🖥Az Európai Bizottság 2014 óta minden évben monitorozza az EU-s tagországok digitális átállásának és előrehaladásának folyamatát, és elkészíti a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatót (Digital Economy and Society Index, DESI). A jelentések és maga a mutató is öt részterületre tér ki: hálózati összekapcsoltság (25%), humán tőke (25%), internetes szolgáltatások használata (15%), a digitális technológiák integráltsága (20%), digitális közszolgáltatások (15%).
🔗 Az új típusú koronavírus járvány megmutatta, hogy mennyire fontos az egyes gazdaságok esetében a hálózatok, a hálózatok összekapcsoltsága, az adatok, a mesterséges intelligencia, illetve az alap és haladó digitális képességek a gazdasági növekedésben. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a társadalmi hatásokat sem, amelyek jelenleg segítenek feltérképezni a vírus terjedését, és gyorsítják az oltóanyagok kifejlesztésének és beadásának folyamatát is. Emellett azonban leginkább arra érdemes rámutatnunk, hogy a digitalizáció magasabb foka ösztönzi a gazdasági növekedést.
📈 Az Európai Bizottság DESI jelentése szerint az EU-s országok között Magyarország 2018-ban és 2019-ben a 22-ik helyet foglalta el, míg 2020 egy helyet előre lépve a 21-ik lett. Ezzel az eredménnyel megelőzünk jó néhány régiós országot – Szlovákiát, Lengyelországot és Romániát is. Az elmúlt néhány évben hazánk ebben a tekintetben az EU-s átlagnak megfelelően fejlődött. Magyarország ugyan nem tartozik a kiugróan jól teljesítő országok közé, azonban mindent megtesz annak érdekében, hogy kiaknázza a digitalizáció jólét és gazdasági növekedést ösztönző hatását. Hazánk 2014-ben elfogadta a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Infokommunikációs Stratégiáját, majd 2015-ben a Digitális Jólét Programot (DJP) és később a DJP 2.0 programot is.
🇭🇺 Magyarország a hálózati összekapcsoltság tekintetében 2019 után 2020-ra a 16-ik helyről a 7-ik helyre lépett elő és az EU-s átlagnál is jobb teljesítményt mutat. A humán tőke tekintetében ugyanezen időszak alatt csak egy helyet sikerült javítani, mellyel jelenleg a 19-ik helyet foglaljuk el. Az internetes szolgáltatások használata tekintetében a 19-ik helyről a 14-ik helyre ugrott Magyarország, míg a digitális technológiák integráltsága esetében jelenleg csak a 26-ikok, a digitális közszolgáltatások tekintetében pedig a 24-ek vagyunk. Éppen ezért is fontos marad a jövőben is a digitalizációból származó előnyök minél jobb kihasználása.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/lassan-a-robotokat-is-robotok-gyartjak/
#desi #magyarorszag #eu
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
