Minden hegymászó tudja, hogy egy sikeres csúcstámadás nem úszható meg hosszabb-rövidebb ereszkedő szakaszok nélkül. Néha egy völgyön kell átvágni. Néha egy kisebb közbülső csúcs másik oldalán kell lefelé araszolni. A jelenség annyira általános, hogy a mászók minden úthoz megadják azt is, hogy mennyi lesz az adott szakaszon a teljes emelkedés és ereszkedés. Ez utóbbi neve „magassági veszteség”, angolul „elevation loss”. Nyilvánvaló, hogy aki hasonló nehézségi körülmények mellett minimalizálni tudja ezt a magassági veszteséget, az gyorsabban juthat fel a csúcsra.
Az időszakos csökkenő szakaszokat a gazdaság sem tudja elkerülni. Az 1929-ben induló Nagy gazdasági világválság, a 2008-ban beköszöntő Nagy recesszió, a 2001-es Dotcom-válság mind ilyen események voltak. Ezen történelmi recessziók klubjába jelentkezett be a mostani Nagy lezárás is. Az új jelentkező referenciái ijesztően meggyőzők. Tavasszal számos országban gyakorlatilag leállt a gazdaság. A munkanélküliség növekedése számos országban rekordokat döntött. Ahogy a globális gazdaság sem veszített ilyen gyorsan ilyen sokat. Számos elemző világszinten 5 százalékpont feletti növekedési veszteséget vár. Emellett az egészségügyi hatások is drámaiak.
A titok: a nagy veszteség elkerülése. Julian Robertson milliárdos amerikai befektetőnek, a Tiger Management alapítójának egyik híres mondása szerint a vagyon felhalmozásának útja a nagy veszteségek elkerülésén keresztül vezet. Ha egy befektető sohasem veszít komoly összegeket, akkor hosszú távon a jó befektetései segítségével komoly tőkét képes felhalmozni. Ez a logika a makrogazdaság tekintetében is működik. Amelyik ország kevesebbet veszít recessziók alatt, hosszú távon jobb teljesítményt érhet el, mint mások.
A szám amit még senki nem látott. Kezdjük a teremben lévő elefánttal. Ennek számértéke is van. Egészen pontosan -13,6%. Ez volt a magyar gazdaság zsugorodásának mértéke 2020 második negyedévében. Ahogy az 1. ábra is mutatja, ekkora teljesítménycsökkenést eddig még egyszer sem jegyzett le a modern magyar gazdaságtörténet. Ez az érték azt jelenti, hogy az ország teljesítményének hetede olvadt el az idei év áprilisa és júniusa között.
- ábra: A magyar reál GDP változása az előző év azonos időszakához képest. Adatok forrása: KSH.
Ha a Földet elpusztítják, akkor a házunknak is annyi. A Galaxis útikalauz stopposoknak híres nyitójelenetében Arthur Dent a buldózerek elé fekve próbálja megóvni otthonát. Nem tudja azonban, hogy rövidesen nemcsak a háza, de az egész bolygó megsemmisül. Egy ilyen esemény bekövetkezésekor nyilvánvaló, hogy az egyedi ingatlanokra sem vár túl fényes jövő. A magyar gazdaság fent bemutatott kontrakciója sem önmagában történt, hanem a Nagy lezárás részeként. Így hogy a hazai eseményeket értékelni tudjuk, össze kell vetnünk az itthoni folyamatokat a nemzetközi trendekkel.
Európai viszonylatban a magyar mutató jónak számít. Bár önmagában valóban brutálisnak tűnik a hazai második negyedéves gazdasági teljesítmény, az öreg kontinens többi (második negyedéves adattal rendelkező) országának számait elemezve két érdekesség lesz azonnal nyilvánvaló. Az egyik az, hogy – hazánkkal ellentétben – a többi ország gazdasága már az első negyedévben is zsugorodott. Magyarország ezzel szemben ekkor még 2 százalékos növekedést tudott felmutatni. A másik érdekesség pedig az, hogy hazánk második negyedéves mutatója a többi európai országhoz képest viszonylag jónak számít. A két negyedév együttes teljesítményét mutató első féléves érték pedig nálunk a legkedvezőbb. Mindezt szemléletesen mutatja a 2. ábra.
- ábra: Reál GDP változása az előző év azonos időszakához képest 2020 első két félévében azon országokra, melyekre mindkét negyedéves adat rendelkezésre áll. Adatok forrása: OECD.
Azonban most nem a GDP volt a legfontosabb indikátor. A mostani válság nem a gazdasági szférából indult, hanem az emberek egészségét támadta meg a COVID-19 vírus. A védekezés során a világ országai gyorsan meghozták a helyes döntést: a legfontosabb cél az, hogy az emberi életeket megóvják. Többek között ez volt a Nagy lezárás fő motivációja is. A terjedés akadályozásán keresztül a vírus reprodukciós rátájának (R mutató) csökkentése, így az emberi áldozatok minimalizálása. Az egészségügyi célkitűzés elsőbbsége és a gazdasági célok háttérbe szorulása borítékolta a GDP mutatók drámai csökkenését.
Magyarország a helyzet kezelése tekintetében a legjobb kvadránsban helyezkedik el. Ha a mostani helyzetben az egészségügyi kockázatok minimalizálása volt a cél és a gazdasági szempont csak másodlagos volt, akkor a mostani GDP mutató értékelésénél nem lehet eltekinteni attól, hogy megvizsgáljuk és értékeljük az egészségügyi hatásokat. A 3. ábra X tengelyén az eddig is vizsgált gazdasági mutató (2020 első félévének GDP-változása), míg az Y tengelyen egy fontos egészségügyi indikátor (Egymillió főre eső COVID-19 halottak száma) található. Mint az ábra is jól mutatja, a rendelkezésre álló adatok alapján hazánk egyértelműen a legjobb térnegyedben szerepel. Magyarországon, Csehországban, Németországban és Ausztriában ugyanis egyszerre volt alacsony a gazdasági visszaesés mértéke és a halálozások száma is.
- ábra: 2020 első félévének reál GDP-változása és az Egymillió főre eső koronavírus halottak száma. Adatok forrása: OECD, WorldOMeters.
Magyarország a legkevesebb gazdasági kárral érte el a második legjobb egészségügyi mutatót. Mint azt a 3. ábra mutatja, hazánk nemcsak a legjobb síknegyedben szerepel, de az ott lévő négy ország közül is a legjobb teljesítményt sikerült felmutatnia. A negatív gazdasági hatások nálunk voltak a legmérsékeltebbek, míg a vírushelyzet egészségügyi dimenzióját is sikerrel kezeltük.
A magyar gazdaság a vírushelyzet és a lezárások ellenére folytatta a felzárkózást. 2020 első félévében a magyar GDP 5,8 százalékos zsugorodása 3,2 százalékponttal volt kedvezőbb, mint az Eurozóna 9,0 százalékos kontrakciója. Sikerült tehát Julian Robertson célját tartani, és minimális szinten tartani a veszteségeinket. Ez az eredmény összhangban van a magyar kormány és az MNB azon célkitűzésével, hogy 2 százalékpontos növekedési többletünk legyen Európa legfejlettebb gazdaságaihoz képest. Sőt, a célkitűzést még ezen drámai helyzetben is sikerült túlteljesítenünk. Hazánk tehát a válság ellenére képes volt konvergálni a fejlett nyugathoz.
Hazánk ezt a válságot egyértelműen sikeresebben kezeli, mint az ezelőttit. Hogy a mostani felzárkózást helyén kezeljük, tekintsünk vissza arra, mi volt a helyzet a legutóbbi nagy recesszió, a 2008-ban induló subprime válság alatt. A GDP akkori alakulását a 4. ábra mutatja. Mint látható, a legutóbbi válság alatt hazánk gazdasági mutatója nem esett olyan drasztikus szintekre, mint 2020-ban. Azonban az nem csak ránk, hanem a világ lényegben minden országára igaz volt. Az eurozóna legrosszabb negyedéve (2009 első három hónapja) körülbelül harmadakkora zsugorodást hozott, mint a mostani második negyedév. A magyar gazdaság esetében azonban már sokkal kisebb a különbség. Sőt, míg a mostani krízis alatt hazánk csökkenteni tudta a lemaradását, addig az eggyel ezelőtti világválság során a baloldali kormány képtelen volt stabilizálni a gazdaságot és elkerülni hazánk leszakadását. Ami különösen szomorú annak a fényében, hogy a 2008-ban induló válság tisztán gazdasági jellegű volt, ott nem kellett a döntéshozóknak más indikátorokra is figyelni.
- ábra: Reál GDP változása az előző év azonos időszakához képest a 2008-as válság során. Adatok forrása: OECD.
Összefoglalás
A 2020 második negyedéves GDP-adat önmagában nézve drámai értéket mutat. Nemzetközi kontextusban vizsgálva azonban nyilvánvalóvá válik, hogy Magyarország sikeresen kezelte a Nagy lezárás gazdasági aspektusát. Ami azonban még ennél is fontosabb, hazánk kormánya kiemelkedő eredményeket ért el a koronavírus egészségügyi hatásainak minimalizálásában is. Végül megállapíthatjuk, hogy míg az akkori baloldali kormány kudarcot vallott a legutóbbi nagy világválság kezelésében, addig a mostani jobboldali kormány eddig nemcsak jól kezelte a helyzetet, de egyben a konvergencia-célokat is képes volt tartani.
