🎲 A koronavírus-járvány hatására 2020 során számtalanszor fordult a kocka, hogy mely ország vagy régió kerülhet ki győztesen az új helyzetből. Ugyanakkor a világban jelenlévő kölcsönös függőségek miatt mégsem világos, hogy a már 2020-ban enyhe pozitív növekedést magáénak tudó olyan kelet-ázsiai országok, mint Kína, Tajvan vagy a Csendes-óceán parti államok jövője, miként alakul. Legfőbb exportpiacaik, közöttük az európai országok és Észak-Amerika talán mégsem térhetnek vissza olyan gyorsan a korábbi növekedési pályára, mint ahogy a járvány első hulláma után, 2020 nyarán tűnt.
📉 Kína már a koronavírus-járvány előtt; 2018-2019 során kezdett veszíteni export piaci részesedéséből, és már a termelést is több nagyvállalat elkezdte átszervezni más fejlődő országokba. Így például a fogyasztási cikkek gyártását tekintve Kína részesedése a globális exportból 4 százalékponttal 42% -ra esett vissza egy év alatt, miközben ez a szám Délkelet-Ázsiában, Latin-Amerikában és Európában növekedett.
💡 Délkelet-Ázsiában a globális fogyasztási cikkek közül az okostelefonok és a bútorok gyártásában való részesedése 2 százalékponttal nőtt. A Kínából áttelepülő hardver, audiovizuális és kommunikációs technológiákat gyártó vállalatok célországa pedig elsősorban Vietnam és Mexikó lett.
⚖ A háttérben az olyan komplex folyamatok állnak, mint: a geopolitika, a fenntartható fejlődés, a vállalatok hazatelepülése, vagy a munkaerő-költség csökkentésének szándéka, illetve adóoptimalizációs megfontolások. A geopolitika színtéren az USA és Kína közötti kereskedelmi háború jelentősen alakíthatja a jövő ellátási láncait, ahogy a technológiai átalakulás során a digitalizációnak és autómatizációnak is nagy hatása lesz. Továbbá a logisztikai szektorban a kockázat- és adatelemzés egyre fontosabbá válik. A járvány inkább csak a korábbi folyamatokat erősítette fel, illetve újabb mérlegelési szempontokat adott, mint a rugalmasság, a beszállítók diverzifikálása és készletfelhalmozás szintén központi kérdéssé vált.
🇨🇳 Kína kulcsszerepe a termelés terén a jövőben sem szűnik meg. Ugyanakkor elképzelhető, hogy az átalakulás inkább annak a jele, hogy Kína kitör a közepes fejlettség csapdájából. Ennek példája lehet, hogy tíz évvel ezelőtt az IPhone teljes előállítási költsége 178,96 dollár volt, amelyből mindössze 6,5 dollárt tett ki a kínai összeszerelés értéke. A jelenlegi változás azt jelenti, hogy az ország képes lehet áttörni azt a plafont, amely meggátolja a felzárkózást a fejlődő országok többsége számára. Kína alacsonyabb hozzáadott értékű áruk helyett egyre nagyobb technológia és tudás igényű termékeket állíthat elő.
🌎 Emellett olyan régiókban várható gazdasági növekedés a feldolgozóipari kapacitások vándorlása miatt, mint Délkelet-Ázsia és Latin-Amerika.
🔐 Ugyanakkor a jövő legnagyobb kérdése mégis az lehet, hogy a kereslet miként élénkíthető az üzleti szempontból egyre bizalmatlanabbá váló világban? Ez azt is előre vetíti, hogy a kelet és nyugat, fejlett és fejlődő országok kölcsönös egymásra utaltsága továbbra sem szűnik meg. A keresleti sokk megoldása helyett ágazatok közötti hangsúlyeltolódást láthatunk, ahogy jelenleg a gyógyszeripar vagy a digitalizációval az informatika egyes szegmensei teljesítenek jobban, míg a turizmus és vendéglátás felé irányuló bizalom lassabban állhat helyre.
🇭🇺 Magyarország is ezer szállal kötődik a globális értékláncokhoz. A hazai exportpiacok szempontjából is kulcsfontosságú, hogy mely régió és ágazat, milyen gyorsan képes kilábalni a válságból, kik lesznek győztesek és vesztesek. A magyar gazdaságpolitika célja a külpiaci nyitás, 2012 elején hirdették meg a keleti, és 2015-ben a déli nyitást , ami a külpiacok diverzifikációját irányozta elő. A jelenlegi válság éppen ennek a diverzifikáció fontosságára világított rá.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az eredeti cikkek itt és itt olvashatóak:
📲 Ezek a korábbi írásaink is érdekelhetik:
http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/koronavirus-utan-zold-visszarendezodes-johet-a-gazdasagban/
#covid-19 #ellátásilánc #kína #változás #kölcsönösfüggőség
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
