Hol maradtak a magyar bérek?

 

A lakosság életszínvonalának első számú vezérlője a keresetek alakulása. A bérek alakulását emellett érdemes nemzetközi kontextusban elemezni, hiszen hiába keresnek jobban egy adott ország lakói, ha a szomszédjai esetében gyorsabban, dinamikusabban emelkednek a jövedelmek. Ez esetben ugyanis az adott ország a pozitív abszolút hazai folyamatok mellett is relatív értelemben rosszabb helyzetbe kerül.

Ezen írásunkban a hazai keresetek alakulását kívánjuk elemezni történelmi és földrajzi kontextusban. A geográfiai keretet a V4-es országok mutatószámai mellett az eurozóna átlagos értékei adják. Történelmi szempontból az elemzés logikai keretét a két eltérő hazai gazdaságpolitikai modell, azaz a 2002-2010-es és a 2010-2018-as nyolc év összevetése adta. Vizsgálatainkat behatárolta, hogy az OECD honlapján a szükséges adatok csak a 2005-ös évtől álltak rendelkezésre. Ezen okból kifolyólag elemzésünket (az összevethetőség érdekében) két öt-öt éves időszakra korlátozzuk, azaz a 2005-2010-es évek tendenciáit a 2013-2018-as évek folyamataival vetjük össze. Ezt a választást a fent említett praktikus korlátok mellett a korrektség elve is megtámogatja, hiszen mindkét gazdaságpolitikai ciklus esetén feltételezhető, hogy az első időszakban még részben a korábbi kurzusok által megszabott kényszerpályán mozogtak.

Az átlagos állampolgár helyzetének megértése és a kiugróan magas keresetűek miatti torzítások elkerülése érdekében minden esetben a medián béreket vizsgáljuk (a medián bér az az érték, melynél a munkavállalók egyik fele többet, másik fele pedig kevesebbet keres; ezen mérőszámot nem befolyásolják a kiugróan magas extrém értékek). Az egyes országok értékeinek összevethetősége és az inflációs torzítások elkerülése céljából a jövedelmek szintjét euróban mértük.

  1. ábra: Euróban számított medián keresetek változása 2005-2010 és 2013-2018 között a középfokúnál alacsonyabb végzettséggel rendelkező férfiak körében. Forrás: Eurostat.

A középfokúnál alacsonyabb végzettséggel rendelkező férfiak 57 százalékkal keresnének többet akkor, ha 2005-2010 között a hazai medián keresetek a többi V4-es ország átlagos tendenciái szerint növekedtek volna. A 2005-2010-es időszak különösen erős konjunktúrát hozott a világban, és különösen a többi V4-es országban. A cseh, lengyel és szlovák medián keresetek változásának átlagos értéke 85% volt a vizsgált csoporton belül. Ehhez képest a magyar munkabérnövekedés mindössze 17% volt, ami 67 százalékkal alacsonyabb, mint a régiós átlag. 2013-2018 között a 29%-os magyar béremelkedést csak a lengyelek tudták meghaladni, ők is csak minimálisan, 31%-os növekedést felmutatva. A Magyarországot nem tartalmazó V4-es átlagos növekedés mindössze 17% volt, így hazánk bérdinamikája 11 százalékkal volt kedvezőbb, mint a régiós átlag. További érdekesség, hogy míg 2005-2010 között a megadott csoportba tartozó magyar munkavállalók jövedelme és az Euro övezetben dolgozó, hasonló végzettségű és nemű dolgozók béréhez sem igazán tudott közeledni, addig 2013-2018 között komoly konvergencia történt.

  1. ábra: Euróban számított medián keresetek változása 2005-2010 és 2013-2018 között a középfokúnál alacsonyabb végzettséggel rendelkező nők körében. Forrás: Eurostat.

A középfokúnál alacsonyabb végzettséggel rendelkező nők 58 százalékkal keresnének többet akkor, ha 2005-2010 között a hazai medián keresetek a többi V4-es ország átlagos tendenciái szerint növekedtek volna. 2005-2010 között a cseh, lengyel és szlovák medián keresetek változásának átlagos értéke 76% volt a vizsgált csoporton belül. Ehhez képest a magyar munkabérnövekedés csupán 12% volt, ami 65 százalékkal alacsonyabb, mint a régiós átlag. 2013-2018 között a 24%-os magyar béremelkedést csak a lengyelek tudták meghaladni, 30%-os növekedést felmutatva. A Magyarországot nem tartalmazó V4-es átlagos növekedés mindössze 16% volt, így hazánk bérdinamikája 7 százalékkal volt kedvezőbb, mint a régiós átlag. További érdekesség, hogy míg 2005-2010 között a megadott csoportba tartozó magyar munkavállalók jövedelme és az Euro övezetben dolgozó, hasonló végzettségű és nemű dolgozók bérétől még távolodott is, addig 2013-2018 között komoly konvergencia történt.

  1. ábra: Euróban számított medián keresetek változása 2005-2010 és 2013-2018 között a középfokú végzettséggel rendelkező férfiak körében. Forrás: Eurostat.

A középfokú végzettséggel rendelkező férfiak 47 százalékkal keresnének többet akkor, ha 2005-2010 között a hazai medián keresetek a többi V4-es ország átlagos tendenciái szerint növekedtek volna. 2005-2010 között a cseh, lengyel és szlovák medián keresetek változásának átlagos értéke 82% volt a vizsgált csoporton belül. Ehhez képest a magyar munkabérnövekedés csupán 23% volt, ami 58 százalékkal alacsonyabb, mint a régiós átlag. 2013-2018 között a 24%-os magyar béremelkedést csak a lengyelek tudták minimális mértékben meghaladni, 26%-os növekedést felmutatva. A Magyarországot nem tartalmazó V4-es átlagos növekedés 20% volt, így hazánk bérdinamikája 4 százalékkal volt kedvezőbb, mint a régiós átlag.

  1. ábra: Euróban számított medián keresetek változása 2005-2010 és 2013-2018 között a középfokú végzettséggel rendelkező nők körében. Forrás: Eurostat.

A középfokú végzettséggel rendelkező nők 51 százalékkal keresnének többet akkor, ha 2005-2010 között a hazai medián keresetek a többi V4-es ország átlagos tendenciái szerint növekedtek volna. 2005-2010 között a cseh, lengyel és szlovák medián keresetek változásának átlagos értéke 80% volt a vizsgált csoporton belül. Ehhez képest a magyar munkabérnövekedés csupán 19% volt, ami 61 százalékkal alacsonyabb, mint a régiós átlag. 2013-2018 között a 25%-os magyar béremelkedést csak a lengyelek tudták elérni. A Magyarországot nem tartalmazó V4-es átlagos növekedés mindössze 19% volt, így hazánk bérdinamikája 5 százalékkal volt kedvezőbb, mint a régiós átlag. További érdekesség, hogy míg 2005-2010 között a megadott csoportba tartozó magyar munkavállalók jövedelme és az Euro övezetben dolgozó, hasonló végzettségű és nemű dolgozók bére nem közeledett egymáshoz, addig 2013-2018 között komoly konvergencia történt.

  1. ábra: Euróban számított medián keresetek változása 2005-2010 és 2013-2018 között a felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak körében. Forrás: Eurostat.

A felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak 55 százalékkal keresnének többet akkor, ha 2005-2010 között a hazai medián keresetek a többi V4-es ország átlagos tendenciái szerint növekedtek volna. 2005-2010 között a cseh, lengyel és szlovák medián keresetek változásának átlagos értéke 79% volt a vizsgált csoporton belül. Ehhez képest a magyar munkabérnövekedés csupán 15% volt, ami 64 százalékkal alacsonyabb, mint a régiós átlag. 2013-2018 között a 12%-os magyar béremelkedés lényegében azonos a régiós átlaggal.

  1. ábra: Euróban számított medián keresetek változása 2005-2010 és 2013-2018 között a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők körében. Forrás: Eurostat.

A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők 53 százalékkal keresnének többet akkor, ha 2005-2010 között a hazai medián keresetek a többi V4-es ország átlagos tendenciái szerint növekedtek volna. 2005-2010 között a cseh, lengyel és szlovák medián keresetek változásának átlagos értéke 79% volt a vizsgált csoporton belül. Ehhez képest a magyar munkabérnövekedés csupán 17% volt, ami 62 százalékkal alacsonyabb, mint a régiós átlag. 2013-2018 között a 13%-os magyar béremelkedés lényegében megegyezik a régiós átlaggal.

 

Összegzés

Az euróban számított medián keresetek alapján 2005-2010 között a hazai bérdinamika minden képzettségi szinten és mindkét nem esetében 58-67 százalékkal maradt el a régiós trendektől. 2013-2018 között a hazai medián keresetek minden csoportban legalább annyira növekedtek, mint a többi V4-es országban, azonban ez sem volt elég ahhoz, hogy a 2005-2010-es évek elmaradásait pótolni tudja. Ha a 2005-2010-es években Magyarország bérdinamikája (hasonlóan a 2013-2018-as időszakhoz) a többi V4-es országnak megfelelően alakult volna, akkor a magyar munkavállalók ma 50 százalékkal magasabb bért vinnének haza. A folyamatokat a lenti táblázat és ábra foglalja össze.

 

  1. táblázat: Az euróban számolt medián keresetek változása, hazánk teljesítménye a többi V4-es országhoz képest. Forrás: Eurostat, saját számítás.

  1. ábra: Az euróban számolt medián keresetek változása, hazánk teljesítménye a többi V4-es országhoz képest. Forrás: Eurostat, saját számítás.