Szerző: Németh Zsófia

A jelen írásban áttekintésre került, hogy mikor és hogyan érte el a COVID-19 az Európai Unió országait. Az újfajta koronavírusra az Unió nyugati és keleti országai eltérő választ adtak, és a bevezetett kormányzati intézkedések nem voltak egységesek, illetve összehangoltak. A tapasztalatok azt mutatták meg, hogy a nyugat-európai tagállamoknál a megbetegedések és a halálesetek száma is az első hullám idején magasan a keleti országoknál tapasztalt értékek felett alakult.

Loader Loading...
EAD Logo Taking too long?

Reload Reload document
| Open Open in new tab

Letöltés [931.11 KB]

2019 decemberében megjelent Kínában egy újfajta koronavírus, amely elképesztő mértékben befolyásolta a világot. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Nyugat-Európa a koronavírus járványban mind a fertőzöttségi és mind a halálozási statisztikában mennyire rossz helyen áll Kelet-Közép-Európához képest.  Ennek a legfőbb oka, hogy keleten, a rossz egészségügyi helyzet miatt nem várták meg az országok míg súlyosbodik a helyzet, hanem komoly intézkedéseket és korlátozásokat vezettek be. A járvánnyal való harcban az Európai Unió is felvette a kesztyűt és támogatások sorával igyekezett könnyíteni a tagállamok helyzetén.

1. Bevezetés

A WHO felé 2019 decemberében egy ismeretlen eredetű tüdőgyulladással kapcsolatos járványt jelentettek be. A hatóságok később egy újfajta koronavírust, (COVID-19) igazoltak. A vírus a nevét a formájáról kapta, amely alapvetően mind állatról állatra, mind emberről emberre képes terjedni. A világjárvány a kínai Vuhanból indult ki, azon belül is a „wet market” nevezetű piacról.  Nevét az ott feldolgozott állatok után maradt véres padló miatti vizes felmosás után kapta. Az ilyen piacokkal kapcsolatosan a legnagyobb veszély a higiénia, ugyanis akár több száz állatfaj is keveredhet egymással. Ráadásul mind az élő, mind pedig a már halott állatok vonzzák azokat a legyeket, amelyek egyfajta katalizátorként is szolgálnak a fertőzések terjesztésében.

A WHO helyzetjelentése alapján 2020. január 27-ig az újfajta koronavírussal fertőzöttek száma 2 798 fő volt. Ebből 2 741 főt Kínában igazoltak és 5 794 gyanús esetet tartottak számon. Kínán kívüli területekről 11 országból 37 megbetegedést regisztráltak. Az Európai Járványügyi és Betegmegelőzési Központ (EDC) 2020. február 5-i adatai alapján, 24 530 főt igazoltak a 2019-nCoV megbetegedéssel és 493 beteg halt meg benne. Míg január 27-ig 461 főnél súlyos állapotúnak véleményezték és a fertőzésben 80 fő halt meg.

1. ábra: Kontinensek, országok, ahol az újfajta koronavírus okozta igazolt megbetegedéseket jelentettek (WHO 2019.01.27)[1]
2. ábra: A fenti térképen jól látható, hogy a koronavírussal fertőzöttek száma 2020 február 5-ig Ázsiában, azon belül is Kínában jelentős.[2]

2. Az Európai Unió a koronavírus kezdetén

Európában az első igazolható koronavírusos fertőzést 2020. január 24-én regisztrálták Bordeaux-ban és Párizs térségében, Franciaországban. A bordeauxi beteg Vuhanban is járt. Viszont, német orvosok szerint egy 33 éves német üzletember volt az ún. nulladik beteg, aki koronavírussal fertőzött Európában. Erről a New England Journal of Medicine orvosi szaklapban jelent meg cikk. Az üzletember január 20-án és 21-én kínai üzleti partnerekkel tárgyalt Münchenben. Január 24-én betegedett meg és a mára már ismert tüneteket produkált. Január 27-én viszont tünetmentesen visszatért a munkahelyére. A sanghaji partnerről és még három munkatársról is kiderült később, hogy elkapták a koronavírust. A kutatók szerint figyelemreméltó a tény, hogy amíg a vírus bármilyen tünetet váltana ki a fertőzött személynél, képes megfertőzni másokat is.

Február 10-én az Egyesült Királyságban, a brit egészségügyi minisztérium a koronavírus járványt a közegészségügy súlyos és közvetlen fenyegetéseként minősítette. E lépés előzménye, hogy a fertőzött személyek száma megkétszereződött és nyolcra nőtt. Habár, Európát a koronavírus valójában márciusra tarolta le, Észak-Olaszországban, már február 21-re jelentősen megnőtt a fertőzött személyek száma és más tagállamokból is jelezték, hogy megjelent a vírus.

Az esetekre reagálva, március 2-án az Európai Unió soros elnökségét betöltő horvát elnökség, alkalmazni kezdte a politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus (IPCR) legmagasabb szintjét. Ennek előnye, hogy a felek és az elnökség a kerekasztal beszélgetésen, konkrét uniós válaszintézkedéseket tudnak kidolgozni, valamint, hogy az Európai Unió alapvetően gyorsabban tud döntést hozni. Teljes körű üzemmódban tartható továbbá a válságtanácskozás, ha azon az érintett tagállamok, az Európai Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat, az Európai Tanács elnökének irodája és az érintett uniós ügynökségek és szakértők is részt vesznek.

3. ábra: Az ábra bemutatja, hogy a G7-ek és Spanyolország március 13-tól szeptember 25-ig, napi szinten milyen esetszámokat regisztráltak a koronavírussal fertőzöttséggel kapcsolatban.[3]

A fenti ábra alapján érthető, hogy további intézkedésekre került sor március 16-án, amikor a G7-ek a globális válságkezeléséről egyeztettek a koronavírus miatt. A konferencián, a munkahelyek védelméről, a tudományos, kutatási és technológiai együttműködés ösztönzéséről, valamint a globális kereskedelemről és annak támogatásáról döntöttek. A csúcstalálkozón részt vett Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság, Németország, Kanada, Japán, és az Egyesült Államok is.  Ezek az országok, mint gazdasági nagyhatalmak képesek hatást gyakorolni a nemzetközi szervezetekre és intézményekre.

Nem sokkal később, március 18-án újabb támogatás került jóváhagyásra, a Tanács részéről. Az a javaslat miszerint az EU a 2020. évi költségvetéséből forrást szabadít fel a koronavírus hatásainak kezelésére, módosítás nélkül jóváhagyásra került. A dokumentum szerint, az EU támogatni fogja a kkv-kat, valamint az egészségügyi szolgáltatásokat, a válság elkerülése érdekében.

Az Európai Unió március 30-án, a kohéziós források azonnali felszabadításáról döntött, így is támogatva a COVID-19 elleni védekezést. E jogszabály elfogadásával a források felszabadításának gyorsaságát növelték. Így rugalmasan lehet kezelni a strukturális és beruházási alapot, valamint fel lehetett szabadítani 37 milliárd eurót a koronavírussal kapcsolatos beruházásokra. Április 8-án és 22-én is további kohéziós forrás felszabadításáról állapodott meg a Tanács.

A fent említett koronavírussal kapcsolatos intézkedések próbálták javítani az európai helyzetet, ugyanis amíg februárban az első eseteket regisztrálták, márciusra azonban már tetőzött a fertőzöttség az EU-ban. Franciaországban március 17-én olyan korlátozásokat léptettek életbe, mint a szabadtéri piacok bezárása, és a sportolási célból történő kijárási tilalom. Edouard Philippe, francia miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy ezek a korlátozások tartósak lesznek. Franciaországban olyan karanténszabályok születtek, miszerint az otthonukat csak indokolt esetben hagyhatják el a franciák és kizárólag csak a lakókörzetükben mozoghatnak. Később csak a lakóhely 1 kilométeres környezetében lehetett futni, sétálni, naponta egyszer és egyedül. Aki megszegte a szabályt annak 136 eurós bírságot kellett fizetnie. Boris Johnson brit miniszterelnök március 23-án bejelentette, hogy az állampolgárok csak a legszükségesebb esetekben hagyhatják el az az otthonukat. Ilyen esetnek minősült például a gyógyszerek beszerzése.

Március 25-re már több mint kétszázezer koronavírussal fertőzött embert tartottak nyilván Európában és a halálesetek száma közelített a tizenkétezer felé, az európai járványügyi központ szerint. Ugyanakkor, Spanyolországban egyedül több mint 85 000 fertőzöttet regisztráltak. A helyzetükön segített a szükségállapot bevezetése, vagyis a lakosok szabad mozgásának korlátozása, és az is, hogy az oktatást az egész országban felfüggesztették. Március 30-ig azonban még így is 7 340-en haltak bele a járványba Spanyolországban. Nagy-Britanniában március végéig a 19 800-at is meghaladta a fertőzöttek száma és 1234-en haltak bele a vírusba. Franciaországban márciusra 40 000 fertőzöttnél is többet regisztráltak és 3 000-nél többen haltak bele a koronavírusba. Németországban ugyanakkor a fertőzött személyek száma átlépte a 60 000-et.

Számos ország azonnali határzár bevezetése mellett döntött a védekezés érdekében. Norvégia, Észtország és Litvánia március 14-én úgy határozott, hogy lezárják a határokat. Lettország nem teljes határzárlatot vezetett be, hanem felfüggesztette a nemzetközi tömegközlekedést. Ausztria, március 13-ra lezárta több helyen a határt Magyarország felé, például Hegyeshalomnál is. A Csehországban bevezetett intézkedés szerint pedig március 15-e éjféltől a csehállampolgárok nem utazhattak külföldi országba és a külföldi állampolgárok pedig nem léphették át a határt.

Április 14-én az Európai Unió 3,1 milliárd eurót biztosított a koronavírus járvány kezelésére. Így a következő célokra fordítják a módosított költségvetést: külföldön rekedt uniós polgárok hazajuttatása, mobilkórházak építése, koronavírus tesztek gyártásának fellendítése, orvosi eszközök, valamint védőfelszerelések és lélegeztetőgépek vásárlása. A legfőbb intézkedések bevezetését az indokolta, hogy hogy a korábban ismert koronavírusokkal ellentétben a COVID-19 gyorsabban terjed és súlyosabb tünetei is vannak. Mindezek miatt, nem volt tapasztalat a védekezésben és a hirtelen pánik miatti intézkedéseket később kezelni kellett. Előfordult, hogy emberek másik uniós vagy nem uniós államban ragadtak vagy a sok koronavírus okozta tünet súlyos tüdőgyulladássá alakult és nem volt elegendő lélegeztetőgép, valamint, sokáig nem volt kötelező még a maszk hordása sem egyes államokban.

3. Kelet-közép-európai válságkezelés sikeressége

A koronavírus elleni harcban, Nyugat-Európa magasabb gazdasági integráltsága ellenére, egészen rosszul teljesített. Számtalan újság, mint például a Guardian, The Wall Street Journal is arról írt, hogy Kelet-Közép-Európa jobban kezelte a COVID-19 járványt, mint Nyugat-Európa. A „keleti” országok mellett a leginkább az szól(t), hogy időben kerültek bevezetésre az olyan korlátozó intézkedések, mint például a maszk viselése, a kijárási korlátozás, és határok lezárása. Csehország, Szlovákia és Ausztria pedig még az előtt bevezették a maszkviselést, hogy azt, az Egészségügyi Világszervezet ajánlotta volna.

Sok helyen olvashattuk és újabb epidemiológiai vizsgálati eredmények is alátámasztották, hogy kisebb a halálozási arány azokban az országokban, amelyekben, a tuberkulózis megelőzésére, kötelező a BCG oltást beadatni újszülött korban. Magyarországon, 1954 óta kötelező jelleggel alkalmazzák ezt az oltást így hazánk a kedvezőbb helyzetű országok közé tartozik. Spanyolországban, Franciaországban korábban felfüggesztették a BCG oltást, Olaszországban pedig bevezetésre sem került. Az előbb említett országokban a koronavírus járvány sokkal nagyobb halálozási és fertőzöttségi eredményt ért el, mint a BCG oltást alkalmazó országok. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa is azon a véleményen volt, hogy a BCG oltás lehetőségével élő országok fertőzöttsége és a halálozás aránya kevésbé súlyos. A New York-i Tudományegyetem (New York Institute of Technology) munkatársainak kutatásai alátámasztották a pozitív kapcsolatot.[4]

Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa pedig a következőképpen nyilatkozott[5]: „Láttuk, hogyan szabadul el a járvány Európa országaiban, de látszott, hogy nálunk nem fog olyan magasságokat megütni, mert volt időnk okulni abból, hogy mi történik nyugaton, és ennek megfelelően intézkedni”. Tehát segített a vírus legyőzésében Kelet-Európának a nagyobb felkészülési idő és más országok tapasztalatainak megismeréssel.

4. ábra: Az fenti ábra, bemutatja a koronavírus által fertőzött országok fertőzöttségi szintjét. A tesztelések száma azonban eltérő országonként, ezért az ábra értelmezésekor, 100 ezer lakosra levetített halálozási arányt vesszük inkább figyelembe.[6]

Nagyon fontos kiemelnünk, hogy ahol nagyobb a népsűrűség és több generáció lakik együtt egy közös háztartásban, mint például Olaszországban, ott a tünetmentes fiatalok könnyebben megfertőzhették az idősebb rokonokat. Ausztria azonban nem ezt az utat járta be, ugyanis ott a harminc év felettiek közül csak az 5% lakik együtt a szüleivel. Kapcsolat sejthető a népsűrűség, az átlagéletkor és a fertőzöttek számának alakulása között is.

5. ábra: A gazdagabb országok, Nyugat-Európában több halálesetet jegyeztek fel, mint mások a kontinensen, például ilyen az olaszországi Bergamo is.

Az Európai Unió népessége az elmúlt évek során egyre inkább elöregedett. Az Eurostat adatai alapján Franciaországban a lakosság 3,6 %-a 65 éves vagy annál idősebb míg Spanyolországban 2,8 % valamint Olaszországban 2,5 %, az Egyesült Királyságban pedig 2,3 %. Ugyanakkor szintén az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban a születéskor várható átlag életkor 81 év, amely országonként nagyobb szórást mutat. Spanyolországban és Olaszországban ez a szám 83,5 év, míg Magyarországon 76,2 év, Szlovákiában pedig 77,4 év. Ezek alapján tehát, ahol magasabb az átlag életkor, ott nagyobb a fertőzöttségnek való kitettség és a halálozás is. Ez is befolyásolhatta, hogy Nyugat-Európa rosszabbul teljesített.

4. Összegzés

Kelet-Közép- és Nyugat-Európa járvány kezelésével kapcsolatos összehasonlításakor láthattuk, hogy leginkább a járvány kezelésével kapcsolatos félelmek miatt bekövetkező óvatosság miatt Kelet-Közép-Európa egészen jól teljesített. A korai korlátozások és lezárások ebben nagy szerepet kaptak. Míg, az Egyesült Királyságban ”csak” 359 halottnál vezettek be szigorú korlátozást, addig Csehországban és Szlovákiában még az első haláleset előtt hasonló intézkedéseket hoztak.

6. ábra: Csehország és Németország között lévő határzár 2020. március 14.-én[7]

 

Nyugat-Európában lehetséges, hogy azért nem vezettek be elég korán korlátozásokat vagy akár határzárt, mert úgy gondolták, hogy a modern, high-tech egészségügyi rendszerek képesek megbirkózni a járvánnyal. Ugyanakkor, egy kezdődő járvány esetében a legfontosabb eszköz az időben való cselekvés. Minél jobban kihasználja egy ország a rendelkezésre álló idejét a védekezésben, tehát időben tesz lépéseket, korlátozásokat, annál jobban tudja kezelni a vírus okozta nehézségeket. Ahogy láthatjuk Európa keleti részén lévő országok úgy tűnik időben léptek.

Nem lehet azt mondani viszont, hogy Nyugat-Európa nem tett semmit a vírus kezelésének érdekében. A College London kutatói tizenegy nyugat-európai országot vettek figyelembe és vizsgálatuk[8] során arra jutottak, hogy a márciusi korlátozó intézkedéseknek nagyon jelentős hatása volt. Közel 3,1 millió ember életét menthette meg az, hogy lezártak határokat és korlátozták az emberek mozgását. Ugyanakkor Kínában, Dél-Koreában, Olaszországban, Franciaországban, Iránban és az Egyesült Államokban összesen 530 millió ember életét mentették meg a megelőző intézkedések a kutatás szerint.

Azonban, az, hogy Kelet-Közép-Európa sikeresen kezelte a koronavírus által okozott nehézségeket, nem jelenti azt, hogy hosszú távon megnyugodhatnak. Ugyanis, kutatók szerint, a második hullám, sokkal pusztítóbb lehet, mint az első volt és ez az elmúlt hetekben kezd bebizonyosodni. Ha csak Magyarország esetszámait vesszük alapon, szinte a duplájára nőtt a fertőzöttek száma. Kelet-Közép-Európa csak az elmúlt hetek statisztikája alapján kezd a pandémia gócpontjává alakulni. Szükséges, hogy egész Európa figyelmesen kezelje a járványt, vagyis kell egy összefogás, egy figyelőrendszer, annak érdekében, hogy ha valahol újabb gócpont alakul ki vagy újra jobban belendül a vírus akkor közösen megfelelően lehessen reagálni rá.

7. ábra: Cseh, lengyel, bolgár, szlovák és magyar napi eset számok. Látható, hogy a koronavírus első hullámához képest sokkal magasabb a második hullámban az esetszám, mint korábban.[9]

Kemenesi Gábor nyilatkozata szerint „ha hozzánk visszatér a járvány, már nem érhet bennünket annyira váratlanul, mint legutóbb. De arra, hogy hogyan tér vissza, nagyon sokféle forgatókönyv létezhet. Azt mondhatjuk: értékes időt nyertünk a második hullám előtt a felkészülésre”.[10] Tehát nagyon fontos, hogy már minden országnak van tapasztalata a vírussal kapcsolatosan. Viszont nem szabad, hogy azon országok, akik jól kezelték az első hullámot elbízzák magukat és rosszul reagálják le a következőt. Mind az állampolgároknak is komolyan kell venni a vírust és a továbbiakban is hordani a maszkot, valamint elővigyázatosan eljárni, mind az államoknak megfelelő lépéseket kell tenniük, hogy megvédjék a lakosságot. Elképzelhető, hogy azokban az országokban, ahol az emberek jobban megszenvedték az első hullámot, komolyabban veszik később a második hullámot és fordul a helyzet.

Felhasznált források

 

[1] Nemzeti Népegészségügyi Központ, https://www.nnk.gov.hu/index.php/koronavirus-tajekoztato/442-a-wuhani-uj-koronavirus-2019-ncov-okozta-jarvany-aktualis-helyzete-az-egeszsegugyi-vilagszervezet-2020-januar-27-i-helyzetjelentese-alapjan , (2020.09.25.)

[2] Antsz, https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/uj_koronavirus/uj_koronavirus_0206.html (2020.09.25)

[3] John Hopkins CSSE, Portfolio, https://www.portfolio.hu/gazdasag/20201006/europaban-elszabadult-a-koronavirus-abrakon-mutatjuk-a-helyzetet-451624 , (2020.10.06.)

[4] Medrxiv.org https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2020.03.24.20042937v2 (2020.10.18.)

[5] Népszava, https://nepszava.hu/3080103_a-virus-meg-koztunk-van-a-veszely-nem-mult-el-csupan-idot-nyertunk-interju-kemenesi-gabor-virologussal (2020.10.11.)

[6] HVG, https://hvg.hu/itthon/20200609_koronavirust_Kelet_Europa_jarvanykezeles , (2020.09. 25.)

[7] picture alliance / Getty Images Hungary, Index, https://index.hu/techtud/2020/05/22/mit_tud_kelet-europa_a_jarvany_ellen_ami_nyugaton_nem_mukodik/ (2020.09.25)

[8]HVG, https://hvg.hu/vilag/20200608_koronavirus_lezarasok_eletmentes (2020.09.25.)

[9] Portfolio, https://www.portfolio.hu/gazdasag/20201010/most-indult-be-igazan-a-koronavirus-jarvany-a-vilagban-voroslik-a-vilagterkep-452322 (2020.10.11.)

[10] Népszava, https://nepszava.hu/3080103_a-virus-meg-koztunk-van-a-veszely-nem-mult-el-csupan-idot-nyertunk-interju-kemenesi-gabor-virologussal (2020.10.18.)