💰 Az új típusú koronavírus járvány kitörése óta sokszor hallgattuk, hogy a mostani csak talán az első az emberiséget fenyegető járványok közül, és ennek az elsődleges oka az, hogy az emberi tevékenység egyre szűkebb mozgásteret ad az állatvilágnak. A járvány gazdasági kezelésének eredményeként pedig egyre gyakrabban fogalmazódik meg, hogy valószínűleg tartós költségvetési hiányra kell felkészülniük az egyes gazdaságoknak. Megnéztük, hogy az EU-ban milyen költségvetési deficittel számolnak az egyes tagországok a 2021-es évre, és így mennyi igazság van az aggodalmak mögött. Előre leszögezhető: a félelmek nem alaptalanok, világszerte nagyobb költségvetési hiány várható.
⬆ A költségvetési hiány kérdése az utóbbi hétben különös figyelmet kapott hazánkban, ugyanis a gazdaság újraindítását és a járvány elleni védekezést szolgáló intézkedések miatt a költségvetési hiánycél a korábbi 2,9 százalékról 7,5 százalékra változik. Ennek a mintegy a háromszoros növekedésnek az elsődleges magyarázata az, hogy a kormánynak komolyabb mozgásteret kell kapnia az egészségvédelmi, és a gazdaságot újraindító intézkedésekhez. A tervezetből látható, hogy Magyarországon az egészségügy, adókönnyítések révén a családok támogatása és a gazdaság újraindítása kap kiegészítő forrásokat, emellett pedig önkormányzati többlettámogatások (865 milliárd helyett 908 milliárd forint) is megjelennek. A kormány 2021-ben 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol, így az államadósság rátája 80,4 százalékról 79,9 százalékra csökkenhet.
🇪🇺 Láthatjuk tehát, hogy hazai hiánycél 2021-re 7,5 százalék. Érdemes lehet azonban azt is megnéznünk, hogy más európai országok milyen előrejelzéseket készítenek az idei érvre. A költségvetés hiánya várhatóan Luxemburgban lesz a legalacsonyabb 1,3 százalékkal, míg Spanyolországban a legmagasabb 9,6 százalékkal. A magyarhoz hasonló mutatókkal számolnak Belgiumban (-7,1 százalék), Szlovákiában (-7,9 százalék) és Olaszországban is (-7,8 százalék). A V4-es országok viszonylatában érdemes még megemlíteni Lengyelországot (-4,3 százalék) és Csehországot (-6,6 százalék). Az eurózóna 19 országában 2020-ban 8,8 százalék volt a hiány, 2021-re pedig 6,4 százalékos deficit várható. Ezen értékek tükrében látható, hogy az EU-s országok egy időre biztosan elköszönhetnek a GDP 3 százalékában rögzített költségvetési hiányszinttől és a GDP 60 százalékát meghaladó államadósság is megengedett lesz. Ráadásul jól látható már most is, hogy több éves fokozatos kifutása lesz a költségvetési hiány mérséklődésének. Arról is vita van már továbbá, hogy az eredeti küszöbértékek egyáltalán visszatérhetnek-e a korábbi mértékükben és formájukban.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecofocus/a-2020-gdp-aranyos-hiany-a-jarvany-helyzet-kezelese-miatt-volt-magas/
#koltsegvetes #magyarorszag #koronavirus #eu #hiany
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
