Categories
Írások

Munkaerőpiaci fordulat – A magyar adatok a válság előtti számokat is jócskán túlszárnyalják

[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=””][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_6″ layout=”1_6″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” last=”no”][/fusion_builder_column][fusion_builder_column type=”2_3″ layout=”2_3″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=””]

A jelenlegi munkaerőpiaci adatok nem, hogy a 2010-es számokat, de a 2006-os, gazdasági válság előtti adatokat is jócskán túlszárnyalják. A sikeres munkaerőpiaci fordulat mögött pedig világos stratégiát fedezhetünk fel. Az egymillió új munkahely létrehozásának, vagy a teljes foglalkoztatottság elérésének meghirdetése, mind egy új gazdaságpolitikai szemléletet tükröztek, melynek ma már világosan látjuk az eredményeit.

Munkaerőpiaci szempontból a társadalom két részre osztható: gazdaságilag aktívak és inaktívak. Az aktív népesség pedig a munkanélküliek és a foglalkoztatottak számának összegéből kerül ki. Magyarországon 2010 elött az aktívak száma is alacsony volt és azon belül is kevesen dolgoztak és sokan keretek munkát.

Forrás: KSH, első negyedéves adatok

A feladat tehát kettős volt: növelni az aktívak számát és elérni, hogy közülük, minél többen találjanak munkát. Gazdaságilag aktív az, aki dolgozik, vagy munkát keres, a 2010 utáni gazdaságpolitika célul tűzte ki, hogy aktivizálta a társadalmat és ezt sikerrel tette. Hiszen nem elég valakit visszavinni a munkaerőpiacra, – hiszen azzal még a munkanélküliek számát is növelhetné – a gazdaságialg aktívak megnövekedett tömegeinek munkahelyeket is kell biztosítani. Ha így nézzük, akkor dupla sikert ért el a gazdaságpolitika, hiszen úgy nőtt az aktívak száma, hogy azon belül jelentősen csökkent a munkanélküliek és nőtt a foglalkozatottak száma.

2006-ban, – még a gazdasági válság elött – 3.9 millióan dolgoztak és 325 ezren kerestek munkát, míg 2019 elején 4.5 millióan dolgoznak és 165 ezren keresnek munkát. 2018-ra, a foglalkoztatási ráta elérte a 60 százalékot. 10 év alatt 10 százalékkal nőtt a mutató.

Forrás: KSH

A KSH adatai alapján, 2019. február–áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 162 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,5% volt. Ami gyakorlatilag megfelel a teljes foglalkoztatásnak. 2010-ben kitűzött nagyon ambiciózus cél volt a teljes foglalkoztatottság elérése, azonban 2018-ra gyakorlatilag elérte ezt a szintet az ország. A munkanélküliségi rátát úgy kapjuk meg ha a munkanélküliek számát elosztjuk a gazdaságilag aktívak számával. A munkanélküliségi ráta tehát úgy tudott csökkenni, hogy az osztásban a nevező jelentősen nőtt.

Való igaz, hogy az Egyesült Államoktól, Japánig, számos európai országon át, javuló foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat látunk, a folyamat azonban egyáltalán nem törvényszerű. Elég csak megvizsgálni néhány uniós tagország adatait és összevetni hazánkkal. Spanyolország, Görögország és Olaszország máig nem tudta kezelni a válság okozta munkaerőpiaci sokkot, sőt a helyzetük tovább romlott. Érdekes, hogy olyan hagyományosan jól teljesítő gazdaságok, mint a finn és a svéd is 2007-hez képest növekvő munkanélkülisági adatokat produkálnak.

Forrás: Eurostat

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2019 áprilisában Magyarországon a negyedik legalacsonyabb a munkanélkülisági ráta. Hazánkat, csak Csehország, Németország és Hillandia előzi meg. A magyar adat (3.4%) közel 3 százalékkal jobb, mint az EU átlag és négy százalékkal előzi meg az eurót használó országcsoport átlagát.

[/fusion_text][/fusion_builder_column][fusion_builder_column type=”1_6″ layout=”1_6″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” last=”no”][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]

Megjelent írások

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kapcsolódó elemzések

Iratkozzon fel hírlevelünkre