🍲 A World Economic Forum (WEF) legfrissebb kutatásai azt mutatják, hogy a világon rekordmagasan alakul az élelmiszer pazarlás. Összesen több mint 920 millió tonna súlyú élelmiszer kerül a szemétbe minden egyes évben a világ országaiban. Ugyanakkor a 2011-es felmérésben még éves szinten közel 1,3 milliárd tonna élelmiszer pazarlást mértek. Az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) környezetvédelmi programjába (UNEP) tartozó élelmiszerpazarlás-index jelentése alapján az emberek számára elérhető élelmiszernek körülbelül 17 százaléka kerül veszendőbe a kiskereskedelmi boltokból, éttermekből és háztartásokból. Az élelmiszer kidobásért jelentős mértékben a lakosság a felelős, hiszen az ENSZ nemzetközi tanulmányának megállapítása alapján a teljes pazarlás több, mint 60 százaléka az otthonokból kerül a kukába.

🗑️ A probléma súlyosságát az adja, hogy az élelmiszer pazarlás mindenütt, bár eltérő mértékben, de jelen van a világ összes országában és régiójában.  A legfrissebb élelmiszerpazarlás-index jelentés megcáfolta a korábbi vélekedést, miszerint a világ gazdagabb országaiban van csak jelen a probléma, és csak ott vásárolnak többet az emberek, mint amennyit képesek lennének elfogyasztani. Az átlagos élelmiszer-pazarlási szint eltérő a különböző jövedelemmel rendelkező országok között. A Világbank meghatározása szerinti bontás alapján a magas-jövedelmű országokban egy átlagos háztartásban az egy főre jutó éves élelmiszerhulladék mértéke 79 kilogrammos szinten alakul. Ezzel párhuzamosan a közepes-jövedelmű országok esetében a felső hányad 76, az alsó hányad 91 kilogrammos pazarlása figyelhető meg egy év alatt. Az alacsony jövedelmű országok esetében nem áll rendelkezésre megfelelő minőségű és mennyiségű adat..  A megtermelt élelmiszer pocsékolása azért is kritikus probléma, mivel ez felelős az üvegházhatású károsanyag kibocsátás nagyjából nyolc-tíz százalékáért a világon, amely megegyezik a közúti közlekedés által kibocsátott mértékkel.

🥔 Az új típusú koronavírus-járvány hatására ugyanakkor történt némi pozitív fejlemény a hulladékba kerülő élelmiszerekkel kapcsolatban. Az otthon eltöltött több idő, illetve a gondosabb tervezés és vásárlás következtében kevesebb táplálék került a szemetesbe. A WRAP környezetvédelmi csoport több ezer interjún alapuló felmérése alapján a lezárásokkal ötvözött 2020-as évben körülbelül ötödével csökkent a kidobott élelmiszerek mennyisége. Az Egyesült Királyságban például a pandémia előtt az olyan alapvető élelmiszerek esetében, mint a kenyér, a csirkehús, a tej vagy a burgonya, a brit társadalom átlagosan közel negyedét felhasználatlanul a szemétbe dobta. A járvány elején, 2020 áprilisában a WRAP ismételt felmérése alapján csak az említett alapanyagok 14 százalékát dobták ki, 2020 júniusában pedig a termékek 18 százalékát. A megkérdezett emberek közel 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a későbbiekben hosszú távon is igyekszik fenntartani az élelmiszer-pazarlás visszafogását. Ugyanakkor a szakemberek félelme, hogy amennyiben a korlátozó feltételek a járvány sikeres kezelésének következtében bekövetkeznek, a kedvező folyamatok megtorpannak, és az emberek visszatérnek a korábbi, pazarló életstílusukhoz.

🥺 Miközben éves szinten rengeteg élelmiszert pazarolnak el, addig az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) felmérése alapján 2019-ben a világon közel 700 millió (a világ lakosságának közel 9 százaléka) ember volt, akik valamilyen formában éhínséggel küzdenek. 2014-es szinthez képest 2019-re közel 60 millióval több alultáplált ember él a világon. Ráadásul a pandémia miatt ez a szám várhatóan tovább fog növekedni, elsősorban a szegényebb, fejletlenebb afrikai országok esetében. Afrikában 2019-ben is a népesség közel 20 százaléka volt alultáplált, amely közel 250 millió embert jelent. A FAO becslése alapján a COVID-19 hatására nagyságrendileg 83 és 132 millió fővel növekedhet az alultápláltsággal érintett lakosság száma a világon.

🇭🇺 Magyarországon évente közel 1,8 millió tonna élelmiszer kerül a szemetesbe. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2020-as felmérése alapján a magyar háztartások átlagosan évi 65 kilogramm élelmiszert dobnak ki.. Egy átlagos, négy fős család esetében ez nagyságrendileg 50 ezer forintos olyan felesleges kiadást jelent, amely elkerülhető lehetne. A felmérés eredményeit a Nébih 2020. szeptember 29-én, az élelmiszer-veszteséggel és- pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napján hozta nyilvánosságra. A Hivatal 2016-ban végzett először ilyen fajta kutatást hazánkban, amely az Európai Unió módszertani ajánlását követi. A folyamatos felmérésből kirajzolódik a trend, hogy az elmúlt három évben a magyarok pazarlása négy százalékkal csökkent a 2016-os 68 kilogramm per fő per év szintről. A Nébih megállapítása alapján ugyanakkor a magyarok szokásain még lehetne mit javítani, hiszen az élelmiszerhulladék közel fele elkerülhető lenne. A leggyakoribb élelmiszerek, amelyek pazarlásra kerülnek hazánkban az a készételek, friss zöldségek és gyümölcsök, illetve kenyér és egyéb pékáruk. Fontos azt is kiemelni, hogy a felmérés elkészítésében Magyarország egyedülálló volt a régióban, hiszen a közép-kelet-európai országok közül nem volt más, aki elkészítette volna a felmérést. Ugyanakkor 2020-tól kezdődően valamennyi EU-s tagállamnak kötelezően fel kell mérnie az élelmiszer-hulladék mértékének alakulását.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

💾 Az ábra forrása itt található.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#Elelmiszer #Pazarlas #Ehseg #Alultaplaltsag