🛑 A GDP-t (bruttó hazai össztermék) 1944 óta mérik, eredetileg a világháború gazdaságra gyakorolt hatásának mérésére alkalmazták. A 2008-as globális pénzügyi válság óta tartó, minden eddig rögzítettnél hosszabb konjunktúrának vetett véget az idei járvány az Egyesült Államokban. 2009 és 2020 között 128 hónapon keresztül egyszer sem zuhant technikailag recesszióba a világ legnagyobb gazdasága, vagyis nem volt két egymást követő negyedévben negatív a GDP előző év azonos időszakához viszonyított változása.
🇺🇸 A 2008-ban a TARP (Troubled Asset Relief Program) program keretében az Egyesült Államok kormánya a válságot okozó, úgynevezett „sub-prime” kockázatos hitelkövetelések felvásárlásával megerősítette a pénzügyi szektort, így az újraindult befektetések hatására 2009-ben megindult a GDP bővülése.
🇭🇺 Magyarországon a 2008-as válságot követően 2010-ben volt először pozitív a nominális GDP változása, majd a 2012-es görög adósságválság után növekedési pályára állt a gazdaság. Egyedül 2016-ban volt alacsonyabb szintű a prosperitás, ekkor éves szinten csak 2,1 százalékkal nőtt a hazai bruttó össztermék. Míg 2000 és 2009 között 27 százalékos volt a GDP bővülése, addig az előző évtizedben több, mint 31 százalékos, a KSH által évente közzétett láncindexek alapján.
🆚 Az Egyesült Államok és Magyarország gazdasági fejlődését összevetve azt kapjuk, hogy az elmúlt évtizedben az átlagos éves bruttó hazai termék változása az USA-ban 2,3 százalék, míg hazánkban 2,8 százalék volt. A járvány miatti 2020-as gazdasági válság foglalkoztatottságra gyakorolt hatása is eltérő a két ország esetében. Az USA-ban a járvány kitörése utáni két hónapban annyi munkahellyel lett kevesebb, mint amennyi 2009-óta létrejött (20,8 millió), és 2020 első félévében a foglalkoztatottság is 6 százalékponttal csökkent a tradingeconomics.com szerint. Ezzel szemben hazánkban a foglalkoztatottság csupán 2 százalékponttal csökkent az azonos időszak alatt.
📈 A foglalkoztatottak számának növekedése értelemszerűen növeli egy ország éves termelését, így a GDP-t is. 2001-ben Magyarországon a 20-64 év közötti korosztály foglalkoztatottsági aránya 61,3 százalék volt, ez az évtized végére 60,1-re csökkent. A 2010-es kormányváltást követően a munka-alapú gazdasági modellre való átállás jelentősen növelte a foglalkozatottak számát, 2019-ben a korosztály háromnegyede dolgozott, azaz kilenc év alatt 15 százalékponttal sikerült javítani a mutatón. Az összes foglalkozatott száma 800 ezernél is többel bővült az évtized elejéhez képest.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az eredeti cikk itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti.
#Gazdasag #COVID-19 #Foglalkoztatottság #Valsag
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.
