📈 Az utóbbi hetekben a hazai és a nemzetközi gazdasági sajtóban is sorra jelennek meg a hírek arról, hogy az új típusú koronavírus-járvánnyal „fertőzött” gazdaságokban a költségvetések és a költségvetési hiányok felülvizsgálatára, korrekciójára kényszerülnek a kormányok. Ez alól Magyarország sem kivétel és a kormányzat 2022-re 5,9%-os GDP arányos hiánnyal számol. A költségvetési kérdések mellett azonban, ugyancsak fontos kérdés, hogy mi történt/történik az államadóssági mutatókkal. Elöljáróban leszögezhetjük: a járvány megnyirbálta a bevetéli oldalt és növeltek a kiadásokat, ezért az államadóssági mutatók szinte mindenhol növekedésnek indultak.
💰 Az Eurostat statisztikái szerint 2020 negyedik negyedévében a kormányzati adósság szintje elérte a GDP 98 százalékát az eurózónában, és meghaladta a GDP 90 százalékát az EU-ban. A mutató növekedése látványos volt, hiszen 2020 harmadik negyedévében 97,2 százalékról és 89,7 százalékról ugrottak a számadatok a mostani szintekre. Ráadásul 2019 negyedik negyedévében „csak” 83,9 százalék, illetve 77,5 százalék volt a ráta nagysága az eurózónában és az EU-ban. A számokból jól látható: a növekvő adóssági szintek az új típusú koronavírus-járvány következményei, orvosi kifejezéssel élve szövődményei.
🇪🇺 A legmagasabb mutatókat a következő országok adják: Görögország (205,6%), Olaszország (155,8%), Portugália (133,6%), Spanyolország (120,0%), Ciprus (118,2%). A legalacsonyabb mutatókat pedig Észtország (18,2%), Luxemburg (24,9%) és Bulgária (25,0%) esetében láthatjuk. Akkor, ha a 2020 harmadik és negyedik negyedéve között legnagyobb növekedést produkáló országok listájára vagyunk kíváncsiak, a következő tendenciák rajzolódnak ki. A legnagyobb növekedést Magyarország (6,5 százalékpont), Spanyolország (6 százalékpont), Görögország (5,9 százalékpont), Ausztria (5 százalékpont), Románia (4,2 százalékpont) és Portugália (3,1 százalékpont) produkálta. Csökkent a mutató ugyanakkor Írországban (2,8 százalékpont), Lettországban és Luxemburgban (egyaránt 1,2 százalékpont), és Cipruson (1 százalékpont).
2019 negyedik negyedévében való összehasonlításban minden egyes tagországban látványos növekedés volt megfigyelhető. A legnagyobb adósságbővülést azonban már nem hazánk, hanem Görögországban (25,1%), Spanyolországban (24,5%), Cipruson (24,2%), Olaszországban (21,2%) és Franciaországban (18,1%) mérték.
🌐 A V4-es régióban a következő tendenciák érhetők tetten: a kormányzati adósságok szintje Csehországban 38,1 százalék, mely mutató 2019-ben mindössze 30,3 százalék volt. Magyarországon 80,4 százalék, mely az előző évben 65,5 százalék volt. Lengyelország esetében 57,5 százalék, amely ugyancsak jelentős bővülés a 2019-es 45,6 százalékhoz képest. Végezetül Szlovákiában a GDP arányos kormányzati adósság 2020 negyedik negyedévében 60,6 százalékos szintet ért el, míg 2019 hasonló időszakában 48,2 százalékos szinten állt.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecofocus/a-koronavirus-jarvany-kezelesenek-koltsege-meglatszik-az-allamadossagon/
#koronavirusjarvany #allamadossag #eu #v4
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
