💰 2021. január 15-én hallhattunk először arról a kormányzati szándékról, hogy legkésőbb 2022. január 1-jétől kezdődően a 25 év alatti munkavállalók személyi jövedelemadó mentességet kapnak. Az intézkedés költségvetési, munkaerő-piaci és a rendelkezésre álló jövedelemre, vagy éppen a növekedésre és az inflációra gyakorolt hatásait értékelni és értelmezni fontos, emellett azonban időszerű lehet röviden áttekinteni azt is, hogy hogyan és milyen szektorokba csoroghat le a nagyobb rendelkezésre álló jövedelem. Ennek megértéséhez pedig elsőként a mai fiatalok fogyasztási és megtakarítási struktúráját érdemes megismernünk, amely a globális folyamatoknak köszönhetően az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb homogenitást mutat a világ országaiban.

👶 Az 1995 után születettek az ún. Z-generáció tagjai, és ők jelentik a méretüket tekintve a legnagyobb vásárlóréteget globálisan. Az internet világa számukra már alapvetés és a fogyasztói szokásaik markánsan eltérnek az előttük járó generációktól.

Ennek a korosztálynak a viselkedésében nagy szerepet játszott a 2008-as gazdasági válság. Jellemzően óvatosabbak a pénzügyekben, kevésbé hajlamosak a túlfogyasztásra. A vásárlásaik során tudatosabbak, fontos számukra az ár/érték arány, és igyekeznek kerülni a felesleges kiadásokat. A szülők révén a saját bőrükön is megtapasztalhatták a 2008-as válsághoz kötődő megszorítások negatív hatásait, és felismerték a megtakarítás fontosságát. Jellemző az eladósodottságtól való félelem, amely komoly fejtörést okozhat a pénzügyi szektornak is.

🛒 A Z-generáció tagjai igyekeznek minél több élményt begyűjteni és számukra sokszor másodlagos a fogyasztási javak felhalmozása. Az új dolgok kipróbálása, az utazás, a bulizás és a digitális szolgáltatások egyre inkább háttérbe szorítja a drágább fogyasztási cikkek vásárlását. Ezen utóbbiaknak egyre inkább növekvő termékélményt kell(ene) nyújtaniuk, ugyanis ha ez nem történik meg, jelentősen visszaeshet a keresletük. A vásárlásnak önmagában élménynek kell lennie és fontos, hogy a fiatal vásárlók azt érezzék, hogy a vásárlás szórakoztató. Talán éppen emiatt is a bevásárlóközpontok látogatása továbbra is népszerű marad.

🚗 Nagyon érdekes, hogy a drágább fogyasztási cikkek között az autóvásárlási szokások is egyre inkább változnak a Z-generáció esetében. Felmérések szerint a korosztályba tartozók egyre kevésbé tartják fontosnak a saját autót és egyre kevésbé vállalják az abból adódó kötelezettségeket, inkább az autómegosztást választják. Fontos ugyanakkor azt is látni, hogy 2030-ra a Z-generáció tagjai adhatják az elektromos autót vásárlók legfontosabb körét.

🏢 Ennek a korosztálynak fontos továbbá az is, hogy milyen azon vállalatok megítélése, amelyektől terméket, vagy szolgáltatást vásárolnak. Lényeges a társadalmi felelősségvállalalás, az ökológiai lábnyom, vagy éppen a cég által képviselt értékek. Kulcsfontosságú az is, hogy milyen a vállalat hozzáállása a környezetszennyezéshez, a rasszizmushoz, vagy éppen a nemek közötti egyenlősséghez.

👛 Az Itrum Európai Fogyasztói Fizetési jelentése évről évre vizsgálja az európai és köztük a magyar fiatalok (18 és 21, illetve 18 és 24 éves korosztály) pénzügyi szokásait. A 2019 riportból az derül ki, hogy az európai 18 és 21 éves korosztály nagyjából 20%-a a fizetésének kevesebb, mint 5%-át tudja megtakarítani havonta, 52% 5 és 20 százalék közötti megtakarításra képes, míg csak 11%-uk képes 20% feletti megtakarításra. 16%-uk pedig arról számolt be, hogy egyáltalán nem tud megtakarítani havi szinten. A 18-21 év közötti európaiak 18%-ának a mobilfizetés az elsődlegesen preferált fizetési formája, amely meghaladja a 12%-os európai átlagot. A 18 és 21 év közötti korosztály 51%-a számolt be arról, hogy a közösségi média nyomásának hatására többet szeretnénk fogyasztani, mint amennyi megengedhetnének.

🇭🇺 A magyar fiatalok ingatlanvásárlásra (40%) és váratlan kiadásokra próbálnak megtakarítani. Érdekes még az is, hogy a 18 és 24 év közötti fiatalok közel fele egyértelműen úgy érzi, hogy jobb anyagi helyzetben lesz a szüleinél. Igyekeznek ennek érdekében tenni is, hiszen már a diákok is egyre nagyobb arányban dolgoznak a szünidőben. A készpénzhasználat azonban még mindig elterjedt: 63 százalék napi rendszerességgel használ készpénzt (leginkább szülői zsebpénz), míg a bankkártyás fizetések gyakoriság 27 százalék.

Tanulmányokra a hazai fiatalok 15, míg az európai társaik 19 százaléka gyűjt. A fogyasztási célú megtakarítás hazánkban 28%-ban, míg Európában 31%-ban jelenik meg. Az utazási kiadások között azonban jelentős különbséget láthatunk. Amíg a magyar fiatalok csak 37%-ban spórolnak utazásra, addig az európai kortársaik 46%-ban. A váratlan kiadásokra Magyarországon 54%-ban takarékoskodnak, míg a fiatalok Európa más országaiban 62%-ban.

Összességében azt mondhatjuk, hogy néhány régiós jellemző (leginkább ingatlantulajdonlás) miatti különbségtől eltekintve a hazai fiatalok hasonlóan gondolkodnak, ha költekezésről van szó.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#szja #magyarorszag #fiatalok #25