🔎 A KSH június elsején közölte második becslését a hazai GDP első negyedéves alakulásáról, ami mellett megismerhettük az egyes ágazatok hozzájárulását a bruttó hazai termékhez. A második becslés alapján a hazai gazdaság teljesítménye előző negyedévhez képest 2,0%-kal nőtt, míg az egy évvel korábbihoz viszonyítva a nyers adatok szerint 2,1%-kal csökkent. Ez azt is jelenti, hogy a KSH első becslésénél 0,1%-ponttal kedvezőbb lett a GDP-szám negyedéves összevetésben, és 0,2%-ponttal magasabb az egy évvel korábbi értéknél.

⚙ Negyedéves alapon már az összes ágazat teljesítménye javult. A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 0,3, az iparé 3,1, az építőiparé 6,0%-kal, a szolgáltatásoké 2,2%-kal nőtt.

🏭 Éves alapon azonban ellentmondásos folyamatok érvényesültek, mivel 2020 első negyedévét csupán kis részben érintették a lezárások. Az ágazatok közül az ipar teljesítménye 3,4%, ezen belül a feldolgozóiparé 4,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamosberendezés-gyártás növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Ugyanakkor az építőipar hozzáadott értéke 2,4%-kal mérséklődött.

🌱 A mezőgazdaság pozitívan járult hozzá a GDP-hez, amely 2,5%-os növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

🏛 A szolgáltató szektor esetében zajlottak a leginkább ellentmondásos folyamatok. Az ágazat bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,5%-kal csökkent. Ugyanakkor a pénzügyi, biztosítási tevékenység 3,4%-kal nőtt, (az MNB 2021. június 3-án megjelent Pénzügyi stabilitási jelentése is megállapította, hogy a koronavírus-járvány időszakában is jól működő hitelpiacok adták a hazai válságkezelés egyik legfontosabb támaszát). A közigazgatás hozzáadott értéke 2,5%-kal volt nagyobb, a gazdaságösztönző intézkedéseknek köszönhetően. A kereskedelem teljesítménye 0,3%-kal mérséklődött. Az egészségügy és az oktatás 2,3%, illetve 3,8%-kal kisebb lett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 5,4, a művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatásé 9,4%-kal csökkent. A legnagyobb visszaesés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (–47,7%), illetve a szállítás, raktározás (–11,1%) nemzetgazdasági ágban volt tapasztalható.

📈 A külkereskedelmi forgalom tekintetében export volumene (3,3%) jobban nőtt, mint az importé (1,1%). A válságra jellemző folyamtoknak megfelelően az áruforgalomban nőtt, míg a (sok esetben személyes érintkezést igénylő) szolgáltatások forgalma csökkent. Az áruk esetében a kivitel 10,0%-kal, a behozatal 3,5%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 24,0%, importja 12,1%-kal zuhant.

🇪🇺 A hazai szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott GDP-adat az előző negyedévinél 2,0%-kal nagyobb, az előző év azonos negyedévinél 1,6%-kal kisebb lett. Európai összehasonlításban ez az adat kedvezőnek tekinthető: az Európai Unió országai átlagosan 0,4%-os visszaesést szenvedtek el az előző negyedévhez viszonyítva, míg az eurózóna tagállamai 0,6%-kal mérséklődtek. Éves összevetésben az európai uniós adat -1,7%, míg az eurózónáé -1,8%.

💾 Az eredeti források itt és itt olvashatóak.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#GDP #Magyarország #ipar #iparitermeles #feldolgozoipar #KSH #hazaigazdasag #termeles #gazdasgiteljesitmeny