Mit kíván a magyar nemzet III – A hazai nettó állami vagyon alakulása

 

Minden állampolgár szempontjából alapvető kérdés, hogy mit vár el gazdasági szempontból a kormánytól, milyen kritériumok alapján tudja értékelni a gazdaságpolitika eredményességét. Sorozatunkban ezeket a szempontokat szedjük csokorba, és egyúttal értékeljük is az elmúlt évek teljesítményét. Ezzel párhuzamosan objektív elemzés alá vonjuk Magyarország eredményeit a V4-es országok és az eurozóna viszonylatában is.

Egy ország gazdasági sikerességének értékelésekor alapvetően azonos szempontokat érdemes vizsgálni, mint családi vagy egyéni szinten. Állampolgárként elsősorban az érdekel minket, hogy mekkora a jövedelmünk, gyarapodik-e a vagyonunk, hiteleket kell felvennünk vagy csökken az adósságunk, illetve amennyiben vannak hiteleink, mekkora költséget jelentenek ezek. Ebben az írásunkban a magyar állam nettó pénzügyi vagyonának alakulását elemezzük. A számszaki adatokat az OECD és az IMF adatbázisából vettük.

 

Pénzügyi eszközök

Vizsgáljuk meg először, hogyan alakult az államháztartás pénzügyi eszközeinek állománya a GDP százalékában a visegrádi négyek tekintetében. A lenti ábra mutatja a mérőszám alakulását 2002-2018 között. A lengyel adatok csak 2003-tól, míg a cseh és szlovák adatok 2004-től álltak rendelkezésre.

  1. ábra: Az államháztartás pénzügyi eszközállományának alakulása 2002-2018 között (a GDP százalékában). Forrás: OECD.

A 2002-2010 közötti adatok összevetését nehezíti, hogy a többi V4-es ország esetében egyes évek adatai hiányoznak. Azt mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a vizsgált időszak első felében Csehország (47,1% → 40,9%) és Szlovákia (45,6% → 36,7%) esetében csökkent az állam pénzügyi eszközeinek gazdasághoz mért volumene, Lengyelország esetében pedig nőtt (31,9% → 38,0%), míg hazánk esetében stagnálás (25,6% → 26,8%) figyelhető meg.

A 2004-2010-es időszakot (melyre minden ország esetében vannak adataink) vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az államháztartás pénzügyi eszközeinek GPD-arányos állománya Szlovákiában 8,9 százalékponttal, Csehországban pedig 6,2 százalékponttal csökkent. Magyarországon a mutató lényegében nem változott (0,7 százalékpontos különbség), míg Lengyelországban 4,4 százalékponttal nőtt. Összehasonlításként ugyanezen időszak viszonylatában az Eurozónában 11,2 százalékponttal nőtt ezen mutató értéke. Azaz a hazai államháztartás pénzügyi vagyonának stagnálása valamivel jobb volt, mint a régióban megfigyelhető trendek, de messze elmaradt az Euroövezetben tapasztalt javulástól.

2010 környéke három ország esetében is trendváltozást hozott. 2010 után egyedül a cseh mutató folytatta a korábbi irányt (csökkenés, 40,9% → 33,0%), míg a lengyel mutató növekedésből csökkenésbe (38,0% → 33,9%), a szlovák csökkenésből növekedésbe (36,7% → 50,0%), a magyar pedig stagnálásból növekedésbe (26,8% → 34,4%) váltott.

A 2010-2018-as időszakot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az államháztartás pénzügyi eszközeinek GPD-arányos állománya Csehországban 7,9 százalékponttal, Lengyelországban pedig 4,1 százalékponttal csökkent. Ezzel szemben Magyarországon 7,6 százalékpontos, míg Szlovákiában 13,3 százalékpontos növekedést tapasztalhatunk. Összehasonlításként ugyanezen időszak viszonylatában az Eurozónában 4,0 százalékponttal nőtt ezen mutató értéke. Azaz a hazai államháztartás pénzügyi vagyonának növekedése 3,6 százalékponttal volt jobb az Euroövezet és 7,2 százalékponttal a többi V4-es ország trendjeinél.

Az elmúlt 16 év viszonylatában elmondhatjuk, hogy a régió egyetlen országa, hazánk tudta csak szignifikáns mértékben növelni az állami pénzügyi eszközök GDP-arányos értékét, köszönhetően a 2010-2018-as időszak pozitív tendenciáinak. Ezzel Magyarország a 2010-es egyértelmű sereghajtó pozícióból 2018-ra a második helyre jött fel.

 

Pénzügyi kötelezettségek

Az államháztartás pénzügyi eszközeivel szemben az államadósság szerepel, mint kötelezettség. Vizsgáljuk most meg, hogyan alakult a GDP-arányos államadósság mértéke a visegrádi négyek tekintetében. A lenti ábra mutatja a mutató alakulását 2002-2018 között.

2. ábra: Az államadósság alakulása 2002-2018 között (a GDP százalékában). Forrás: IMF.

Megállapíthatjuk, hogy 2002-2010 között Szlovákia esetében csökkent (42,9% → 41,0%) a GDP-arányos államadósság, míg Csehország (25,9% → 37,4%) és Lengyelország (41,5% → 53,1%) esetében nőtt. A régióban a legnagyobb adósságnövekedés Magyarországon (54,8% → 80,2%) történt. Ez ráadásul egyben azt is jelentette, hogy a vonatkozó maastrichti kritériumot a régióban egyedüli országként csak hazánk nem teljesítette az időszak végére, miközben 2002-ben még mind a négy ország alatta volt a 60 százalékos értéknek.

A 2002-2010-es időszakot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a GDP-arányos államadósság Szlovákiában 1,9 százalékponttal csökkent. Csehországban 11,5 százalékponttal, míg Lengyelországban 11,6 százalékponttal nőtt ugyanez a mutató. Végül Magyarországon 25,4 százalékpontos volt a növekedés. Ez az érték több, mint a cseh és a lengyel adósságbővülés mérőszámának az összege. Összehasonlításként ugyanezen időszak viszonylatában az Eurozónában 17,8 százalékponttal nőtt a mutató értéke. Azaz a hazai államadósság növekedési üteme kiugróan magas volt mind a régiós, mind pedig az Euroövezetben tapasztalt tendenciákhoz képest.

A hazai államadósság romló trendje drasztikusan változott meg 2010-ben. Míg az elkövetkező években a régió többi országában még a növekedés dominált, addig a magyar mutató folyamatos csökkenésbe váltott. 2010 után a szlovák államadósság jelentősen megnőtt (41,0% → 50,9%), mérhetően csökkent a lengyel (53,1% → 48,9%) és a cseh mutató (37,4% → 32,6%), ám legnagyobb mértékben a magyar államadósság esett vissza (80,2% → 70,8%).

A 2010-2018-as időszakot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az államadósság relatív szintje 9,9 százalékponttal nőtt Szlovákiában, 4,2 százalékponttal csökkent Lengyelországban, 4,8 százalékponttal Csehországban és 9,4 százalékponttal Magyarországon. Azaz a magyar mutató javulásának mértéke több, mint a cseh és a lengyel mutatóé összesen. Összehasonlításként ugyanezen időszak viszonylatában az Eurozónában 0,5 százalékponttal nőtt ezen mutató értéke. Így a hazai államadósság csökkenése 9,9 százalékponttal volt jobb az Euroövezet és 9,7 százalékponttal a többi V4-es ország trendjeinél.

2010 után a régióban a legnagyobb trendváltás tehát Magyarországon történt. Az első nyolc év 25,4 százalékpontos romlása után a második nyolc év 9,4 százalékpontos javulása összességében 34,8 százalékpontos trendjavulást jelent. Ehhez képest a cseh trend 16,3 százalékpontot, a lengyel trend pedig 15,8 százalékpontot javult csak, míg a szlovák trend 11,8 százalékpontot romlott. Azaz a hazai trendjavulás nagyobb, mint a cseh és a lengyel együttvéve.

 

A pénzügyi kötelezettségek változása nemzetközi kontextusban

Az itthoni folyamatok még érdekesebbek, ha globális perspektívában vizsgáljuk őket. A lenti ábra a GDP-arányos államadósság hazai alakulását veti össze a többi fejlődő ország és Kelet-Európa trendjeivel.

  1. ábra: Az államadósság alakulása 2002-2018 között (a GDP százalékában). Forrás: IMF.

A fenti ábra alapján hazánk mindkét nyolc éves időszakban külön úton járt. 2002-2010 között egy alapvetően kedvező makrogazdasági környezetben adósodott el jelentős mértékben (25,4 százalékponttal növelve a GDP arányos államadósságot), miközben a hozzánk hasonló országok többsége szignifikánsan csökkentette államadósságát (a csökkenés mértéke 14,1 százalékpont volt a fejlődő országokban és 10,4 százalékpont Kelet-Európában). 2010-2018 között ezzel szemben Magyarország ellenszélben tudott sikereket felmutatni. Olyan időszakban tudta mérhetően csökkenteni kötelezettségeinek mértékét (9,4 százalékpontot javítva a mutatón), melyben a hasonló országok hiteleket halmoztak fel (a fejlődő országokban 12,9, Kelet-Európában pedig 4,2 százalékpont volt a növekedés mértéke).

 

Az államháztartás nettó pénzügyi vagyona

Bár a pénzügyi vagyon és a kötelezettségek alakulása külön-külön is fontos indikátora a gazdasági teljesítménynek, a vagyoni helyzet teljes megváltozását a két mutató együttes hatása adja. Mi volt tehát a fenti folyamatok teljes nettó hatása? Hogyan változott az államháztartás nettó vagyona a régióban? Ezen kérdés megválaszolása céljából a nettó pénzügyi vagyon alakulását elemezzük. A lenti ábra mutatja a GPD-arányos nettó pénzügyi vagyon (eszközök és kötelezettségek különbsége) megváltozását 2004 és 2018 között.

  1. ábra: Az államháztartás nettó pénzügyi vagyonának alakulása 2004-2010 és 2010-2018 között (a GDP százalékában). Saját számítás.

Ahogy az ábra mutatja, bár 2004-2010 között mind a négy régiós országban csökkent az állam nettó pénzügyi pozíciója, a romlás mértékében azonban jelentős eltérések vannak. Míg a lengyel mutató mindössze 3,6 százalékpontot csökkent, és a szlovák ráta is csak 7,4 százalékponttal lett alacsonyabb, addig a cseheknél 15,1 százalékponttal csökkent a nettó vagyon, míg a magyar állam a GDP 21,2 százalékával lett szegényebb. A hazai veszteség így nagyságrendileg a két következő legrosszabb érték összegével egyezik meg. Hazánk a régió többi országánál 12,5 százalékponttal, az Eurozónánál pedig 16,1 százalékponttal teljesített rosszabbul.

2010-2018 között a V4-es országok közül egyedül Csehországban csökkent az állam nettó pénzügyi vagyona (3,1 százalékponttal). Lengyelország stagnált (0,1 százalékpontos volt a változás mértéke), Szlovákiában javult a mutató (3,4 százalékponttal), Magyarország javulásának a mértéke pedig szinte alig fér az ábrára. A hazai mutató 17,0 százalékpontos javulása ötszöröse a második legnagyobb szlovák értéknek. Magyarország ezen nyolc év alatt 16,9 százalékponttal verte a régió és 13,5 százalékponttal az Eurozóna országait.

A második időszakot az elsővel összevetve mind a négy országban javulást tapasztalhattunk a trendekben, a legdrasztikusabb pozitív változást pedig egyértelműen Magyarország tudta felmutatni. A mutató javulásának mértéke 38,2 százalékpont volt hazánkban. Ez több mint Csehország 12,0, Szlovákia 10,8, az Euroövezet 8,6 és Lengyelország 3,7 százalékpontos változásainak összege. Hazánk sereghajtóból éllovassá vált.

 

Hogyan érintette mindez Magyarország lakosságát?

A lakosságot ritkán érdekli az állam vagyonának és hiteleinek mértéke vagy ezen mutatók megváltozása. Jellemzően saját anyagi helyzetünkre koncentrálunk. Van-e ingatlanunk, illetve hogyan változott ennek értéke. Rendelkezünk-e saját gépkocsival. Mennyi hitelünk van. Ez azonban túlságosan szűk látókörű megközelítés. Az állam által felvett hiteleket hosszú távon nekünk kell visszafizetni megemelkedő adók formájában. Az állami vagyon gyarapodása pedig végső soron a lakosság helyzetének javulását is magával vonja. A fenti folyamatoknak így mindannyiunk számára fontos következményei vannak.

2010-ben Magyarország GDP-je 27.269 milliárd forint volt. Ez alapján az állam GDP-arányos nettó pénzügyi vagyonának 2004-2010-es időszakban tapasztalt 21,2 százalékpontos csökkenése 5.781 milliárd forinttal tette szegényebbé a hazai lakosságot. A 4 millió körüli háztartásra lebontva ez azt jelenti, hogy minden magyar háztartás nagyjából 1,4 millió forinttal lett szegényebb ezen évek alatt.

2018-ban a hazai GDP értéke 42.662 milliárd forint volt. Így az államháztartás nettó vagyonának 2010-2018 közötti 17,0 százalékpontos GDP-arányos növekedése 7.253 milliárd forintos vagyonnövekedést jelentett a magyar állampolgároknak. Ez egy hazai háztartás viszonylatában 1,8 millió forintos vagyongyarapodást jelentett.

 

Összefoglalás

2010 után Magyarország több lépcsőben jelentős gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre. Ennek pozitív hatásai drasztikus javulást hoztak az államháztartás nettó pénzügyi vagyon mutatójában is. A 2004-2010-es évek stagnáló állami pénzügyi vagyoni helyzete jelentős javulásba fordult a 2010-2018-as időszakban. Ennél is jelentősebb fordulatot láthatunk akkor, ha az államadósságot vizsgáljuk. A 2002-2010-es időszak rohamos eladósodása után 2010-2018 között kiemelkedő mértékben csökkent hazánk bruttó államadóssága. Ezen folyamatok eredőjeként a régiós szinten kiugróan magas 2004-2010-es vagyonvesztés után 2010-2018 között Magyarország nettó állami pénzügyi vagyona ötször olyan gyorsan nőtt, mint a második legjobb mutatóval rendelkező Szlovákia esetében.

A trendeket, az államháztartás nettó pénzügyi vagyonának alakulását az alábbi táblázat foglalja össze.

  1. táblázat: Magyarország államháztartásának abszolút és relatív teljesítménye a V4 és az Eurozóna (EZ) országaihoz képest.