2010 elött a lakossági állampapír állomány folyamatosan csökkent, majd 2010 után növekedésnek indult. Ezt a trendet erősíti az új magyar állampapír, a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) az első 10 hét folyamán rendkívüli teljesítményt produkál és kiváló úton halad annak érdekében, hogy nemsokára a legnépszerűbb magyar állampapírrá váljon. Korábbi cikkünkben részleteztük, hogy milyen előnyöket biztosít a lakossági befektetők részére. Korábban még arról szóltak a hírek, hogy Nemzeti Kötvény néven kerül majd bevezetésre. Ugyan a végső név megváltozott, a konstrukció előnyével és vonzóságával kapcsolatban semmi nem változott. A szuperállampapírnak is nevezett konstrukció 2019. június elejétől került bevezetésre a magyar piacra, amely segíti a lakosság számára a kockázatmentes hozamszerzést. Az eltelt időszakban érdemes megvizsgálni, milyen hatással volt az újfajta állampapír bevezetése a magyar lakosság megtakarítási attitűdjére. Az alábbi cikkben röviden összefoglaljuk, hogy milyen eredményt ért el a Magyar Állampapír Plusz a kezdeti időszakban és hogyan fest a lakosság megtakarításai összességében.

Az újfajta államkötvény 5 éves fix lejárat mellett sávosan emelkedő kamatozás mellett az utolsó évben 6%-os kamatadó-mentes kamatot kínál a lakossági befektetők számára. Első félévben az induló kamatszint 3,5%, a második félévben 4%, majd ezt követően évente 0,5%-kal emelkedik a lejárat végéig minden egyes évben a kifizetett kamat, így az 5. év végére 6%-ot fizet a papír. Ráadásul a magas kamatozás mellett az teszi még vonzóbbá a befektetési lehetőséget, hogy a korábbi 15%-os kamatadótól mentesen juthatnak hozzá a háztartások.

 Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatközléséből jól látható, hogy a lakossági állampapírok állománya 2019. első fél évében több mint 500 milliárd forinttal emelkedett, így soha nem látott magasságba, 8.068 milliárd forintra emelkedett. A teljes lakossági állampapírból kb. 1.650 milliárd forintnyi összeg van a hitelintézeteknél. 2019. április elején meghirdetett program az új állampapír konstrukció elindításának egyik fontos célja volt, hogy az intézkedés a megtakarítások felé terelje a háztartásokat annak érdekében, hogy 2023-ig a lakossági állampapír-állomány értéke a duplájára emelkedjen. 2010 óta rendkívül dinamikus ütemben sikerült bővíteni a lakossági állampapírok állományát. 2010-ben fordulat következett be, a korábbi csökkenő trend ugyanakkor nem csak megállításra került, hanem 2018 év végéig lényegében 16 szorosára nőtt és meghaladta a 7.500 milliárd forintos értéket.

Magyar Állampapír Plusz értékesítése az első 10 hét folyamán

Időszak Meghirdetett mennyiség Vásárolt mennyiség Eltérés
1. hét 100 528,6 428,6
2. hét 100 160,6 60,6
3. hét 100 193,5 93,5
4. hét 100 132,0 32
5. hét 100 117,7 17,7
6. hét 100 102,5 2,5
7. hét 100 87,6 -12,4
8. hét 100 94,7 -5,3
9. hét 100 81,8 -18,2
10. hét 100 87,1 -12,9
Összesen 1.000 1.586 586

Forrás: ÁKK

 

A Magyar Állampapír Pluszt a lakosság ugyancsak 2019. június elejétől tudja jegyezni, mégis az első pár hét forgalma azt a képet mutatja, hogy jó döntés volt bevezetni az új pénzügyi terméket a magyar piacra. Amennyiben ilyen ütem mellett halad tovább az értékesítés, úgy rövidesen a legnépszerűbb lakossági termékké nőheti ki magát. Továbbá azt a kormányzati célt, hogy 2023-ig a lakosságnál lévő állampapír mennyiséget duplázzák, a forgalmi adatok tükrében a cél elérésére bizakodásra ad okot.

Az új szuperállampapír konstrukció rendkívüli népszerűségnek örvend, az indulását követő első héten a meghirdetett 100 milliárd forintos mennyiség több mint ötszörösét jegyezték le és az első 10 hét alatt összesen 1.586 milliárd forintot fektetett be a lakosság. A MÁP+ értékesítését úgy dolgozták ki, hogy hetente új kibocsátásból tudjanak jegyezni a háztartások. A meghirdetett mennyiség 100 milliárd forint volt, amelyet felülről nyitottan hagytak, így az igények alapján tudják értékesíteni hétről-hétre az új állampapírt. Az első hetek adataiból egyértelmű visszajelzésnek tűnik, hogy a felső korlát nélkül elindított konstrukció jó ötlet volt. A lakosság óriási igénnyel jelent meg június elején az értékesítési pontokon annak érdekében, hogy befektessenek az új állampapírba. Az első 6 héten keresztül folyamatosan túljegyezték az elméleti keretösszeget, és a 7., 8. 9. valamint 10. héten is csak kevéssel maradt el az elméleti kerettől. Olyan még nem fordult elő, hogy a meghirdetett, elméleti keretösszegnek kevesebb mint a 80%-át jegyezzék le és még így is az első 10 hét összesítése alapján közel 60%-kal van túlteljesítve az elméleti keret. A lakossági állampapírok nettó növekedése idén már most meghaladta az erre az évben tervezett finanszírozási tervben szereplő 800 milliárd forintos összeget, miközben még 5 hónap hátra van az idei évből.

Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese is úgy vélekedik, hogy a MÁP+ olyan erős konstrukció, amivel a bankok ajánlatai rendkívül nehezen tudnak versenyezni. Egyértelműen jobb hozamot ad a MÁP+ a lakossági befektetőknek, mint bármilyen konkurens termék. Bencsik azt is megjegyezte, hogy a MÁP+ forrását tekintve az OTP Bank hasonló arányt tapasztalt, mint amelyet az MNB munkatársai számoltak. Azaz állampapírok visszaváltása (47% súllyal), betétek és készpénz (22%), befektetési alapok (13%), egyéb (19%). A betétek és állampapírokat tekintve a bank hasonló arányt tapasztalt, míg a befektetési alapok esetében valamennyivel kisebb, 10% alatti arány volt érzékelhető a banknál. Az új források aránya júniusban és júliusban 15-25% közötti szinten alakult, azonban a trendjét tekintve egyértelműen folyamatosan emelkedik ez az érték a bankon belül is. (Portfolio.hu, 2019a)

Mennyivel fog gyarapodni a magyar háztartások vagyona?

Már most 433 milliárd forint kamatadó-mentes jövedelemre tesz szert a lakosság, amennyiben az eddig 1.586 milliárd forint összegben jegyzett Magyar Állampapír Pluszt lejáratig megtartja. Amennyiben az első 10 hét értékesítését adottnak vesszük, úgy 5 év múlva a kamatos kamatszámítás mellett a lakosság 433 milliárd forint összegben tesz szert kamatadó-mentes jövedelemre, ahogyan az a lentebbi táblázatban is jól látszik.

Magyar Állampapír Pluszba történő összes befektetés alakulása a futamidő alatt

  2020 2021 2022 2023 2024
Kamatkulcs 3,75% 4,50% 5% 5,50% 6%
Kamat összeg 59 74 86 99 114
Befektetés 1 645 1 720 1 805 1 905 2 019

 

Felmerül a kérdés a rendkívüli magas népszerűség tükrében, amelyet az új állampapír váltott ki, hogy a magyar lakosság vajon milyen forrásból tudta finanszírozni a vásárlásait.

Honnan származik a lakossági forrás a MÁP+ befektetéshez?

Az első hat hétben a szuperállampapírba áramló 1.235 milliárd forintos összegnek a fele az MNB munkatársainak becslése szerint az állam számára új forrásként jelent meg. Az MNB munkatársai közzétettek egy rövid tanulmányt arról, hogy a lakosság honnan, milyen forrásból biztosította a jegyzéshez szükséges pénzt. A jegybank munkatársai alapján az alábbi forrásokból származó, kerekített értékek lehetnek a kezdeti állampapírvásárlás forrása:

  • 640 milliárd forint (47%) állampapír befektetések visszaváltásából
  • 175 milliárd forint (13%) befektetési alapokból
  • 170 milliárd forint (12%) valószínűleg bankbetétekből vásárolták,
  • 135 milliárd forint (10%) készpénz felhasználásával, azonban ennek becslése csak nagy bizonytalanság mellett lehetséges
  • 260 milliárd forint (19%) mint becslési hiba, amely egyszerre lehet új forrásból, illetve meglévő befektetések eladásából

Ezek alapján a kezdeti időszakban a legjelentősebb forrást a korábbi állampapír befektetések visszaváltásából finanszírozta a lakosság. A lakossági állampapír-portfólió átrendeződésében a legnagyobb változást az Egyéves és Kétéves Magyar Állampapírok piacon következett be. Erősítette az átrendeződést, hogy az egyéb állampapírokból (FMÁP, BMÁP, KTJ+) június óta nincsen új kibocsátás a korábbi lejáratot követően, így valószínűleg az itt felszabaduló jövedelmek egy részét is a MÁP+ konstrukcióba helyezték a háztartások. (Csortos – Horváth – Kuti, 2019)

Az új kibocsátású PMÁK visszaváltási árfolyamát az ÁKK 98%-ra csökkentette, annak érdekében, hogy a lakossági befektetőket az új, MÁP+ felé tereljék. Az ÁKK azért kezdett el új kibocsátásokat a PMÁK-ból is, hogy azokra is érvényes legyen a 15%-os kamatadó mentesség a MÁP+ termék mellett. Ugyanakkor később az ÁKK úgy döntött, hogy az új kibocsátású PMÁK termékek a korábbi 99%-os árfolyamértéken történő visszavásárlási szint helyett egy alacsonyabb, 98%-os szintet határoznak meg. Ez lényegében kettős össztönzővel is rendelkezik. Egyrészről a PMÁK termék esetében a lakossági befektetőket arra ösztönzi, hogy a 3 vagy 5 éves futamidő végéig megtartsák a befektetésüket. Másrészről a visszaváltási árfolyam mérséklésével költségesebbé tette ezt a megtakarítási formát, így a racionálisabb lakossági befektetők, amennyiben csak a költség alapján döntenek, úgy vélhetően a MÁP+ befektetést fogják preferáni a 99,75%-os legrosszabb visszaváltási árfolyam miatt. (Portfolio.hu, 2019b)

Hol tart most a lakossági megtakarítások összege?

A magyar háztartások betétállomány 2019 június végén meghaladta a 9.000 milliárd forintot. 2019 első felében a betétállomány döntő részét, átlagban 71,8%-át látra szólóan tartja a lakosság. Az éven túli lekötött betétállomány nominálisan csupán minimálisan emelkedett idén, azonban arányait tekintve stabilan a 12%-os átlag körül ingadozik kis eltéréssel. A látra szóló betét állománnyal az a legnagyobb probléma, hogy a lakosság pénze lényegében áll, ezáltal semmilyen kamatbevételre nem tud szert tenni általa.

Júniusban a magyar lakosság 235 milliárd forintnyi összeget vont ki a betétjeiből májushoz képest a szuperállampapír elindulásának idejében. Érdekes kép rajzolódik ki a magyar lakosság betétállományának 2019 első félévi alakulásában, amennyiben a változást nézzük. Júniusban összesen 235 milliárd forinttal csökkent a lakosság betétállománya és az összegnek közel a teljes részét, 80,4%-ban a látra szóló betétek közül vonták ki. Ez az összeg egyértelműen jelentős mértékű pénzkivonásnak minősül, amelynek mértékét nagyban magyarázhatja, hogy a szuperállampapír konstrukció június elején került elindításra. Érdemes azonban azt is megfigyelni, hogy áprilisban és májusban jelentős mértékben nőtt a látra szóló betétállomány, amely annak fényében, hogy az új állampapír konstrukciót április elején jelentették be, meglehetősen szembetűnő. Az ábrából tehát akár azt a következtetést is levonhatjuk, hogy az áprilisi bejelentést követően vélhetően a lakosság már elkezdte felhalmozni látra szóló betétjeiben a rendelkezésére álló jövedelmét annak érdekében, hogy júniusban Magyar Állampapír Pluszt vásárlására tudja fordítani ezt az összeget.

Mi zajlik eközben nemzetközi vizeken?

Jelenleg a világon összesen 12 országban van negatív kamatozású 10 éves lejáratú állampapír kibocsátva és ebből 11 ország Európában található. A negatív kamat lényegében azt jelenti, hogy az adott befektető fizet azért, hogy a saját pénzét kölcsönadva az adott papírt kibocsátó állam kiadásainak finanszírozására használja. Németország esetében már nem csak a 10 éves lejáratú állampapír, de 2019 augusztus eleje óta a 30 éves lejáratú államkötvény is negatív kamatot fizet. Ezáltal a teljes időhorizonton a németeknél nincsen olyan állampapír kibocsájtva, amin a befektetők ne veszítenének pénzt. Svájc esetében a 30 éves lejáraton negatív kamatozás már 2016 közepe óta jelen van. (Wolfstreet.com, 2019) Ezzel szemben a magyar állampapírok, különösen a MÁP+ 4,95%-os éves hozama 5 éven keresztül rendkívül kedvező befektetési lehetőség a jelenlegi nyomott, nemzetközi összehasonlításban. Érdekes tény, hogy a szomszédos Szlovéniában és Szlovákiában is már negatív hozamokkal találkozunk, habár mindkét országban csupán marginálisan került nulla alá a hozamszint.

Negatív kamatozással kibocsátott 10 éves államkötvényt kibocsátó országok listája és éves hozama 2019. augusztus 6-i állapot szerint

Sorszám Ország Sorszám Ország
1. Svájc (-0,92%) 7. Finnország (-0,27%)
2. Németország (-0,53%) 8. Svédország (-0,21%)
3. Dánia (-0,49%) 9. Belgium (-0,20%)
4. Hollandia (-0,43%) 10. Japán (-0,18%)
5. Ausztria (-0,30%) 11. Szlovákia (-0,14%)
6. Franciaország (-0,27%) 12. Szlovénia (-0,04%)

Forrás: Wolfstreet.com

A negatív hozamokkal érintett államkötvények a világon jelenleg több, mint 15 trillió amerikai dollár értékben vannak, amely a teljes piac 25%-át jelenti. Az egész folyamat 2015 óta kezdett el lényegesen beindulni, a gazdasági válságot követő jelentős kamatcsökkentések hatására, és tartósan alacsonyan tartása miatt. Nagy emelkedés volt 2016 folyamán, amikor 12 trillió dollárig emelkedett az érték, azonban átmeneti volt, mivel rövidesen csökkenni kezdett és a kinnlévő negatív állampapír állomány a világon csökkent 2018 végéig megfeleződött. Innen kezdve 6 trillió dollárról kevesebb, mint 1 év alatt 15 trillió dollárra ugrott. (CNBC, 2019)

Merre van tovább a szuperállampapír lehetőséggel?

 

A szuperállampapír első 10 hetes teljesítménye alapján jó esély van arra, hogy rövidesen átvegye a magyar lakossági állampapír piacon a vezetést és a legnépszerűbb befektetési formává váljon. A lakossági állampapírokban látott erős növekedésében természetes jelenségnek tekinthető, amennyiben egy új, magasabb kamatot és kondíciót biztosító MÁP+ bevezetését követően átrendezik a megtakarításuk állampapírban tartott részének szerkezetét a háztartások. Ezáltal a kezdeti időszakban értelemszerűen a visszaváltásból származó forrás az új állampapír számára egy magasabb arányt fog jelenteni. Várható azonban, hogy amint az átváltások a kezdeti időszakban megtörténnek a lelkesedés a konstrukcióval szemben továbbra is fennmarad majd. A rendszeres jövedelmükből, valamint a már meglévő magas készpénz és látra szóló betétállományukból várhatóan a lakosság egyre többet helyez majd át a szuperállampapír konstrukcióba, ezzel új forrást biztosítva a Magyar Államnak.

Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár is úgy vélekedik, hogy a MÁP+ konstrukció válhat a jövőben minden idők legeredményesebb és legkeresettebb befektetési termékévé a magyar állampapír piacon.  Jelenleg az államadósság 25%-a található a lakosság kezében, amely az új állampapír hatására jelentős mértékben tovább emelkedhet azáltal, hogy az újonnan keletkező háztartási jövedelmeket a megtakarítások felé tereli. Ez a folyamat nem csak a lakosság számára jelentene előnyöket a magas kamatfizetés miatt, hanem az államfinanszírozás számára is, hiszen stabilitást és függetlenséget jelentene, hogy az állam a polgárai felé adósodik el. (Kormany.hu, 2019) 

Források:

CNBC (2019):

https://www.cnbc.com/2019/08/07/bizarro-bonds-negative-yielding-debt-in-the-world-balloons-to-15-trillion.html

Csortos Orsolya – Horváth Dániel – Kuti Zsolt (2019):

https://mnb.hu/letoltes/csortos-horvath-honnan-rantottak-elo-a-haztartasok-tobb-mint-1200-milliard-forintot.pdf

Portfolio.hu (2019a):

https://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/otp-rendkivul-nehez-a-szuperallampapirral-versenyezni.333879.html

Portfolio.hu (2019b):

https://www.portfolio.hu/befektetes/allampapir/megvan-miert-dragitotta-az-inflaciokoveto-allampapirokat-a-kincstar.332293.html

Kormany.hu (2019)

https://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/penzugyekert-felelos-allamtitkarsag/hirek/atlepte-az-1500-milliard-forintot-a-magyar-allampapir-plusz-jegyzese

Wolfstreet.com (2019):

https://wolfstreet.com/2019/08/06/financial-world-gone-nuts-15-trillion-negative-yielding-debt/