📖 Az OECD definíciója szerint a hozzáadott érték a javak és szolgáltatások előállításából származó azon értéket mutatja, amelyet úgy kapunk, hogy kivonjuk a köztes fogyasztás értékét a végső kibocsátás értékéből. A nemzetgazdasági ágak szerinti hozzáadott érték pedig a különböző iparágak (mezőgazdaság, ipar és más szolgáltató ágazatok) termelési értékhez való hozzájárulását mutatják. Az OECD ezeket az adatokat az SNA 2008-as rendszerének megfelelően gyűjti.

❓ Hazánkban sok szó esik arról, hogy az EU-s csatlakozást követően a kelet-közép európai régió fokozatosan a német termelési értéklánc részévé vált és ma már a hazai kivitel jelenetős részét a közlekedési eszközök, járművek, és egyéb magasabb feldolgozottságú exportcikkek adják. Ennek ismeretében azonban joggal merül fel a kérdés, hogy vajon hazánk a bázishatást is figyelembe véve milyen mértékben képes növelni a hazai hozzáadott értéket. Esetleg a külföldi multik még mindig csak az olcsó munkaerőre építenek és bérmunkáztatnak?

📈 Ha minden szektort figyelembe veszünk 2010-től kezdődően, 2012 kivételével, a hozzáadott érték Magyarországon minden egyes évben növekedett. Ráadásul a V4-es országok között 2018-ban (5,6%) és 2019-ben (4,7%) a magyar adat volt a legmagasabb. Hazánk azonban nem minden iparágban mutat arányos teljesítményt. A mezőgazdaság, az erdészet és a halászat területén érdemi elmozdulás nem történt a hozzáadott értékben, szerényebb növekedést láthattunk továbbá a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy területén. Rendkívül látványos volt azonban a növekedés például az építőiparban (2018-ban 15,1% és 2019-ben 13,0%), a kis- és nagykereskedelem területén (2018-ban 8,7% és 2019-ben 8,5%), az infokommunikációs ágazatban (2018-ban 10,4% és 2019-ben 8,8%), és az egyéb szolgáltatások területén (2018-ban 7,3% és 2019-ben 6,3%.)

🇭🇺. A hozzáadott érték minden szektorra kiterjedő mutatójának összehasonlításakor pedig jól látható, hogy az utóbbi évek hazai növekedése jelentősen felülmúlja az eurózóna és az Európai Unió átlagát is. Magyarországon a rendszerváltozást követően jellemző volt a multinacionális vállalatok bérmunka tevékenysége, mely leginkább szerény hazai hozzáadott értéket igényelt. Az utóbbi években azonban már jól látható, hogy fokozatos az elmozdulás a nagyobb hozzáadott érték felé, ráadásul hazánk a V4-es és az EU-s országok között is jól teljesít a hozzáadott érték éves növekedésének mutatóját tekintve.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti.

#hozzaadottertek #magyarorszag #v4ek #eu