💹 A londoni központú Economist Intelligence Unit (EIU) gazdaságkutató intézet elemzése alapján a világ 19 legnagyobb gazdasága és az EU, vagyis a G20 országok 2020-ban az új típusú koronavírus-járvány kezelésére eddig összesen 11 ezer milliárd dollárnyi gazdaságélénkítő programot hirdettek meg. Az OECD elemzése szerint ez az összeg 70%-kal magasabb, mint az elmúlt években tapasztalt éves adósság-növekedés. Ez a szám megegyezik Japán, Franciaország és Németország egy éves GDP-jének nagyságával. Fontos azt is látni, hogy a programoknak a meghirdetése olyan időszakban történt, amikor az állami bevételek nagysága jelentősen mérséklődött. Például a gazdasági leállás miatt csökkentek az adóbevételek, így többek között visszaesett a társasági adó (kieső vállalati bevételek miatt), a jövedelemadó (növekvő munkanélküliéből fakadóan) vagy az áfa (fogyasztás visszaesése miatt).

Emellett sok esetben a kormányzat olyan módon is támogatta a gazdasági szereplőket, hogy átmenetileg eltekintett a járulékfizetési kötelezettségtől, vagy haladékot adott a vállalkozóknak az adók befizetésére. Ilyen körülmények között az államháztartási hiány nagy léptékben megemelkedett, az OECD becslése szerint a szervezet tagállamai esetében 2020-ban a 17%-t is megközelítheti a deficit mértéke. Összességében hétszeres növekedést jelent 2018-hoz képest, amikor átlagosan 2,4% volt a hiány az OECD-tagállamok körében. Eközben az államadósság ugyanezen államok esetében 86,2%-ra ugorhat a 2020-as év végére, míg 2019-ben a GDP-arányos államadóság átlagosan 72,8% volt. A közel 14%-pontos növekedés, 2%-ponttal magasabb, mint amit a 2007 és 2009 közötti válság esetében tapasztalhattunk. 2014-tól az idei évig lényegében stagnált az érték.

Kérdés, hogy az állami kiadások magas szintje meddig lesz fenntartható, illetve hogy a járványhelyzet kezelése a jövőben milyen ütemben zajlik. A járvány terjedése megfogható, és nem lesz szükség további intézkedésekre? Esetleg kedvezőtlen forgatókönyv esetén az egyes államok kormányzatainak a gazdaságot is támogatnia kell, és tekintettel kell lenniük a járványhelyzet kezelésére is? Ez utóbb esetében kérdéses, hogy meddig fenntartható állapot? E kérdések a jövővel kapcsolatos kilátásokban jelentős bizonytalanságot növelik.

💸 A jelentős eladósodást mellett 2020-ban átlagosan 7,5%-kal zsugorodhat az OECD tagállamok GDP-je. Míg 2008-ban 0,3%-os növekedés, 2009-ben pedig 3,4%-os csökkenés volt tapasztalható.

🇭🇺 Magyarországon az OECD 2020. júniusi becslése alapján 8% lehet a gazdasági visszaesés, a hiány pedig 8-9% közötti. Az azóta megjelent, 2020 november 5-én az Európai Bizottság őszi előrejelzés, amely szerint hazánk GDP visszaesése idén 6,4% lehet, míg az Európai Unióban átlagosan 7,4%-os, az euróövezetben pedig 7,8%-os zsugorodás várható. Az államháztartási hiány a Bizottság előrejelzése alapján 8,4% lehet Magyarországon, ami megegyezik az európai uniós átlaggal (8,4%), míg az euróövezetben 8,8% is elérheti a deficit. Magyarország esetében nagy előny, hogy 2011 óta folyamatosan csökken az államadósság, így volt tér az idei hiányszám elengedésére. Ugyanakkor a gazdasági visszaesés is kisebb lehet, mint az európai átlag.

🗺️ Az alábbi térkép 2020-as államháztartási hiányt mutatja a világ országai esetében, az IMF becslése alapján.

💾 Az eredeti cikk itt olvasható:

https://www.eiu.com/n/coronavirus-will-prompt-zombification-of-global-economy/

https://www.oecd.org/finance/Sovereign-Borrowing-Outlook-in-OECD-Countries-2020.pdf

https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/economic-performance-and-forecasts/economic-forecasts/autumn-2020-economic-forecast_en

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

 

#GDP #EU #Eurozone #Magyarorszag #allamadossag#deficit