🇪🇺 Az Európai Unió tagállamainak területén a világ 3,9 milliárd hektáros erdeinek 3,95 százaléka, összesen 157 millió hektár található. Ezeken közel 16 millió tulajdonos osztozik. A Föld szárazfölddel borított részének 30%-a, az Európai Unió területének 39%-a borított erdővel, ez azonban folyamatosan csökken, az ENSZ számításai szerint az elmúlt két évtizedben világszinten évente átlagosan 13 millió hektárnyi erdővel lett kevesebb. Európán belül a két véglet Finnország és Málta, míg előbbiben az erdősültség 66,2%-os, utóbbiban csupán 0,66%.

🇭🇺 Magyarországon az emberi tevékenység megkezdése előtt, az ország mostani területének 85%-a volt erdő. Ebből a honfoglalás korára csupán 37% maradt. Hazánkban a 15-16. századtól kezdtek figyelmet fordítani az erdőterületek megóvására. A trianoni békediktátum következtében 1920-ra a megcsonkított ország csupán 11,8%-át borította erdő (1,1 millió hektár), szemben a történelmi Magyarország 26 százalékával (7,3 millió hektár). Az Eurostat 2020-as jelentése szerint hazánk területének már 22%-át fedte erdő, ez azonban a 39%-os uniós átlagtól még mindig elmarad. Azonban, míg az elmúlt évszázadban az unióban átlagosan harmadával, addig Magyarországon közel a duplájára nőtt az erdős területek aránya. A védelmi célú erdők aránya is növekedett a 1985-ös 23%-ról 37,5%-ra. Szántók és egyéb növénytermesztésre használt földek Dánia után Magyarországon borítják a legnagyobb arányban az ország területét; 43,7%-át. A legelőket, háborítatlan pusztákat, mezőket és réteket magában foglaló gyepterületek az ország ötödét adják. Beépített területek három Budapestnyit (1489 négyzetkilométer), mesterséges területek (kertek, parkok) pedig négy Budapestnyit (2196 négyzetkilométer) tesznek ki. Összevetésül az unió egész területének 44,7 százaléka mezőgazdasági hasznosítású, 4,8%-a pedig mesterségesen beépített (hazánkban 3,8%). Az európai erdők 60 százaléka magántulajdonban van, a fennmaradó 40 százalék pedig állami kézben, pont fordítva, mint Magyarországon.

⛽ Magyarországon 2014-ben az egy főre vetített karbonlábnyom 5,73 tonna széndioxid volt, egy köbméternyi élő fa pedig átlagosan 1,07 tonna széndioxidot von ki évente a levegőből. A hazai erdők évente 4-5 millió tonna széndioxiddal egyenértékű üvegházhatású gázt kötnek meg, ami jelenleg az országos kibocsátás 7-8 százalékát ellensúlyozza. A faanyag energetikai célú hasznosítása is közel 5 millió tonna fosszilis eredetű szén-dioxid kibocsátását váltja ki. Becslések szerint az állam által ültetett új erdőségek egy évtized múlva éves szinten további 8000 tonna üvegházhatású gázt kötnek meg.

📈 Bár uniós szinten közös erdészeti politika nincsen, az Európai Zöld Megállapodás 2019-ben lefektette az alapvető irányelveket. A 2016-os Magyarország Nemzeti Erdőprogram a 2030-ig megvalósítandó célkitűzéseket fogalmazta meg; többek között a tulajdonosi viszonyok rendezését, erdővagyon fenntartható megvédésnek kialakítását és az egyes fajok helyett egész ökoszisztémák, rendszerek megvédését. Kormányzati célkitűzés, hogy az erdősültséget 27 százalékra emeljék, melyhez még további közel 550 ezer hektár erdő szükséges. Ez évi 6 ezer hektáros bővüléssel is közel 100 évig eltart. 2019-ben elindult az Agrárminisztérium Országfásítási Programja, aminek keretében évente 2 millió facsemetét telepítenek, ezzel 6 ezer hektár erdőt hozva létre. A Fatestvér Program 2016-ban indult, aminek keretein belül minden újszülött után kijelölnek egy fát megóvásra, ezzel is kifejezve a magyar hagyományban mélyen gyökerező gondolatot, miszerint a fa ültetése és gondozása kifejezi a nemzedékek egymás iránti tiszteletét és jövőbe vetett hitét. Az EU célja, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet, azaz a nulla nettó széndioxid-kibocsátást, melyhez a üvegházhatású gázok kibocsátását szénmegkötéssel kell ellensúlyozni.

❗Az IPBES (Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services) 2019-es jelentése szerint a földterületek 75%-a degradálódott (vagyis romlott a termőképessége). 2050-re ez az érték 95%-ra emelkedhet, pedig már ma is 3,2 milliárd embert érint a földromlás, éhezésre, migrációra kényszerítve őket. A degradáció elsődleges oka a mezőgazdasági területek növekedése, mivel az erdős területek tudják hatékonyan megfogni a vizet, ezzel megelőzve az elsivatagosodást. Az erdők elterjedését elsősorban a csapadék mennyisége határozza meg, másodsorban a hőmérséklet; 700 mm feletti csapadékmennyiségnél mindenütt ezalatt a meleg területeken viszont már nem él meg erdő. Bizakodásra adhat okot, hogy az elmúlt 25 évben fokozatosan lassulni látszik a fás területek csökkenése. Ezt a közgazdaságtanból ismert környezeti Kuznets-görbe magyarázhatja, ami szerint a gazdasági fejlődés eleinte a környezet pusztulásával jár, majd bizonyos fejlettségi szint fölött ez megfordul, urbanizáció terjedése és a mezőgazdaság visszaszorulása miatt.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#zold #erdo #termeszetvedelem #greenpolicy #environment #eco-friendly #forestprotection