✈️ A légiközlekedési szektor, a turizmus mellett, az egyik legsúlyosabban érintett gazdasági szektornak számít az új koronavírus miatt kialakuló gazdasági válságban. Egy évvel a pandémia kirobbanását követően a világ légiforgalma továbbra sem tudott talpra állni, miközben 2020-ban a történelem legrosszabb pénzügyi évét eredményezte a szektorban tevékenykedő valamennyi társaság számára. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (International Air Transport Association, IATA) adatai alapján a 2020-as év folyamán a légiközlekedés iránti kereslet soha eddig nem látott mértékben, közel 66 százalékos mértékben csökkent a 2019-es értékhez képest. A részletes adatokból kiderül, hogy 2020-ban a nemzetközi utazás iránti kereslet 75,6 százalékkal, míg a belföldi forgalom 35,7 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbi szinthez képest. A 2021-es évre vonatkozó előzetes kilátások egyelőre nem mutatnak kedvező képet a szektorban tevékenykedő légitársaságok számára. Az IATA adatai alapján a 2021 januárjában kötött foglalások száma csaknem 70 százalékkal voltak alacsonyabb, mint 2020 januárjában. Mindez azt vetíti előre, hogy a szektorban egyelőre nem mutatkozik javulás annak ellenére sem, hogy a vakcinák növekvő elérhetősége miatt, bár eltérő mértékben, de világszerte növekszik a lakosság átoltottsága. A kormányzatok jellemzően a belföldi mobilitási intézkedésekkel kezdenek és a külföldi mozgást még továbbra is korlátozzák, amely továbbra is gátat jelent a nemzetközi légiforgalomnak. A nemzetközi szövetség 2021-es előrejelzése alapján a forgalom kicsit több, mint 50 százalékkal növekedhet a 2020-as rendkívül alacsony bázis értékéhez képest, amely még így is csak alig a 2019-es érték felét érné el. Amennyiben egy új vírus mutáció megjelenne az jelentősen visszavetné a szektor talpra állását, amely esetben az IATA szakembereinek számításai alapján az idei növekedés alig 13 százalékra mérséklődne, ezáltal 2021-ben is csupán csak a 2019-es érték 38 százalékát tudnák elérni a légitársaságok. Előreláthatólag a szektor a 2019-ben látott utasforgalmi szintet egészen 2024-ig nem fogja tudni elérni.

💥 A Bloomberg beszámolója alapján hatalmas veszteség keletkezett az iparágban, összesen 425 ezer munkahely szűnt meg 2020 folyamán és 42 cég szűnt meg vagy kért csődvédelmet. A légitársaságoknak jelentős finanszírozást kellett biztosítaniuk annak érdekében, hogy a működésüket fenntarthassák egy olyan bevétel-mentes állapothoz közeli időszakban. A világon 2020-ban rekord szintű, összesen 130 milliárd dollár összegben biztosítottak új forrást az iparági szereplők, amelynek döntő részét hitelből (113 milliárd), kisebb részét tőkéből (18 milliárd) biztosították. Mindez a 2018-as érték közel háromszorosát, míg a 2019-es érték több mint négyszeresét jelenti, amely jól szemlélteti a rendkívüli helyzet súlyosságát. A szektor az IATA beszámolója alapján 220 milliárd dollárnyi állami segítségben is részesült. A támogatásra a tavalyi évben szüksége is volt a légitársaságoknak, hiszen az iparág a korábbi közel egy évtized összesített nyereségét elveszítette egyetlen egy év leforgása alatt, amely becslések alapján összesen közel 120 milliárdos veszteséget jelent a szereplőknek. Az összehasonlítás érdekében fontos megjegyezni, hogy a 2008-as gazdasági világválság időszakában a szektor vesztesége alig lépte át a 26 milliárd dolláros szintet. 2021-ben várhatóan 39 milliárd dollárra mérséklődik a légitársaságok éves vesztesége.

🛬 Európában a fapados légitársaságokat is jelentősen megviseli az elhúzódó járványhelyzet, amely ráadásul együtt jár az országokba történő beutazási korlátozásokkal. A kontinens egyik legnagyobb fapados légitársasága a Ryanair az elmúlt egy évben kevesebb mint 33 milliós utasforgalmat bonyolított le a korábbi 153,8 millió fős szinthez képest, amely közel 80 százalékos visszaesésnek felel meg. A WizzAir ugyanebben az időszakban az utasforgalmának 72 százalékát veszítette el, 41 millióról alig 11,5 millió főre. A Ryanair és a WizzAir által szállított utasok száma rendre 95, illetve 87 százalékkal volt alacsonyabb 2021 februárjában, mint egy évvel ezelőtt. A két légitársaság együttesen kevesebb mint egymillió utast szállított. A visszaesés mértékét jól mutatja, hogy míg a Ryanair és a WizzAir 2020 februárjában még rendre 10,5 , illetve három millió utast szállítottak, addig 2021 februárjában az ír légitársaság alig félmilliót, a magyar cég pedig kevesebb mint 400 ezer utasforgalmat bonyolított le. A cégek eltérő kapacitáskihasználtság mellett tudtak üzemelni. A Ryanair alig hat, a WizzAir pedig 17 százalékát tudta csak használni a 2020-as repülőgép parkjának.

🇭🇺 A HungaroControl beszámolója alapján a budapesti légiirányítóknak 2020-ban összesen alig 420 ezer repülőgéppel kellett foglalkozni, amely jelentősen elmarad az egy évvel korábban tapasztalt, több mint egymillió darabszámtól. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre történő le és felszálló repülőgépek száma 2020-ban 61 százalékkal mérséklődött, és ráadásul az elmúlt évben volt olyan nap, amikor a korábbi 300-hoz közeli járatszám helyett csupán 19 repülőgépet kezeltek. 2021. február hónapra közzétett összehasonlító statisztikai adatokból jól látszik, hogy a budapesti irányítás összforgalma közel 18,6 ezer járat volt, amely továbbra is jelentősen, mintegy kétharmaddal elmarad a pandémia előtti állapothoz képest (2020 februárjában 55,2 ezer). A Budapestről induló, illetve ide érkező repülőgépek számában ugyanakkor még jelentősebb visszaesés figyelhető meg. 2021 februárjában alig 1 582 járat fordult meg fővárosunkban, amely több mint 82 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi 8 836 járatszámhoz képest.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

💾 Az ábra linkje:  https://www.iea.org/data-and-statistics/charts/world-air-passenger-traffic-evolution-1980-2020

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#Legikozlekedes #Legitarsasag #Koronavirus #Forgalom