Categories
OecoFocus

A bázishatás is mozgatja a 2020 utáni inflációs tendenciákat

👛 Ahogyan egyre több országban vesz gyorsuló ütemet a lakosság oltása, úgy egyre többet mutatnak rá a majdani gazdasági nyitás és a gazdaság újraindulásának kapcsolatára. Az elemzésekből és az érvelésekből egyértelműen látható: a gazdaság akkor indul újra, ha sikerül elérni egy megfelelő szintű átoltottságot. Az újraindulás/újraindítás egyik fontos kísérőjelensége az infláció felpörgése lehet, melynek okai között a korábbi kényszer megtakarítások elköltését, a fiskális és monetáris ösztönző programokat és bizonyos iparágakban az általános költségnövekedést láthatjuk. Sokan az inflációs mutatók drámai növekedését vizionálják, fontos azonban a nyitás utáni gazdasági narratíva megértésénél az ún. statisztikai bázishatás hangsúlyozása is.

🇪🇺 A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, 2020. decemberi Inflációs jelentése szerint 2019-ben 3,4 százalék volt az infláció, a 2020-tól 2023-ig terjedő időszakra pedig rendre 3,4; 3,5 majd 3,0 százalékos pénzromlás várható. A jelentés felhívja ugyanakkor a figyelmünket arra a tényre, hogy az árazási döntéseket az új típusú koronavírus-járvány megjelenését követően nagyobb változékonyság és a szokásostól eltérő szezonális mintázat jellemzi és ezek várhatóan az ezután következő negyedévekben is fennmaradnak. Rámutatnak, hogy a dohánytermékek jövedéki adójának év eleji növekedése és a bázishatások következtében a fogyasztóiár-index 2021 tavaszán várhatóan átmenetileg 4 százalék körül alakul.

🗺 A bázishatás jelenségével tehát a jegybank(ok) is számolnak, sokszor azonban az inflációs tendenciák megértésénél mi magunk nem tulajdonítunk neki különösebb jelentőséget. Ez a hatás azonban most a szemünk előtt zajlik, így minden adott ahhoz, hogy teljes egészében megértsük a mechanizmusát.

2020 tavaszán láthattuk, hogy ugyan nem minden, de számos esetben látványosan csökkent néhány termék és szolgáltatás ára (a hazai példák közül az üzemanyagok árának és a lakások bérleti díjának csökkenése nagyobb visszhangot is a kapott a gazdasági sajtóban). Később pedig elindult az alacsonyabb árak egyfajta korrekciója, amely még a kisebb abszolút növekedés esetében is nagyobb, esetleg kétszámjegyű relatív változást eredményezett. A végeredmény pedig bizonyos termék, vagy szolgáltatásvonalon markáns (százalkékos) áremelkedés lett.

🇭🇺 Ez a statisztikai jelenség az elkövetkező hónapokban sem fog eltűnni, és szinte minden inflációs narratívában helyet kap majd. Abban az esetben, ha bizonyos szolgáltatások, vagy termékek ára látványosan növekszik az új típusú koronavírus járvány utáni időszakban, érdemes lehet megfontolnunk, hogy az áremelkedés mögött milyen tényezőket találunk. A bázishatásnak (is) biztosan szerepe lesz.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

A járvány idején se feledkezzünk el az összetételhatás csapdájáról – Oeconomus

📈 Az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal a bérek kapcsán egy egészen érdekes jelenségről számolt be a múlt héten. Arról van szó egészen…Read More…

#inflacio #bazishatas #magyarorszag #koronavirus

Kutatási igazgató | Megjelent írások

Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre