🗑️ A Világbank adatai alapján a világ valamennyi településén évente több mint kétmilliárd tonna szilárd hulladékot termelnek, amelyből 300 millió tonna műanyag. Ez a mennyiség a theworldcounts.com becslése alapján akkora mértékű, hogy egymás után kamionokra rakva 24-szer lehetne körbekeríteni a Földet. A környezeti problémát az jelenti, hogy a keletkező szemétnek egyharmadát nem megfelelően, vagy egyáltalán nem kezelik az országokban. Az óceánokba éves szinten közel 13 millió tonna műanyag kerül, ráadásul évről-évre tovább nő a mennyiség. World Economic Forum egy 2016-ban megjelenő kutatásában azt vetítették előre, hogy 2050-re több műanyag lesz az óceánok vizeiben, mint élő hal. Naponta egy ember átlagosan 0,7 kilogramm hulladékot termel, ugyanakkor a keletkező hulladék mennyisége 0,1 és 4,5 kilogramm között szóródik, amely nagy mértékben annak függvényében változik, hogy a világ mely pontján él, milyen fajta életmódot követ és szemlélettel rendelkezik. A magas-jövedelmű országok termelik meg a globális hulladékmennyiség több mint egyharmadát, miközben lakosság arányosan csupán alig 16 százalékát adják a világnak. Az Egyesült Államok a globális hulladéktermelés átlagának háromszorosát termelik meg (lakosonként évi több mint 770 kg), amivel az első helyen állnak, ráadásul ennek alig egyharmadát hasznosítják csak újra. A helyzet súlyosságát még inkább szemlélteti, hogyha az amerikai adatokat Etiópiával, a legkevesebb szemetet termelő országgal hasonlítjuk össze, hétszeres különbség adódik. Az újrahasznosítás terén ugyanakkor Németország jár élen, mivel a keletkező szilárd, települési hulladék közel 70 százalékát dolgozzák fel újbóli felhasználás érdekében.

📈 A Világbank előrejelzése alapján a jelenlegi kétmilliárdról az évszázad közepéig 3,4 milliárd tonnára nő az éves települési szeméttermelés mértéke, amely közel 150 százalékos növekedést jelent. Várakozások alapján a magas-jövedelmű országokban, ahol már eddig is több hulladék termelődött, várhatóan közel 20 százalékkal fog növekedni az egy főre jutó szeméttermelődés 2050-ig. Az alacsony, illetve közepes-jövedelmű országok esetében, az alacsony bázisnak is köszönhetően, ugyanezen időszak alatt várhatóan több mint 40 százalékkal növekszik majd a hulladék mennyisége. Az Eurostat adatai alapján közel 225 millió tonna hulladék termelődött az Európai Unió országaiban 2019-ben, amelynek egy lakosra vetített átlagos értéke 502 kilogramm. Az EU-n belül az egy főre vetített szeméttermelődés tekintetében Dánia vezeti a ranglistát összesen több mint 840 kilogrammal, és összesen öt országban figyelhető meg 600 kg-nál magasabb érték (Dánia, Luxemburg, Málta, Ciprus, Németország). A lista másik végén helyezkedik el Románia, összesen alig 280 kilogrammal, míg összesen csak négy ország van 400 kg-nál alacsonyabb értékkel (Románia, Lengyelország, Észtország, Magyarország) az Unióban.

♻️ A hulladék gazdálkodáshoz elengedhetetlen, hogy a keletkező szemét megfelelően legyen kezelve. Miközben az OECD szerinti magas-jövedelmű országokban a keletkező szemét 96 százalékát összegyűjtik, addig az alacsony jövedelmű társadalmakban ez az érték alig 39 százalékon áll. Az Eurostat 2019-es adatai alapján a települési hulladék újrahasznosítása tekintetében Németország vezeti a tagállami rangsort a maga 66,7 százalékos szintjével, miközben az EU-s átlag 47,7 százalékon áll. Németország élen jár a környezetvédelmi intézkedések és szabályozások terén, ugyanakkor az Unión belül a második és a harmadik helyen Szlovénia és Ausztria szerepel, rendre 59,2 és 58,2 százalékos szinttel. A lista másik végén Málta kevesebb mint kilenc, míg Románia alig 11,5 százalékos újrahasznosítási rátával rendelkezik. Hazánkban a települési hulladék 36 százaléka került újrahasznosítás céljából feldolgozásra 2019-ben, amely a 2010-es, kevesebb mint 20 százalékos szinthez képes komoly fejlődést jelent. Ugyanakkor a magyarországi állapot jelenleg még elmarad az EU-s átlagtól.

🇭🇺 Magyarországon a közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék éves szinten 3,2 millió tonna körül alakul, amelyből a szelektíven gyűjtött arány évről-évre emelkedik a növekvő környezettudatosságnak, illetve a háztól történő elszállításnak köszönhetően. A KSH adatai alapján az egyes járásokban keletkező, egy főre vetített szemét éves mennyisége 178 és 670 kilogramm között alakul hazánkban. A fővárosunkban éves szinten több mint 800 ezer tonna hulladék keletkezik, amely egy lakosra vetítve több mint 440 kilogrammot jelent. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt-től (FKF) származó adatok alapján a Budapesten keletkező szemét 90 százalékát az energiatermelés érdekében elégetik, vagy szemétlerakóba helyezik. Szemétégetőben a települési hulladék 60-65 százalékát alakítják át energiává a hasznosítás érdekében, amellyel összesen 140 ezer lakos villamosenergia-, valamint 15 ezer lakás távhőigényét tudják előállítani a rákospalotai hulladékhasznosítóban. A fennmaradó rész, a szemét 35-40 százalékát a pusztazámori lerakóba helyezik el biztonságosan.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

💾 Az ábra forrása itt található.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#Hulladek #Szemet #Ujrahasznositas #Kornyezet #Kornyezetvedelem