszag #visegradinegyek #covid-19 #valsag #eurostat #deleuropa #gazdasagelenkites #europaiunio