🤖 A Nemzetközi Robotikai Szövetség (International Federation of Robotics – IFR) évente közzéteszi a tízezer ipari alkalmazottra jutó indusztriális robotok számát országonkénti bontásban. Európában tavaly átlagosan 114, Ázsiában 118, Amerikában 103, világszinten pedig 113 az arányszám értéke.

📈 Az elmúlt három évtizedben exponenciálisan terjedt az előre beprogramozott gépek gyártósori alkalmazása. Elemzők és közgazdászok szerint ennek hasonló mértékű hatása lesz a világgazdaságra, mint ami a gőzgépnek volt az első ipari forradalom alatt. Az 1993 és 2007 közötti 14 évben az Egyesült Államokban 10, Európában pedig 16-tal nőtt a tízezer ipari alkalmazottra jutó robot száma. Ezzel szemben a 2017 és 2019 közötti két év alatt az USA-ban már 28, Európában pedig átlagosan 20-szal változott a mutató értéke. Ezen utóbbi időszak alatt a legdinamikusabb fejlődés Kínában volt, ahol két év alatt 97-ről 187-re nőtt a jelzőszám (93 százalékos növekedés), tehát közel megduplázódott.

⏫ Míg 1993 és 2007 között éves szinten 10%-kal nőtt az ipari robotok száma, addig 2014-2019 között megduplázódott, ami átlagosan évi 15 százalékos növekedést jelent. Tavaly már több, mint 2,7 millió üzemelt világszerte. Bár a 2008-as válság után az előző évben újra megtörni látszott a növekedési tendencia (2018-ban 422 ezer, 2019-ben pedig csupán 373 ezer darabot helyeztek újonnan üzembe), az IFR a következő három évben újabb kétmillió egység telepítését prognosztizálja. A 2020-as új típusú koronavírus okozta járvány egy újabb löketet adhat az automatizációnak, főleg a logisztikai szektorban. Az vírus terjedését kevésbé elősegítő e-kereskedelem térhódításával párhuzamosan jelentősen megnőtt a csomagforgalom, ez pedig a raktári rendszerezőrobotok tömeges megjelenését eredményezte.

🚗 A négy leggyorsabban automatizálódó iparág az autóipar, elektronikai ipar, vegyipar és fémipar. Az Egyesült Államokban 2019-ben ehhez a négy iparághoz érkezett a rendelt robotok 70 százaléka. Világszinten a gépjárműiparban telepítik évente az önállósult gyártóegységek közel 30%-át (2019-ben 105 ezer darab), így nem meglepő, hogy a hat legnagyobb megrendelő ország (Kína, Japán, USA, Dél-Korea, Németország, Olaszország) mind jelentős autó kibocsátással rendelkezik. Az amerikai Tesla elektromosautó-gyártó óriáscég híres üzletvitel-politikájáról, mely a környezetbarátság és alacsony károsanyag-kibocsátás nevében a robotizáción alapszik.

🇭🇺 A közép-kelet-európai régiót tekintve, 2018-ban Ausztriában 175, Szlovákiában 151, Csehországban 119, Magyarországon 79, Lengyelországban 36, Romániában pedig 18 robotegység jutott tízezer ipari alkalmazottra, így hazánk az övezet középmezőnyébe tartozik. Magyarország esetében kiemelkedően dinamikus a fejlődés, a 2016-os 57-hez képest közel 40 %-os az arányszám növekedése. Hazánkban ez a lendületes modernizáció a jövőben is folytatódni fog, köszönhetően a folyamatos gépjármű- és elektronikai-ipari fejlesztéseknek, beruházásoknak.

🆚 A munkaerőpiaci szereplőket erősen megosztja a robotizációhoz való viszonyulás. Míg az automatizáció következtében a keresleti oldalon az egyszerűbb munkakörök esetében egyre fokozódó munkaerőhiányt orvosolni lehetne, a kínálati oldalon sokan a tömeges állásvesztésre számítanak. A McKinsey Global Institute szerint ugyan a szakmák kevesebb mint 5%-a helyettesíthető teljesen, ez több mint 400 millió ember állását jelenti világszerte (munkavállalók 15%-a). A többi foglalkozás 60 százalékának is érdemi (azaz a feladatok legalább 30%-os) automatizációja technikailag megvalósítható volna. Az értekezés szintén megemlíti, hogy Magyarországon a munkaórák majdnem felét lehetne elhagyni, ha gépek végeznék a kevésbé komplex feladatokat. Ezzel szemben a közeljövőben számos szakma felértékelődik, kezdve az üzemeltetéshez szükséges programozó-informatikai, gépészmérnöki és karbantartó munkáktól a robotikával helyettesíthetetlen, emberi fantáziát és magasabb szintű problémamegoldási képességet igénylő szellemi munkakörökig.

📋 Az MIT professzorai, Daron Acemoglu és tanítványa Pascual Restrepo által készített 2018-as tanulmány 19 ágazat 1990-2007 közötti adatain elemezi a robotizáció munkaerőpiacra gyakorolt hatásait. Azt a kapcsolatot állapították meg, hogy minden egyes ezer főre jutó ipari robot 0,2 százalékkal csökkentette a foglalkoztatottak teljes lakosságon belüli arányát. (Ez nem azonos a foglalkoztatottsági rátával, ami a foglalkoztatottak számát a teljes munkaképes korú (16-64 év) lakossághoz viszonyítja). Az alacsonyan képzett, betanított munkások reáljövedelmében is 0,25 százalékos, enyhe mérséklődést tapasztaltak. Az tanulmány további fontos megállapítása, hogy egy ipari önállósított gép átlagosan 3,3 ember munkáját helyettesíti.

🏭 A robotizáció a vállalkozók költségeinek csökkentése (ezáltal profit növelése) és az átlagemberek stabil egzisztenciát biztosító munkahelyekről való kiszorítása révén növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket. Az alacsony üzemeltetési költségű ipari robotok nemcsak pénzügyileg érik meg jobban a vállalkozóknak, de a 24 órás üzemképességük miatt termelékenyebbek is emberi elődjeiknél. Így az alacsony képesítésű pótolható humánerőforrás egyre kevésbé lesz versenyképes a világpiacon. A termelékenységnek három fontos tényezője van: a termelési technológia hatékonysága, a munkaerő képességei és felhasznált alapanyag mennyisége, minősége. A gyártóegységek önállósításával az első kettő faktorban lehet jelentős javulást elérni. A bruttó hazai termék (GDP) mutatónak kétféle megközelítése van: termelési és felhasználási oldali. A kínálati oldalon a termelékenység és termelés növekedésével a GDP emelkedését is elősegíti a robotizáció. Georg Graetz és Guy Michaels 2018-ban megjelent tanulmányában 17 ország 15 évnyi ipari adatait vizsgálva megállapították, hogy a modernizáció éves szinten a GDP növekedés 0,36 százalékához járult hozzá. A végletekig finomított és optimalizált termelőegységek alig hibáznak, ezzel minimalizálva a selejtes végtermékek arányát, homogenizálva a termékek minőségi szintjét. Az automatizált gyártóegységeknek a veszélyes munkahelyeken, munkakörökben (bányák, vegyi és gyúlékony anyagok kezelése) és a távoli űrkutatásban való alkalmazásukban is komoly potenciál van. További előny a programozható robotok számára, hogy könnyebben ”tanulnak” emberi vetélytársaiknál. Egy gép átprogramozásával, átállításával szemben egy munkás átképzése, új feladatkörbe való betanítása idő- és költségigényes folyamat.

💸 Egyes közgazdászok szerint a gyártási folyamatok embertől való elszakadásával párhuzamosan a munkanélküli embereknek alapjövedelmet kellene osztani, ezzel élénkítve a keresleti oldalt, és ellensúlyozva a gyarapodott kínálatot. Azonban ez csökkenti a munkahajlandóságot, így kevesebb ember hajlandó munkába állni. (Aki csak kicsit keres többet az alapjövedelem összegénél, az nem valószínű, hogy ezért a többletbevételért munkába áll.)

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

 

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

#Robot #EU #Automation #AI #IIOT