📱2020. december 31-én véget ér az átmeneti időszak és az EU-s jog alkalmazása az Egyesült Királyságban. Egyelőre pedig kérdéses, hogy időben létrejön-e az új kereskedelmi megállapodás Brüsszel és London között. A britek előrelátóak voltak és már 2020 májusában közzétették a 2020. január 1-től alkalmazni kívánt vámtarifákat. Mindez azért fontos Magyarország számára is, mert ha 2020 végéig nem jön létre kereskedelmi megállapodás, akkor ezek jelentik az uniós tagállamok, így hazánk esetében is az áruforgalom legfontosabb feltételeit.

🔋 2021. január 1-jétől az Egyesült Királyság kilép az EU egységes piacáról és a vámunióból is és a saját független kereskedelempolitikáját gyakorolja majd. Mindez az EU és az Egyesült Királyság között az eddig kereskedelmi kapcsolatok jelentős átalakulásához vezet. Ebből az évből már csak kettő hónap van hátra, és több mint hat hónap tárgyalási patthelyzet után szükséges lenne valamilyen komolyabb előrelépés.

🌡 Az október közepén tartott EU-s csúcs érdemi megállapodást nem hozott, ugyanakkor a tárgyalások az október 26-án kezdődő héten is folytatódnak. Néhány nappal korábban, egészen pontosan október 23-án az Egyesült Királyság azonban már történelminek számító szabadkereskedelmi megállapodást írt alá Japánnal.

🇭🇺. Magyarország számára is kiemelten fontos a tárgyalások alakulásának figyelemmel kísérése, hiszen a KSH szerint a 2019-es évben az Egyesült Királyságból importált termékek értéke közel 570 milliárd forint volt, míg a magyar export majdnem 1 200 milliárd forintos értéket mutatott. Hazánk évtizedek óta aktív külkereskedelmet folytat az országgal, melynek fenntartása minden gazdasági szereplő érdeke.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: http://www.oeconomus.hu/irasok/a-magyar-exportcsoda/

#brexit #eu #uk #kereskedelmimegallapodas