💸 A BIEN (Basic Income Earth Network) által megfogalmazott kritériumok szerint a feltétel nélküli alapjövedelem; pénzben, természetes személyeknek általánosan (tehát a rászorultságtól, munkavállalási hajlandóságtól és egyéb feltételektől függetlenül) és rendszeresen fizetett összeg, mely a lakhatás és egyéb alapszükségletek finanszírozására elégendő. Az összegként leggyakrabban a létminimum kétharmadát szokták megadni, gyermekek esetében a felét, terheseknél pedig a másfélszeresét.
🗣️ A feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) az elmúlt évtizedben újra a közpolitikai viták tárgyát képezi, azonban nem újkeletű elképzelés a közgazdasági–szociológiai területen. Az 1970-es években Milton Friedman, és az 1972-es amerikai elnökválasztás demokrata aspiránsa, George McGovern emelte be az FNA-t a közbeszédbe. Friedman az alapjövedelem jobboldali változatát fogalmazta meg, miszerint minden egyéb juttatás és ingyenes ellátás felfüggesztése mellett az emberek a paternalista állam helyett hatékonyabban el tudják dönteni mire költsenek, ezzel nem finanszírozva olyan szolgáltatásokat, amelyeket nem vesznek igénybe (például fiatal állampolgár az idősek egészségügyi ellátását, illetve nyugdíjasok a fiatalabbak taníttatását). Az elméletének közgazdasági racionalitása is van, mivel így meg lehetne szüntetni a költséges állami segélyelosztó rendszereket. McGovern szerint az FNA-val fel lehetett volna oldani a szegénységi csapdát, vagyis mivel a munkavállalással megszűnik a segélyezés, sokan inkább munkanélküliek maradnak.
🇭🇺 Az elmúlt évtizedben amerikai elnökjelöltek (Andrew Yang, 2020-ban szintén demokrata jelölt) és tech-óriásvállalatok vezetői (Elon Musk a robotizáció miatt támogatja az alapjövedelmet, melyet a tech-cégek finanszíroznának adómentességért cserébe) mellett magyar politikusok is felkapták az FNA-t. A Momentum javaslata alapján minden újtípusú koronavírus ellen beoltott személy 100 ezer forintban részesedne, a Párbeszéd tervezete szerint pedig az állandó jövedelem nélküliek legalább 100 ezer forintos juttatást kapnának az államtól, és a foglalkoztatottak körében is alapbért biztosítanának eddig a szintig. Azonban ezek közül egyik javaslat sem tekinthető feltétel nélkülinek (nem felelnek meg a BIEN korábban felsorolt kritériumainak), és alapjövedelemnek sem, csupán egyszeri ösztönzésnek, illetve átnevezett munkanélküli segélynek és minimális bérgaranciának. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke is támogatja az alapjövedelmet, mellyel szerinte teljesíteni lehetne az inflációs célt, ezzel megakadályozva az eurozóna japanizálódását (Japánban több, mint egy évtizede defláció van).
🤖 A McKinsey előrejelzése szerint 2030-ra az automatizáció globálisan 800 millió munkahely megszűnését eredményezi, így az FNA a kiszorított munkavállalók javadalmazását biztosítaná, fedezetéül pedig a robotok által elvégzett munka outputja szolgálna. Az automatizáció munkaerőpiacra gyakorolt hatása múltbeli példák alapján világosan látszik; míg a XX. század elején Magyarországon a foglalkoztatottak 60-70%-a dolgozott a mezőgazdaságban, addig mára már kevesebb, mint 6%-a.
📑 Világszerte számos kísérletet végeztek az FNA-val kapcsolatban; többek között Finnországban (havi 560 euró 2000 finn munkanélkülinek), Kanadában (Ontario államban 4000, sorsolással kiválasztott állampolgárnak), Svájcban (2016-ban a népszavazáson résztvevők 70%-a leszavazta, hogy havi rendszerességgel minden felnőtt 2500 CHF-t kapjon) illetve Kenyában (havi 22 dollár 16000 véletlenszerűen kenyainak). A világon két helyen bevezették már a feltétel nélküli alapjövedelmet: Alaszkában (1976-óta évente az állami olajbevételek negyedét egyenlően osztják szét a lakosok között) és Iránban (szintén az olajbevételekből, kéthavonta 80 dollárt). A legelterjedtebb kritika az FNA-val szemben a munkakedvre gyakorolt hatása. Az elvégzett felmérések és tesztek alapján munkaviszonyok száma nem csökkent, de a munkával töltött idő, munkamorál és a munka hatékonysága igen. Egyes közgazdászok szerint az FNA-val járó többletjövedelmeket a munkaadók azonnal beépítenék a béreikbe, így elszívva a pénzt a munkavállalóktól. Azonban a munkavállalók alkupozíciója is erősödne az FNA révén, mivel már nem hajtaná őket a megélhetési kényszer. Emellett az FNA csökkentheti a stresszt és javíthatja a mentális egészséget.
🇬🇧 Az Egyesült Királyságban nem az FNA, hanem az univerzális alapszolgáltatások koncepciója terjedt el, mely többek között ingyenes egészségügyi ellátást és díjtalan tömegközlekedési lehetőségeket jelent a lakhely és munkahely között. Ezáltal kiküszöbölhető lenne, hogy a tehetősebb állampolgárok is részesüljenek a kedvezményekben, mivel ők magánellátásra járnak, illetve autóval ingáznak.
💰 Az FNA munkahajlandóságra gyakorolt hatása mellett a finanszírozása a legmegosztóbb kérdés. A fedezet két fajtája: költségvetés bevételeiből (negatív jövedelemadóként) és monetárisan. Az adóbevételekből való finanszírozás a neoklasszikus közgazdasági iskola szerint nem okoz inflációt, mivel a pénzmennyiség változatlan marad, csupán újraelosztás történik. A redisztribúcióval csökkenteni lehet a társadalmi egyenlőtlenségeket, de igazságossági kérdéseket vet fel. Ennek az érvnek a legerősebb kritikája, hogy a tehetősebbektől a szegényebbek felé irányuló transzfer a létszükségleti termékek iránt (melyeket a társadalom alsó harmada fogyaszt intenzívebben) óriási vásárlóerő növekedést eredményez, ami kínálatoldali beavatkozás nélkül hiperinflációt okozhat ezen áruk körében. A megfelelő mennyiségű fedezetet azonban elő is kell teremteni, mely adó és járulékemelések és a költségvetési tételek átrendezése révén mehet végbe. Az adóemelések azonban a képzett, magas jövedelmű munkavállalók elvándorlását eredményezi (ezzel csökkentve az eltartók számát), az ingyen pénz pedig a járadékvadász gazdasági menekültek beáramlását (növelve az eltartottak számát), így tovább feszítve a társadalmi eltartóképességet.
🖨️ A modern monetáris elmélet (MMT – Modern Monetary Theory) alapján az FNA finanszírozására nincs szükség további adókra, vagy egyéb fontosabb területekről való forrás átcsoportosításokra, csupán további pénz ”nyomtatására”. A neoklasszikus közgazdaságtannal szemben az MMT szerint az inflációt nem a pénz mennyiségének növekedése okozza, hanem egyéb tényezők (például termelési tényezők áremelkedése és a munkaerőpiaci helyzet). Emellett az elmélet alapján a gazdaság gyorsabban nő, mint a forgalomban levő pénz állománya, így a frissen nyomtatott és értelmesen (jövedelmező befektetésekre) elköltött pénz csak tovább fűti azt. A modern monetáris elmélet elsőre kockázatosnak hangozhat, azonban a 2008-as pénzügyi krízis óta világszerte alkalmazzák alacsony árszintemelkedés mellett; például Japánban (a volt miniszterelnökről, Abe Shinzóról elnevezett gazdaságpolitika, az abenomics szerves része), az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban (az USA pénzállományának 40%-át az elmúlt másfél évben teremtették). A teória kritikája, miszerint az MMT csak a világpénzt exportáló Egyesült Államokra érvényes megdőlni látszik. Adókra azonban továbbra is szükség lesz, mivel ezzel kényszeríti rá az állam, hogy az általa kibocsátott pénznemet használják a gazdaságban.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/teritekre-kerult-a-szupergazdagok-adozasa-az-usa-ban/
#alapjovedelem #FNA #ModernMonetaryTheory #UBI
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.
