📈 A gazdasági sajtóban egyre gyakrabban olvashatunk arról, hogy már a pandémia alatt, de azt követően biztosan magasabb árakra kell készülnünk. Ennek okaként többször az országok által nyújtott többletlikviditást, illetve azok pénzügyi aktívákba való átáramlását jelölik meg. A laza monetáris kondíciók mind a fontosabb globális súlyú jegybankok, mind pedig a kelet-közép európai régió esetében valóban megmaradnak. Emellett természetesen az is látható, hogy az infláció emelkedését jelenleg főként kínálati és költségoldali tényezők okozzák. Láthattuk, hogy az év eleje óta markánsan emelkedtek a nyersanyagárak és ezek között az olaj világpiaci ára is tovább szárnyal(t).

🇭🇺 Magyarországon 2021 februárjában az éves összevetésben számított infláció 3,1, a maginfláció 4,1, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,4 százalék volt. Az MNB előrejelzései szerint a következő hónapokban bázishatások, az üzemanyagárak emelkedése, a jövedéki adó újabb növekedése és a gazdaság újraindításával jelentkező keresleti-kínálati súrlódások miatt inflációs kiugrások jelentkeznek. Az MNB elnöke ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy átmeneti lesz az árak emelkedése, az infláció hosszabb távon nem fog elszállni. Ezt illusztrálandó az MNB szerint a  fogyasztóiár-index a második negyedévben megközelíti az 5 százalékos szintet, amelynek mintegy felét az üzemanyagok áremelkedése és az adóváltozások magyarázzák. Az átmeneti hatások kifutásával az infláció a nyári hónapoktól visszatér a jegybanki toleranciasávba. 2021-ben az éves átlagos infláció a 3,8–3,9 százalékos tartományban, míg az adószűrt maginfláció a 3 százalékos szint körül alakul.

🏛 Mindez a hazai, és leginkább az MNB-s narratíva. Fontos ugyanakkor megismernünk az egyéb és hosszabb távú előrejelzéseket is. Az IMF átlagos fogyasztói árak változását mérő statisztikái szerint például 2020-ban az EU-ban 0,8 százalékos, míg az eurózónában 0,4 százalékos volt az infláció. A kelet-európai térségben ennél nagyobb; 3 százalékos volt a pénzromlás üteme. A V4-es országok esetében a következőképpen alakultak a mutatók: Csehország (3,3%), Lengyelország (3,3%), Magyarország (3,6%), Szlovákia (1,5%). A 2021-es évben az IMF a V4-es régióban egyelőre mérséklődést vár, de az EU-ban kevésbé. A 2021-es előrejelzés az EU egészére 1,2 százalék, az eurózónára 0,9 százalék. Kelet-Európát tekintve továbbra is marad a 3 százalékos várt pénzromlási ütem. A V4-es régión belül továbbra is hazánkban lehet legmagasabb az infláció: Csehország (2,4%), Lengyelország (2,3%), Magyarország (3,4%), Szlovákia (1,5%).

🔮 2022-ben az IMF előrejelzései szerint az árak növekedésének üteme emelkedhet az EU-ban (1,4%) és az eurózónában (1,2%) is. Kelet-Európát és a V4-es régiót tekintve azonban már mérséklődés várható: Csehország (2,2%), Lengyelország (1,9%), Magyarország (3,0%), Szlovákia (1,9%). A 2025-is szóló előrejelzésekben 1,5 százalék körüli inflációt láthatunk mind az EU-ban, mind pedig az eurózónában. A V4-es országokon belül pedig Magyarország kivételével minden országban 2-2,5% körüli pénzromlási ütem várható, hazánkban pedig stabilan 3 százalékos inflációt vár az IMF. Ezen utóbbi számadat pedig megfelel az MNB középtávú inflációs célkitűzéseinek.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#inflacio #mnb #imf #elorejelzes #v4