💳 A készpénz és az azzal való fizetési lehetőségek kiszorításának lehetősége a gazdasági életből évtizedek óta a közéleti viták tárgyát képezi. Elsősorban az állam és a pénzügyi közvetítő szektornak áll érdekében, előbbinek a gazdálkodó egységek feletti nagyobb kontroll, utóbbinak a fizetések lebonyolításából szerzett haszon érdekében. Már tisztán látszik, hogy a jövőben a fizikai fizetőeszközök kiszorulása elkerülhetetlen, egyedüli kérdés, hogy mikor válik valóra a készpénzmentes gazdaság. Az érmével és bankjeggyel történő tranzakciók arányának egy kritikus szint alá csökkenése (6-7%) után a gazdasági szereplőknek már nem éri meg fenntartani az ehhez szükséges fizetési infrastruktúrát. A készpénz térvesztése a csekkfüzet megjelenésével kezdődött, majd az 1990-es években a bankkártya, és a 2000-res évek elején az online utalás megjelenésével folytatódott. Az előző évtizedben exponenciális ütemben kezdtek terjedni az úgynevezett FinTech alkalmazások (az angol „Financial Technology” kifejezésből), melyek még hátrébb szorították a materiális fizetőeszközöket. Az alternatív fizetési módok használatának ösztönzésére számos kedvezményt vezettek be; például az online fizetések után járó akciókat. Az COVID-19 járvány újabb lökést adhat az érintésmentes fizetési lehetőségek térnyerésének, melyek kevésbé segítik a vírus terjedését.

🇸🇪 Svédország élen jár a készpénzmentes gazdaság bevezetésében. Jonas Hedman, a Copenhagen Business School professzora és szerzőtársai szerint 2023 márciusában érik el kivezetéshez szükséges küszöbszintet. A skandináv országban tíz évvel ezelőtt a tranzakciók 40 százalékánál történt fizikai elszámolás, két éve az az arány már csak 13% volt, míg 2020-ban csupán 10%. A Swish mobilfizetési alkalmazás 2012-es bevezetése jelentett szignifikáns előrelépést, 2018-ban az ország lakosságának közel kétharmada használta. A svéd jegybank tanulmánya szerint 2009-2019 között a 43%-kal csökkent az ország készpénzállománya, mely tavaly az ország GDP-jének kevesebb, mint 1 százalékát tette ki. Összehasonlításképpen ez a viszonyszám az eurozónában 11%, Magyarországon pedig 15%. Svédországban a készpénzmentes gazdaság előnyei már most látványosak, az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint 2018-ban a svéd áfarés az Európai Unióban messze a legalacsonyabb, mindössze 0,7 százalékos. Bár Svédország jár az élen, India, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Hollandia és Dél-Afrika is egyre közelebb kerül a készpénzmentes gazdaság eléréséhez. Hazánkban a hivatalos jegybanki adatok szerint az idei első félévben 5%-kal több bankkártyás tranzakció történt, melyek összértéke 17 százalékos növekedést mutatott előző év azonos időszakához viszonyítva.

📈 A készpénzmentes élet számos előnnyel jár: megszűnik a pénzhamisítás, terrorizmus finanszírozása nehezül, adóelkerülés mérséklődik, így fehéredik a gazdaság. A tranzakciók megfigyelésével kiszűrhető a korrupció, a tisztességtelen gazdálkodók piacból való kihullása révén tisztulhat a verseny. Az illegális termékek és szolgáltatások kereskedelme is alábbhagy, mivel ezek ellenértékét általában készben térítik meg. Természetesen nem következik ebből a törvénysértő árucikkek piacának megszűnése, valószínűleg likvid tárgyak barterére térhetnek át. A magas denominált értékű bankjegyek kikerülésével a szervezett bűnözés is visszaszorulhat. Mivel a fizetések lebonyolításához bizonyos szintű személyazonosítás szükséges, a körözött személyek bujkálása megnehezül. A készpénzmentes gazdaságban a közbiztonság is jelentősen javul. A digitális kötelezettségteljesítés következtében megszabadulunk a felesleges aprópénztől, a kerekítési szabályok értelmében pedig pontosabban lehet fizetni, ezzel sok vásárlás után jelentős pénzösszeget lehet megtakarítani. A készpénz megsérülésének és elvesztésének kockázata is megszűnik. A visszajáró keresgélésének eltűnésével a vásárlási idő, így a bolti sorok is csökkennek. A vásárlások adatainak elemzése révén személyes preferenciákat lehet kialakítani, így a hirdetések célzottsága is pontosabbá válik. A gazdasági folyamatok ilyen szintű monitorozásával nő az informáltság, így az előrejelzések pontossága is javul, mely megkönnyíti a gazdálkodó egységek életét.

💰 A készpénzmentes fizetési lehetőségek infrastruktúrája olcsóbb, mint a fizikai fizetőeszközöké. A pénzérmék alapanyag költsége sokszor meghaladja az érme denominált értékét. A jelenleg forgalomban levő, legkisebb értékű 5 forintos pénzérme 75% rézből, 21% cinkből és 4% nikkelből áll, és tömege 4,2 gramm. Ha a jelenlegi világpiaci árakat tekintjük, csupán a felhasznált nyersanyag összértéke közel 9 forint. Ehhez persze még hozzá kell számítani az előállítási költséget, így egy 5 forintos valódi ára akár a kétszerese is lehet a denominált értékének. A közeljövőben ez az 5 forintos pénzérme körforgásból való kivezetését eredményezheti. A bankjegyek, áfát tartalmazó előállítási költsége 60-70 forint közötti.

⚠️ Azonban ez a teljeskörű változás a modern pénzügyi rendszerben számos kellemetlenséggel és hátránnyal is jár; a digitális rendszer ki van téve a kibertámadásoknak, újfajta csalásoknak, adathalászatnak, ezért kiemelten fontos a megfelelő biztonsági rendszer és infrastruktúra kiépítése, mely költséges lehet. A tranzakciók adatainak összegyűjtése az alapjogok sérülésével járhat, ha nem megfelelően vannak kezelve. Az emberek választási szabadsága korlátozódik, hogy átadják-e személyes adataikat a fizetési procedúrát végigvivő vállalatnak. A bankfiókkal nem rendelkezők és számítástechnikai világban kevésbé jártas társadalmi csoportok nehezen tanulhatják meg rutinosan kezelni az új fizetési rendszert. (Egy felmérés szerint a 25-44 év közötti korosztály csupán 30%-a, míg a 65-84 év közötti 54 %-a éli meg negatívumként a készpénz kiszorulását). További probléma, hogy sok pénzügyi közvetítő tranzakciós díjat számol fel, illetve az új fizetési rendszerre való átállás számottevő kezdeti költségekkel járhat, melyek sokak számára nem megengedhetők. A fejlődő országok, illetve azon országok, ahol a hagyományos készpénzalapú fizetés az elterjedt, nehezebben illeszkedhetnek be a világgazdasági kereskedelembe. A feketegazdasági szereplők az ellenőrzött digitális fizetési rendszer alól kibúvó lehetőségek felé fordulhatnak, például offshore számlákhoz, és kriptovalutákhoz. A jövőben az adakozás módja is átalakul, így a fedélnélküliek és rászorulók életmódjának, és például a Szentmiséken való adománygyűjtésnek alkalmazkodnia kell ehhez. A készpénz kiszorulásával a pénzügyi infrastruktúrához kapcsolódó szektorok feladatukat vesztik. Az egyik ilyen aliparág a készpénzlogisztika, mely a pénz szállításával, tárolásával, őrzésével és kezelésével foglalkozik, és Magyarország esetében évi százmilliárdos piacot jelent.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#Svedorszag #ApplePay #Revolut #FinTech #COVID19