Az UNESCO számítása alapján az új típusú koronavírus-járvány kitörését követően 2020. április közepéig világszerte körülbelül 1,6 milliárd gyermek hagyta el a fizikai tantermeket közel 190 országban. A következő tanév indulásakor, 2020 szeptemberében már többféle modell szerint tudott újraindulni az oktatás a világon, mivel a friss kutatások eredményei alapján a fiatal gyermekek kevésbé vannak kitéve a COVID-19 által okozott betegségnek. A digitális átállással azonban nem minden diák tudott azonos mértékben megbirkózni, mivel az UNESCO felmérése alapján a fiatalok nem egyenlő feltételekkel vagy digitális eszközökkel rendelkeznek otthonaikban. Az UNICEF adatai alapján az országok 90 százalékában vezették be a digitális oktatást, miközben a diákok 31 százalékának (463 millió) nincsen internet hozzáférése. A távoktatással elérhetetlen diákok háromnegyede vidéki, kieső országrészeken él, illetve a szegényebb társadalmi réteghez tartozik. Mindez akár odáig is vezethet, hogy a járvány alatti tanulás során a világban növekedhet az egyenlőtlenség.

A McKinsey nemzetközi tanácsadócég felmérése alapján a tanárok többsége úgy látja, hogy a diákok taníttatására a digitális távoktatás nem helyettesíti a fizikai jelenlét mellett elsajátítható tudást. A nemzetközi felmérést nyolc országban végezték el a tanárok megkérdezésével, ahol összesítetten átlagosan ötösre értékelték a digitális oktatást egy tíz fokozatú skálán. Az Amerikai Egyesült Államokban, illetve Japánban a válaszok 60 százalékában egy és három közötti értékeket adtak. A megfelelő szintű és minőségű oktatás biztosítása azért is kritikus egy ország számára, mivel hosszú távon jelentős hatást gyakorol egy-egy társadalom gazdasági fejlődésére. A McKinsey tanulmánya kitér arra, hogy a távoktatás során a tanári instrukciók hatékonysága kevesebb mint a felére zuhant a digitális átállással. Ugyanakkor a tanulmány vizsgálta a diákok rendelkezésre álló eszközeit is. Az állami fenntartású iskolák esetében a tanárok átlagosan 4,8-ra értékelték a digitális oktatás hatékonyságát, addig a magánintézményekben tanító kollégáik 6,2-es értékre minősítették. A tanulmányba bevont nyolc ország (Ausztrália, Németország, Kanada, Kína, Egyesült Királyság, Franciaország, Egyesült Amerikai Államok, illetve Japán) szegényebb régióiban található iskolák tanárai viszont egyenesen nem-hatékonynak értékelték a távoktatást, ugyanis a maximális 10-ből 3,5 pontot adtak. 2020 novemberéig átlagosan a diákok két hónapnyi lemaradást szenvedtek el a tanulásban a tanárok értékelése alapján.  A világ országaiban azonban eltérőek a diákok szűk keresztmetszetei (például internet, számítógép, stb.). Néhány nyugati országban a fiatalok jelentősebb hátrányba kerültek a keleti országokhoz képest, ugyanis amíg az Egyesült Királyságban 2,8 , illetve az Amerikai Egyesült Államokban 2,4 hónapos lemaradás volt kimutatható, addig Kínában 1,4 , Japánban pedig alig 0,9 hónapos kiesést azonosítottak.

Az Európai Bizottság egy új, digitális oktatási cselekvési tervet készített elő a 2021-2027 közötti időszakra, amely az új típusú koronavírus-járvány során gyűjtött tapasztalatokra és tanulságokra építkezik. A 2020-as évben soha eddig nem látott mértékben került alkalmazásra világszerte a modern technológia oktatási, illetve képzési célokra. A Bizottság 2020 júniusa és szeptembere között egy nyilvános konzultációt tartott a tervezetről. A terv egyik stratégiai prioritása, hogy elősegítse a digitális ökoszisztéma fejlesztéseit, míg a másik prioritásként a digitális készségek és kompetenciák fejlesztését határozták meg. A konzultáció eredményéből kiderült, hogy a válaszadók 60 százaléka vett részt távoktatásban a válságot megelőzően, és 95 százalékuk úgy értékelte, hogy a pandémia örökre megváltoztatja az oktatásban használt technológiákat.

🇭🇺 A KSH adatai alapján a 2019/2020-as tanévben különböző tanulmányi szinteken köznevelésben, illetve a felsőoktatásban közel 1,8 millióan vettek részt összesen. Általános iskolába 724 ezren, középiskolába 497 ezren, valamint felsőoktatási intézménybe 285 ezer diák, illetve hallgató járt. Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökének nyilatkozata alapján a távoktatás bevezetése a járvány időszaka alatt szükséges volt, és értékelése alapján a 14 év feletti diákok tudnak önállóan tanulni. Hermann Zoltán, a KRTK munkatársának kutatása alapján hazánkban is megfigyelhető, hogy a digitális oktatásban a jobb módú családok gyermekei jobban el vannak látva a digitális oktatáshoz szükséges eszközökkel, és ennek hatására jobban is tudnak teljesíteni az iskolában. Földrajzi alapon Budapesten van a legkevesebb diáknak korlátozott hozzáférése a számítógéphez vagy internethez, miközben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legrosszabb a helyzet, mivel a diákok több mint 20 százalékának vannak szűk keresztmetszetei ezen a téren.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

💾 Az ábra forrása itt található.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#Tavoktatas #COVID-19 #Digitalis #Oktatas #Lemaradas