Amikor egy ország gazdasága komoly kihívás elé kerül akkor alapvetően két út van a gazdaságpolitikai döntéshozók előtt. Költségvetési megszorítások illetve gazdaságvédelmi intézkedések. Magyarországon mindkettőre láttunk már példát.

 

Amikor 2007-ben a pénzügyi válság elérte hazánkat a Gyurcsány és Bajnai vezette baloldali kormányok a következő döntéseket hozták a válság időszakában:

  1. Megszavazták a később népszavazáson megsemmisített vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjat
  2. Kórházakat zártak be
  3. Közalkalmazottakat bocsájtottak el
  4. Megszüntették a 13. havi nyugdíjat
  5. 10 százalékkal csökkentették a táppénzt
  6. Háromról két évre csökkentették a GYES és a GYED időtartamát
  7. Bevezették az „elvárt adót”, amelyet a veszteséges vállalatoknak is kellett fizetni
  8. Felfüggesztették a lakástámogatási rendszert
  9. 20 százalékról 25 százalékra emelték a legmagasabb ÁFA-kulcsot
  10. Adót emeltek és új adónemeket vezettek be
  11. A devizahiteleseket a kormányzat magára hagyta

 

A megszorító intézkedések mögött alapvetően két motívumot érdemes kiemelni. Az egyik egy adottság, mivel a kormány elhibázott intézkedései hatására magas államháztartási hiány, államadósság szint és alacsony növekedés állapotában érte hazánkat a válság. A másik motívum pedig gazdaságpolitikai jellegű, ugyanis a saját maguk által zsákutcába kormányzott gazdaságot nem a jó irányba fordították, hanem hibás válságkezeléssel tovább vezették a rossz irányba. Ez 2020-ból visszatekintve már történelmi tény.

 

 

Az ábrán látszik, hogy már jóval a válság előtt tarthatatlan szintre emelkedett a költségvetési hiány, ezért a Gyurcsány Ferenc vetette kormánynak, saját hibájából fakadóan semmi mozgástere nem volt. Nem hogy gazdaságvédelmi, munkahelyvédelmi intézkedéseket nem láttunk, de olyan rossz állapotban volt a gazdaság 2007-ben, hogy a baloldali kormány már a világgazdasági válság előtt megszorító lépéseket tett.

 

A mostani gazdaságvédelmi intézkedések két fontos pontban is eltérnek a korábbitól. Az első, hogy a gazdaság jó állapotban van. Az államháztartás egyensúlyban van, a költségvetést rekord tartalékokkal tervezték, az államadósság csökken, az adósság devizaaránya úgyszintén, a gazdasági növekedés kiemelkedő az EU-ban és a devizahiteleket is megszüntették. Van tehát mozgástér, “room for manoeuvre” – ahogy az angol mondja. A másik fontos elem, hogy a kormányzat fókuszában a munkahelyvédelem áll. Ezért minden kihirdetett intézkedés abba az irányba mutat, hogy könnyítsen a nehéz helyzetbe jutott vállalkozások és munkavállalók helyzetén.

 

Akik az eddig bejelentett gazdaságvédelmi intézkedéseket kevésnek tartják, azoknak mindenképpen érdemes lenne a két ismert és jól dokumentált válságkezelést összehasonlítani!