💸 A tőzsdei folyamatokat jelző indexek irányának jellemzésére a medve-, illetve bikapiac (bear market, bull market) kifejezéseket használják. A bikapiac növekvő árfolyamokat, gazdasági konjunktúrát jelent és az indexérték legalább 20%-os esés utáni mélypontjától a következő árfolyamcsúcsig tart. Ezzel szemben a medvepiac alatt csökkenő árfolyamokat, gazdasági zsugorodást értünk, és ez a korábbi árfolyamcsúcsot követő legalább 20%-os eséstől a mélypontig tart. Az elnevezéseknek beszédes szimbolikája van, harc közben a bika alulról próbálja felöklelni ellenfelét, míg a medve fentről lefele támad.

🐻 A modern világ leghosszabb bikapiaca az Egyesült Államokban az 1940-es évek végétől, 15 éven át tartott, ezalatt a legnagyobb amerikai vállalatok részvényárfolyamát magában foglaló S&P 500 tőzsdeindex 936%-ot emelkedett. Az eddigi leghosszabb medvepiac, az 1929-1930-as Nagy Depressziókor 2,8 év alatt 83%-ot esett ugyanezen index. Ezzel szemben eddig a legrövidebb hanyatlás az amerikai tőzsdén 1987-ben volt, ekkor a „Fekete Hétfőt” követően csupán három hónapon keresztül estek az árfolyamok. A rövid krízist az automatizált megbízások és a befektetői pánik okozta, egyetlen nap alatt közel 20%-ot esett az amerikai piac. A 2008-as válság alatt az S&P 500 indikátor 16 hónap alatt a felére csökkent, majd ezt követett több mint 11 év recessziómentes időszak. Bár a tőzsdei árfolyamok a mögöttes vállalatok gazdasági teljesítményén és azokkal szembeni várakozásokon alapulnak, a tavaly óta tartó gazdasági válság alatt az eddigi legrövidebb medvepiac volt tapasztalható. 2020 februárjában az amerikai tőzsdék még új rekordokat döntöttek, majd az újtípusú koronavírus következtében másfél hónap alatt 34%-ot zsugorodtak. Szinte pontosan fél évvel később, 2020 augusztusában már új csúcsot ostromolt az S&P 500 index, így ez volt az eddigi legrövidebb medvepiac az Egyesült Államok történetében.

🎈 Az értékpapírok árfolyamai jól informáltság mellett a mögöttes gazdasági tevékenységről szoktak jelt adni. Esetenként létrejönnek lufik, ezek olyan nagymértékben túlértékelt slágerrészvények, melyek árfolyama kiugróan emelkedik, teljesen elszakadva a realitásoktól és a vállalat gazdasági teljesítménye alapján indokolt árszinttől. Azonban idővel bekövetkezik a piaci korrekció, ahogy az a holland tulipánmániánál vagy a dotcom lufinál történt. Ilyenkor a részvény értéke rövid időn belül szignifikánsan esik, akár vagyonok is eltűnhetnek napok alatt. Valószínűsíthető, hogy épp egy hasonló lufi alakult ki, ugyanis bár az utóbbi 90 év legnagyobb gazdasági válságának közepén járunk, az elmúlt fél év tőzsdei hírei nem ezt jelzik. A 2020-as összeomlást követően bár még az Egyesült Államok gazdaságát szigorú korlátozások fojtogatták, az árfolyamok meredeken szárnyaltak felfelé. A Warren Buffettről elnevezett Buffett-indikátor a tőzsdén jegyzett vállalatok összkapitalizációját viszonyítja az adott ország GDP-jéhez, ezzel jelezve, ha lufi kezd kialakulni a tőkepiacokon. Az arányszám 75-90% közötti értéke normálisnak tekinthető, 115%-ig mérsékelten túlárazottnak. 2021 február elején 228% volt, így jelentősen túlárazottnak minősül.

❓ Ezen ellentmondás mögött többféle ok húzódhat. A tőkepiaci befektetők sokban hasonlítanak a jósokhoz; mindketten a jövőt fürkészik, és egyiküknek sincs semmi fogalma a jövőről. Az részvényárfolyamok mindig a jövőbeli várakozásokat tükrözik, így a befektetők és elemzők tavaly nyáron már optimisták voltak, bőven a járvány második és harmadik hulláma előtt. Emellett a tőzsdei vállalatok mintáján kiválóan látszik a K-alakú visszapattanás, míg egyes szektorok (online kereskedelem, streaming és online tartalomszolgáltatás) rekordbevételeket és növekedést produkáltak az előző évben, addig más ágazatok (turisztika, légiforgalom infrastruktúra) mélypontra süllyedtek. Az S&P 500 indexben foglalt vállalatok (a nevével ellentétben 505 darab) közül a járvány által pozitívan érintettek piaci összértéke nagy, így a nagyobb súllyal „felhúzzák” a mutató értékét (Apple 6,5%, Microsoft 5,5%, Amazon 4,2%, Walt Disney 1%, Netflix 1%). Harmadik magyarázat, hogy az USA jegybankja, a FED közel 2500 milliárd dolláros összegben (2019-es magyar GDP tizenötszöröse) közvetlenül kötvényeket és részvényeket vásárol a kiváló hitelminősítésű vállalatoktól. A kötvények révén beruházásokat hajthatnak végre és nyereségesebbé válhatnak, a részvénypiacon pedig a megnőtt kereslet feltornássza az árfolyamokat, így a frissen kibocsátott plusz forrásokat a tőzsde szívta fel. Ezt a monetáris politikát először a 2008-as válság alatt alkalmazták, szakítva az addigi közgazdasági konszenzussal.

🇭🇺 Hazánkban hasonlóan, a Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében az MNB nemkonvencionális monetáris eszközként 1150 milliárd forint keretösszegben jó minősítésű, nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott kötvényeket vásárolt. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett vállalatok trendjeit a BUX index jelzi. Az indikátor a tavaly februári csúcsát még nem tudta áttörni, így úgymond alulteljesíti az amerikai piacot. Európai viszonylatban azonban nem, például a londoni tőzsde folyamatait jelző FTSE 100 mutatót felülteljesíti. A BUX-ot főleg az OTP árfolyama húzza magával, ugyanis az indexben levő súlya 38,8%. Érdekesség, hogy a három legnagyobb súlyú vállalat (OTP 38,8%, MOL 25,9% és Richter Gedeon 24,8%) együtt az index 89,5%-át adja.

💾 Cikkek forrásai: https://www.cascadefs.com/wp-content/uploads/2019/01/Bull-and-Bear-Markets-9-28-18.pdf

https://www.cnbc.com/2020/08/18/heres-a-list-of-stock-bull-markets-through-time-and-how-this-new-one-stacks-up.html

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#OTP #Tozsde #BET #Magyarorszag #Piac #MOL #RichterGedeon #S&P500