💰 Az egyik korábbi írásunkban arról számoltunk be, hogy a V4-es régió és azon belül Magyarország markáns külkereskedelmi nyitottsága hatással van a hazai inflációs ráták alakulására is. Jelen poszt az árak emelkedésének egy másik érdekes aspektusát feszegeti: az inflációs ráták V4-es országokban megfigyelhető konvergenciáját a 2000 utáni időszakban.

📚 Abban az esetben, ha egy régión, vagy egy integrációs kezdeményezésen belül az árak emelkedésének üteme azonossá, vagy közel azonossá válik, akkor az inflációs tendenciák konvergenciájáról beszélhetünk. Ilyen jellegű folyamatokat az Európai Unióban már az euró bevezetése előtt, de annak bevezetése után is megfigyelhettünk. Számos oka lehet annak, hogy az inflációs ráták kisebb változékonyságot mutatnak, ugyanakkor jól fel lehet tárni azokat az okokat is, amelyek miatt megmaradnak az eltérő inflációs pályák.

👛 A V4-es országokban az IMF adatai alapján 2000 óta látványos inflációs konvergencia következett be. A harmadik évezred legelején három országban is kétszámjegyű volt az árak emelkedésének üteme és a csoportból csak egyedül Csehország lógott ki a maga 4 százalék alatti pénzromlásával. Ez követően nagyjából 2014/2015-ig tartósan és folyamatosan csökken az országcsoportban az infláció és ezzel párhuzamosan az árak emelkedésének eltérő üteme is. A legszerényebb inflációs heterogenitás 2014-ben volt, azt követően csekély mértékű divergencia indult el. Az IMF adatsora 2019-ben ér véget, és e szerint Magyarországon 3,3 százalék, Szlovákiában 2,5 százalék, Csehországban 2,1 százalék, míg Lengyelországban 2,2 százalék volt a pénzromlás üteme.

📊 Az új típusú koronavírus-járvány megváltozott gazdasági és pénzügyi helyzetet teremtett, ezért joggal merülhet fel a kérdés, hogy vajon milyen irányt vesz/vett az inflációs konvergencia. 2021 januárjára a lengyel éves szintű inflációs mutató 2,7 százalékra emelkedett, míg Szlovákiában ugyanez a mutató 0,7 százalékra csökkent. Magyarországon a pénzromlás üteme ugyanebben az időszakban éppen a lengyel mutatóval egyezett meg, míg a cseh inflációs ráta 2,2 százalékos értéket mutat. Az egyes országok által közölt statisztikai adatok ugyan szórnak, azonban ezek a mutatók már jóval kevésbé térnek el, mint a harmadik évezred elején. Az inflációs mutatók esetében tehát jól megfigyelhető a konvergencia.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/keresleti-es-kinalati-inflacio-is-mozgatja-az-elelmiszerarakat/

#inflacio #v4 #konvergencia #koronavirusjarvany