🤖 A McKinsey nemzetközi tanácsadó cég által 2020. júniusban publikált, a Jövő munkahelye Európában című tanulmánya szerint 2030-ig bezárólag az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban meglévő közel 230 millió munkahelyből hosszú távon 51 millió (az összes munkahely 22 százaléka) van hosszú távon közvetlenül kitéve az automatizáció veszélyeinek. Ezen túlközel 59 millió állás (valamennyi munkahely 26 százaléka) az új típusú koronavírus járvány miatt került veszélybe. Átfedésben összesen 24 millió állás van, amelyet egyszerre veszélyeztet a robotizáció, illetve a koronavírus. A leginkább érintett szektor a kereskedelem, ahol a meglévő munkahelyek közel 70 százaléka szűnhet meg a jövőben az automatizációnak köszönhetően, amely összesen több mint 5,4 millió állást jelent. A tanulmány kitér arra, hogy a foglalkozások között a legnagyobb csökkenés 2018 és 2030 között várhatóan az irodai támogató területeken fog bekövetkezni, ahol összesen ötmillió állás szűnhet meg. Ettől nem sokkal maradnak el a gyártáshoz kapcsolódó állások, ahol az előrejelzés szerint 4,5 millióval fog csökkenni a foglalkoztatottak száma. Mindemellett nem csak megszűnő állások, hanem új lehetőségek is formálják az európai munkaerőpiac jövőjét. Talán nem meglepő módon a tudományokhoz, technológiához, mérnöki területekhez tartozó állások fognak növekedni a legnagyobb számban, összesen négymillió új álláslehetőséggel, amely 25 százalékos növekedésnek felel meg. Az üzleti és jogi szakmához kapcsolódó állások számának tekintetében pedig közel 3,9 milliós növekedés várható. Ezek  növekedési üteme valószínűleg 33 százalékos lesz.

⚙️ A munkaerőpiaci folyamatokat nem csak az új típusú koronavírus, hanem a gyorsuló digitalizáció, illetve robotizáció is befolyásolja. A PwC nemzetközi tanácsadócég legfrissebb, 19 országban 32 500 munkavállaló részvételével készített globális felmérésből kiderült, hogy az emberek közel 40 százaléka szerint az általa végzett munka a következő öt évben feleslegessé válik. Összességében a megkérdezettek 60 százaléka állította, hogy aggodalommal tölti el őket a robotizáció, melynek következtében elveszíthetik a munkájukat. Ugyanakkor az emberek közel 80 százaléka bizakodóan tekint a jövőbe, miszerint várhatóan sikerrel tudnak alkalmazkodni az új, innovatív technológiákhoz. A szellemi munkahelyek automatizálásának terjedésére egy rendkívül szemléletes példa, hogy a robotizált folyamatoptimalizálás (Robotic Process Automation) élenjáró vállalata, a romániai székhelyű UiPath tőzsdére lépett. A UiPath 2021. április 21-én a New York-i tőzsde egyik legnagyobb első nyilvános részvénykibocsátását hajtotta végre, amellyel az alapító-vezérigazgató, Daniel Dines Románia leggazdagabb emberévé vált. A technológiai cég piaci értéke megközelíti a 40 milliárd dolláros szintet.

🇨🇳 A robotizáció nem csak a meglévő munkahelyek kiváltására, hanem a munkaerőhiány pótlására is alkalmas technológiai megoldás. Még az olyan népességű országokban is, mint Kína, megjelenik a munkaerőhiány problémája,  amely elsősorban az egyes gyári munkakörök betöltése során jelent egyre szűkebb keresztmetszetet a cégek számára. Shirley Zhou, a Midea cég IT igazgatója beszámolója szerint a cég meglévő 34 gyárából 2021-ben összesen hét, 2022-ben pedig a termelés biztosítása érdekében további 18 gyárat terveznek fejleszteni szenzorokkal és robotokkal. A cég számításai szerint a modern technológiai fejlesztések alkalmazása a gyárakban akár 15 és 20 százalék közötti hatékonyságjavulást tud elérni. Mindeddig két gyár került fejlesztésre, ahol kimagasló, 30 százalékos hatékonyságjavulást mértek vissza a szakemberek. Az egyre elterjedtebb robotizációt az is hajtja, hogy az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent az ilyen jellegű beruházások költsége, miközben a bérek meghatározó mértékben nőttek. Továbbá a kínai fiatalok számára is egyre kevésbé vonzó az összeszerelő jellegű gyári munka.

🇭🇺 Magyarországon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) 2016-os felméréseiből még az derült ki, hogy félmillió munkahely lesz kiváltható valamilyen technológia alkalmazásával. Az irodai, adminisztrációs területen lévő munkavállalók 20, az iparban dolgozók 33, míg a szolgáltatások esetében 11 százalékos lehet az érintettség. A McKinsey Magyarországra vonatkozó legfrissebb felmérése alapján ugyanakkor már közel egymillió állást veszélyeztet az automatizáció. A nemzetközi tanácsadócég becslése alapján a munkaórák fele lehetne automatizált. Ugyanakkor a magyar emberek közel 40 százaléka negatívan értékeli a robotizáció és a mesterséges intelligencia terjedését, amely az Európai Unión belül a legmagasabb értéknek számít. 2020-ban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Mesterséges Intelligencia Stratégia bejelentésekor összegezte, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása hazánkban 2030-ban már 14 százalékkal, közel hétezer milliárd forinttal fog hozzájárulni a magyar GDP-hez.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

💾 Az ábra forrása itt található.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#Robotizacio #Munkahely #Atalakulas #Europa