Devizahitel-válság Magyarországon 3. rész: Az Orbán-kormány sikeres válságkezelési intézkedései

 

Bevezetés

Hazánkban 2003 és 2008 között a deviza alapú hitelexpanziónak köszönhetően jelentős mértékű egyensúlytalanság alakult ki az országban, amely jelentős mértékű problémát okozott. A regnáló szocialista kormányzat, valamint az egyes felügyeleti hatóságok aktuális vezetői figyelmen kívül hagyták az országban zajló túlfűtött hitelezési folyamatokat. Semmilyen hitelezést korlátozó, vagy adósoknak lényegi segítséget nyújtó intézkedést nem hoztak egészen 2010-ig, amikor is a hatalomra kerülő Orbán-kormány felismerve a probléma súlyosságát, a megfelelő intézkedések meghozatalára kötelezte el magát. Az idő előrehaladtával egyre szélesebb körű, és sikeresebb devizahitel-válság kezelést célzó intézkedések születtek, amelyeket a jegybank új vezetésével koordináltan sikeresen tudtak megvalósítani.

 

A deviza alapú hitelezés több millió ember életét tette tönkre Magyarországon, ahol rengeteg esetben egy életen át kitartó és folyamatos építkezés eredményét tüntette el szinte pillanatok alatt. Az érintett magyar családok (akik a családi biztonság alapkövét, az otthont veszítették el egyik napról a másikra) száma a válság kirobbanását követően rohamosan emelkedett. A magyar lakosság közel 2 millió deviza alapú hitelszerződést kötött valamelyik pénzintézettel, így az érintett családtagokkal együtt körülbelül 4-5 millió emberre gyakorolt közvetlen hatást a deviza alapú hitelezésben megbúvó kockázatok hatása. A végtelennek tűnő adósságteherrel járó problémák felemésztettek számtalan házasságot, családi békét és barátságot is, ezáltal a devizahitel-katasztrófának nem csak gazdasági, hanem szociális-társadalmi jelentősége is kiemelkedő. Nem csak gazdasági károk határozták meg az országot hosszú évekre és évtizedekre, hanem jelentős társadalmi és szociális problémákat hagyott hátra a felelőtlen és szabadjára engedett banki deviza alapú hitelezés.

 

A devizahitel-válság teljeskörű sikeres megoldása nem valósulhatott volna meg, amennyiben 2010-től kezdődően az Orbán-kormány és a jegybanki új vezetés nem kezdi el sikeresen stabilizálni a teljes gazdaságot. 2010-től kezdődően az új kormány rendkívül sokat tett a devizahitel-válság megoldása érdekében. A megfelelő megoldás megtalálása ugyanakkor rendkívül nehéz feladat volt, amit súlyosbított, hogy szinte egy időben kellett a probléma tényleges forrását megtalálni, rövid idő alatt tűzoltást végezni a kialakult helyzetben, valamint hosszú távú stabilizációs intézkedéseket hozni. Ezen cikk terjedelmi okok miatt nem mutatja be azon általános érvényű gazdasági intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően sikerrel érték el, hogy a célzott intézkedések a devizahitel-károsultak védelme érdekében valódi segítséget tudtak nyújtani. Olyan intézkedések, mint a munkanélküliségi ráta csökkentése vagy a havi bérjövedelmek jelentős mértékű növelése, megteremtette azt a környezetet, amelyben a gazdaság stabilizációja mellett lehetett megvalósítani a devizahitel adósokat célzó intézkedéseket.

 

Az alábbiakban a 2000-es évek második felében kialakuló devizahitel-válságra adott sikeres megoldási intézkedések kerülnek bemutatásra. A legjelentősebb deviza alapú hiteltípusra, a jelzáloghitelekre vonatkozó fontosabb intézkedésekre tér ki ezen írás, amelyeknek köszönhetően az Orbán-kormány elérte, hogy 2015-re gyakorlatilag a deviza alapú hitelezés kivezetésre kerüljön a magyar társadalomból. A magyar gazdaságtörténelem egyik legjelentősebb gazdaságpolitikai lépésének minősül a deviza jelzáloghitelek teljes kivezetése. A legjelentősebb intézkedések, amelyek sikerrel csökkentették nem csak az eladósodottság mértékét, hanem a devizakitettséget is, a következő részben kerül összefoglalásra és bemutatásra. Az egyéb hitelkategóriákra (pl.: gépjármű hitelezés) vonatkozó kormányzati megoldásokra a cikk terjedelmi okok miatt nem tér ki. Ugyanakkor azt mindenképpen meg kell említeni, hogy a devizahitel-válság teljeskörű megoldásához, ahhoz kapcsolódó intézkedésekre is szükség volt.

 

A probléma – a nem teljesítő hitelek állományának jelentős növekedése

2004-es megjelenését követően a deviza alapú jelzáloghitelezés túlzottan gyorsan terjedt el az országban és a konstrukcióban lévő rejtett kockázatok miatt olyan sérülékennyé tette a magyar háztartásokat, amelyre nem készülhettek fel. A 2008-as gazdasági világválság kirobbanását követően a devizaárfolyamok, valamint a kamatszintek emelkedésének eredményeképpen a családok hirtelen egy mély adósságcsapdában találták magukat. Ezeknek a folyamatok hatására a forintban történő havi törlesztőrészlet fizetése egyre több adós számára lehetetlennek bizonyult és egyre nagyobb késedelembe kerültek. Mindemellett a háztartásoknak nem csak a növekvő kötelezettségek nehezítették a boldogulásukat, hanem a válság hatására rengeteg munkahely szűnt meg, és így a jövedelemszerzés kiesésével a törlesztőrészlet szerződés szerinti fizetése szinte lehetetlenné vált.

 

Egy átlagos lakáshitel törlesztőrészletének és devizaárfolyamok változásának alakulása 2007 és 2011 között

Forrás: Bethlendi (2015, 17.o)

 

Magyarországon a svájci frank alapú törlesztőrészletek 2007 és 2011 között 69 százalékkal emelkedtek, amely messze felülmúlta a régió valamennyi országában tapasztalt növekedést. A Magyarországot ért devizahitel-válság nem egyedülálló esemény volt, ugyanakkor a régióban a legjelentősebb mértékben hazánkat sújtotta a katasztrófa. 2007 és 2011 között mind svájci frank, mind pedig euró alapú hitelek esetében a havi törlesztőrészlet terhének a növekedése a legnagyobb mértékben Magyarországon volt tapasztalható. Az időszak során a frank és euró alapú hiteleknél a törlesztőrészletek rendre 69, illetve 21 százalékkal növekedtek, amely meghatározó mértékben a forint leértékelődéséből adódott. Ekkora mértékű negatív irányú változást, ráadásul ilyen rövid idő leforgása alatt, a lakosság nem tudhatott érdemben kezelni.

 

Devizaárfolyamok alakulása

Forrás: MNB

 

A devizahitel szerződések megkötése alacsony árfolyamszint mellett történt, ami a 2009-et követő nagy árfolyamgyengülést követően jelentős mértékben megnövelte a törlesztőrészleteket. Azáltal, hogy 2008-ban az Amerikai Egyesült Államokban kirobbanó válság letarolta a világot és elérte Magyarországot is, a korábbi deviza alapú hitelezést támogató folyamatok hirtelen abbamaradtak és rövidesen katasztrófához vezettek. Az országban működő bankok leállították a 2000-es évek második felében olyan nagy erőfeszítések mellett zajló kockázat alapú versenyt, azonban az így kiépült rejtett kockázatok hirtelen napfényre kerültek. A devizaárfolyamok elszálltak és különösen a hitelfelvételkori árfolyamokhoz képest hatalmas különbségek keletkeztek, amelyek a törlesztőrészletek jelentős mértékű emelkedésében öltöttek testet. A svájci frank alapú hiteleknél az adósok több mint a fele, 51,3 százaléka 150 és 160 forint közötti árfolyamszinten vette fel a bankoktól a hitelt. Az euró alapú devizahitelek esetében jellemzően 260 és 280 forint, a japán jen alapú hiteleknél pedig 1,5 és 1,6 forint közötti árfolyamértéken vették fel kölcsönöket az évtized közepén. Míg az árfolyamok 2006-2008-ig lényegében stabil szinten maradtak hosszú éveken keresztül, ezt követően az egyes devizák árfolyama elszabadult. Pár hónap leforgása alatt 2009-re az árfolyamok szinte felrobbantak és a devizahitel adósok azzal találták szemben magukat, hogy a svájci frank a 200 forintos, az euró pedig a 300 forintos lélektani szintet is átlépte már. Csak ez önmagában azt eredményezte, hogy a svájci frank hitelfelvételkori árfolyamához viszonyítva, már 30 százalékkal magasabb árfolyamon fizetik a banknak a havi törlesztőrészletet.

 

Mindennek köszönhetően a nemteljesítő hitelek (amelyek legalább 90 napos késedelemben vannak) állománya rohamoson kezdett emelkedni 2014 év végéig, amikor is a lakossági hiteleken belül elérte a 20 százalékos részarányt. Az MNB adatai alapján a 90 napon túli késedelemmel rendelkező lakossági hitelek állománya 2009 és 2014 között négyszeresére növekedett és meghaladta az 1.200 milliárd forintos értéket. A békebeli szintnek számító 5 százalékos részarány 2014 év végére a 20 százalékos szintet is megközelítette.

 

90 napon túli késedelemmel rendelkező lakossági hitelek állománya és aránya

Forrás: MNB

 

A devizahitel katasztrófa kirobbanását követően rövid idő alatt azt eredményezte, hogy 2011-re több, mint 300 ezer családot fenyegetett közvetlen csőd annak következtében, hogy nem tudták megfelelően törleszteni a korábban felvett hiteleiket. PSZÁF adatai alapján a válság kirobbanását követően a nemteljesítő hitelek közé elsősorban deviza alapú kölcsönök kerültek. Devizahitellel rendelkező adósok kezdtek el először megcsúszni a törlesztőrészlet fizetéssel. A gazdasági sokk olyan mértékű volt, hogy már 2011-re minden harmadik lakossági hiteladós tapasztalt már valamilyen mértékű nehézséget a fizetési kötelezettségének a teljesítése során. A devizahitelesek sokkal magasabb arányban szenvedtek el fizetési nehézségeket, mint a forinthitellel rendelkező adósok. 5,1 milliárd forintos devizahitel állományból 1,8 milliárd forint összeget érintett valamilyen mértékben az elmaradó törlesztőrészletek problémája. (HVG, 2011)

 

Deviza alapú lakáshitelek késedelem szerinti megoszlása

Forrás: MNB

 

Szabad felhasználású deviza jelzáloghitel késedelem szerinti megoszlása

Forrás: MNB

 

2009-től kezdődően a nemteljesítő hitelek aránya egyre jelentősebb mértéket öltött az évek alatt és 2014-ig folyamatosan romlott a hitelportfólió minősége és egyre többen kerültek fizetési késedelembe. A lakáscélú jelzáloghitelek mellett a szabadfelhasználású hiteleknél is jelentős mértékben növekedett a késedelembe esett adósok aránya. Valamekkora mértékű fizetési problémával a deviza alapú jelzáloghitelesek 2012-re meghaladták a 30 százalékos arányt. A szabadfelhasználású deviza jelzáloghitelek esetében a problémával szembesülő hitelek aránya még magasabb szintet ért el ugyanazon időszak alatt, és itt a hitelek 50 százalékával volt valamilyen szintű gond. 2014 év végére a késedelembe esett 140.000 érintett adós óriási kitettséget halmozott fel, amely elérte a 1.450 milliárd forintos összeget, amely a teljes magyar GDP 5 százaléka. A 90 napon túli késedelemmel rendelkezett banki ügyfelek a teljes jelzáloghitel-portfólió negyedét is elérték. A devizahitel-válság legnagyobb problémája, hogy a hiteladósok több, mint 80 százalékánál a fennálló banki tartozás (mind kamat- mind pedig tőketartozás) összege meghaladja a hitelfelvételkor igényelt kölcsön mértékét. Különösen az ingatlanok értékéhez képest nőttek meg jelentősen, és átlagos értéke 2014-ben elérte a 110 százalékos értéket. (MNB (2015)

 

A nem teljesítő hitelek állományának gyors növekedése a 2000-es évek második felében zajló rossz banki hitelezési gyakorlatnak volt köszönhető. A jelentős növekedési ütem a bedőlt hitelek esetében utólag nem meglepő, mivel a hitelexpanzió során a bankok kockázat alapú versenyének hatására egy határtalan és felelősségmentes hitelezés gyakorlata alakult ki. A felfutás csúcspontján már olyan lakossági ügyfelek is lakáshitelhez jutottak (ráadásul számukra teljesen idegen devizában), akik hosszú távon egyáltalán nem voltak képesek fizetni, mivel jövedelmi és vagyoni helyzetük már a hitelfelvétel időpontjában jól mutatta az alkalmatlanságukat. A deviza alapú hitelezésnek óriási kockázatot hordozott mind árfolyam, mind pedig kamatváltozás oldalon, amelyet a magyar bankszektor teljes mértékben az ártatlan és tehetetlen lakosságra hárított át.

 

A felmondott jelzáloghitel-szerződések eloszlása a felmondás éve szerint

Forrás: MNB

 

A nemteljesítő hitelek állományának jelentős növekedése első sorban a jövedelemhez viszonyított törlesztőrészletek hirtelen és drasztikus mértékű megemelkedésével magyarázható. AZ MNB munkatársai fókuszcsoportos kutatáson keresztül vizsgálták, hogy a nemteljesítés mögött milyen lehetséges, fontosabb okok húzódnak meg a lakosságnál. A következők adódtak:

  • Fizetési kötelezettség jövedelemhez viszonyított arányának drasztikus növekedése
  • Munkaerő-piaci helyzet hirtelen megváltozása (elsősorban a nagyarányú munkanélkülivé válás vagy gyermekvállalásból, illetve betegségből adódó jövedelemcsökkenés)
  • Jövedelmek reálértékének csökkenése
  • Egyes egyedi, nem várt események bekövetkezése (válás vagy tartós betegség)

A fókuszcsoportos kutatás is megerősítette azt az elméleti vélekedést, hogy az egyik legerősebb hatás a nemteljesítő hitelek számának növekedésében az volt, hogy már a hitelfelvétel pillanatában az adósok közel felének meglehetősen kifeszített szinten volt a hiteltörlesztése a saját jövedelmi és vagyoni helyzetéhez viszonyítottan. Fontos probléma volt továbbá, hogy az adósságállomány nagy része az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező családoknál nagyban koncentrálódott. A jelentős mértékű árfolyamgyengülés és a bankok a növekvő kamatszinteket egyoldalúan az adósokra átterhelte, így ennek köszönhetően a havi törlesztőrészletek emelkedésén keresztül rövid idő alatt egyre többen nem voltak képesek rendesen fizetni a havi törlesztőrészleteiket. (MNB, 2015)

 

Sikertelen kezdeti kezelések

A Simor András vezette jegybank kudarcot vallott a devizahitel-válság kezelésében azáltal, hogy nem megfelelő módon és gyorsaság mellett avatkoztak közbe az egyre súlyosbodó gazdasági problémák láttán. IMF és EU hitelek felvétele mellett döntöttek 2008 őszén, amely nagy részben, közel 80-90%-ban a devizatartalékok feltöltésére ment, mivel helytelenül korábban a jegybank elfogadhatatlanul alacsonyan tartotta Magyarország teljes devizatartalékát. Az így felvett hitelből 16 milliárd euróról 35 milliárd euróra növelték a devizatartalékok szintjét. A legjelentősebb hibát az MNB akkori vezetése a devizatartalékok feltöltésének időzítésekor követte el. A jegybank a gazdasági eseményeket látva túl későn kezdte meg a devizatartalék felhalmozást. Ugyanakkor ezen fő hiba elkövetése után abban is hibázott a Simor András vezette jegybank, hogy a devizatartalék felhalmozást teljes mértékben euróban hajtották végre. Ezáltal a jegybank figyelmen kívül hagyta, hogy az ország teljes adósságának összetételében kb. 30-32%-ban svájci frankhoz kötődött (ráadásul a lakossági jelzáloghitelezésen belül több, mint 90 százalékban volt svájci frank), ezáltal az ország továbbra is fedezetlen devizapozícióban volt. A devizatartalékok felhalmozásában elkövetett hibák miatt, amikor a pénzügyi válság hatására az egész világgazdaság menekülésre használta a svájci frankot, és ezáltal a svájci pénz felértékelődött, a jegybank nem tudott nyereségre szert tenni. Számítások szerint közel 20-25%-os árfolyamnyereségből az MNB 2-3 milliárd svájci frank összegű nyereségre tehetett volna szert, aminek felhalmozásából a devizaadósok tartozásnövekedésének egy jelentős részét finanszírozni lehetett volna. Sajnálatos módon a jegybanki vezetőség rosszul mérte fel a kialakult helyzetet és rossz intézkedések megvalósításába kezdett. (Origo.hu, 2015)

 

Gyors intézkedések a devizahitel-katasztrófa áldozatainak megsegítésére

2010 márciusától lépett hatályba azon rendelkezés, amely először korlátozta a deviza alapú hitelezési tevékenységet Magyarországon a hitel-fedezeti mutató maximalizálásán keresztül. Az intézkedésnek köszönhetően először kerültek korlátozásra a deviza alapú hitelek azáltal, hogy a hitel-fedezeti mutató értékét szabályozták a bankok számára. Az új rendelkezés értelmében a hatályba lépését követően az új hitel kihelyezéseknél maximalizálták a mutató értékét. A különböző szinteket annak függvényében állapítottak meg, hogy az adott deviza milyen mértékben tekinthető kockázatosnak a forinttal rendelkező magyar lakosság számára. Így a kialakított szintek a következők lettek:

  • Forint alapon: 75%
  • Euró alapon: 60%
  • Egyéb deviza alapon: 45%

A fentebb bemutatott számokból jól látható, hogy az új szabályozás elkezdte figyelembe venni a különböző devizák kockázatosságát, amelyet a 2000-es évek közepén elmulasztottak. Különösen jól látszik, főleg a forint alapú értékkel összevetve, hogy az egyéb devizák (így a svájci frank) esetében mindösszesen 45%-os értéket állapítottak meg. Mindez azzal magyarázható, hogy a kormányzat ismerve az egyes devizaárfolyamokban rejlő hatalmas és egyben rejtett kockázatot, így az alacsonyra meghatározott hitel-fedezeti mutató biztonsági védőhálóként szolgálhat az adósok számára. Az értékeket úgy állapították meg, hogy egy esetleges gazdasági visszaesés következtében elinduló sokk bekövetkezésének esetén is a fedezetként szolgáló ingatlan értéke semmilyen esetben sem kerüljön a fennálló hitelösszeg alá, mivel ennek bekövetkezése esetén a fedezet nem tudja tovább ellátni a biztosíték szerepét a hitellel szemben. Ugyanakkor a devizahitelek korlátozása csupán egy kezdetleges és gyenge intézkedés volt ezen káros hiteltermékek megfékezése érdekében. (HVG, 2010)

 

A korlátozás nem volt elegendő intézkedés, ugyanakkor 2010 nyaráig várni kellett, hogy a hatalomra jutó új kormányzat első intézkedései között elrendelje az ország egész területén a deviza alapú hitelek teljes betiltását. A 2010. május 29-én hivatalba lépő második Orbán-kormány egy percig sem tétlenkedett abban, hogy a devizakárosultaknak minél előbb segítséget nyújtson. A megfelelő hatékonyságot felmutató program kidolgozására a megfelelő időt rá kellett hagyni. Egyszerre történt egyfajta tűzoltás jelleggel a minél gyorsabb kezdeti segítő intézkedések meghozatala és a hosszú távú, átfogó programsorozat, amely biztosítani tudja a hitelkárosultak megmentését a gazdasági csődtől. 2010-ben az Orbán-kormány nem érte be a deviza alapú hitelezés szigorításával, illetve korlátozásával. Helyesen felismerve a helyzet súlyosságát, amelynek eredményeképpen egy határozott lépéssel Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2010. július 1-jei hatállyal a deviza alapú hitelek folyósításának teljes leállítását rendelte el az ország egész területén azáltal, hogy megtiltották a magánszemélyeknek nyújtott devizahitelek esetében az ingatlan elfogadását, mint fedezetet. Ezzel az adminisztratív lépéssel sikerült elérni, hogy újabb háztartások már ne kerüljenek devizaadósság-csapdába azáltal, hogy a bankok látszólag kedvező feltételeket kínálnak a forint alapú hitelekkel szemben. Deviza alapú hitelezés során az adósok a konstrukcióból fakadóan valamennyi jelentős kockázatot teljes mértékben viselték, ráadásul a bankok nem megfelelő tájékoztatásának köszönhetően döntően a hitelfelvevőknek erről nem volt semmilyen fogalmuk. Ennek az intézkedésnek és a későbbi lépések eredményeképpen a deviza alapú hitelezés a lakosság felé többé nem indult újra. (Origo.hu, 2010; Bethlendi, 2015)

 

A 2000-es évek második felében megfigyelhető lakossági hitelexpanziót követően a 2010-es évek elején sikeresen kezdődhetett meg a túlzott eladósodottság leépítése, így a GDP közel 35 százalékos szintjéről 2015 év végére 20 százalékos szintre csökkent a háztartások teljes hitelállománya. A 2010-et követő időszakban az új kormányzatnak nem csupán a lakosság túlzott eladósodottságával kellett megküzdenie, hanem az aránytalan és káros devizaszerkezet problémájára is záros határidőn belül megoldást kellett találnia. A 2000-es évek során óriási mértékűvé duzzadt fel a deviza alapú hitelezés, amely elsősorban a túlfűtött jelzáloghitelezésnek volt köszönhető. 2015-re nem csupán az adósságállomány nagyságát sikerült érdemben csökkenteni, hanem kicsivel több, mint egy évtized elteltével sikerült megszüntetni a lakossági deviza alapú jelzáloghitel több ezer milliárd forintos állományát.

 

Háztartások devizahitel kitettségének változása Magyarországon

Forrás: Lentner (2015)

 

Válságkezelő intézkedések bemutatása

A 2008-as válság kirobbanását követően 2 évig lényegében semmilyen érdemi lépés nem következett be a devizahitel-válság helyzet kezelésére mindaddig, amíg 2011 májusában az Orbán-kormány be nem jelentette a válságkezelő intézkedéseit. Megfelelő mélységben átgondolt intézkedési terv nélkül a devizahitel-válságot, mint jelentős mértékű gazdasági katasztrófát, nem lehetséges megoldani. A deviza alapú hitelezés óriási nyomokat hagyott nem csak az ország gazdasági és pénzügyi állapotán, hanem az egész magyar társadalom szociális berendezkedésén is egyaránt. Egy felelősségteljes és törődő kormánynak kötelessége volt, hogy egy ilyen jelentős mértékű sokkra érdemi megoldást találjon, ráadásul minderre rendkívül rövid idő alatt kellett sort kerítenie. Ugyanakkor az új Orbán-kormány 2010-es megalakulásáig lényegében nem történt olyan átfogó program a devizahitel-károsultak megsegítésére, amely érdemben segítette volna a háztartások boldogulását. Az Orbán-kormány az alábbi fontosabb intézkedéseket vezette be, amelyeket a későbbiekben összefoglalunk:

  • Végtörlesztés a hiteltől történő megszabadulás érdekében
  • Árfolyamgát bevezetése a havi törlesztőrészlet mérséklése érdekében
  • Nemzeti Eszközkezelő megalapítása
  • Magáncsőd intézményének a létrehozása
  • Forintosítás a devizahitelek kivezetése érdekében

 

Az alábbiakban összefoglalásra kerülnek az előbb felsorolt intézkedések:

 

Végtörlesztés

A PSZÁF adatai alapján a lakosság 169 ezer kölcsön esetében használta a végtörlesztés lehetőségét összesen 1.354 milliárd forint értékben. 2011 második felében az Orbán-kormány egyik jelentős intézkedését valósította meg, amely keretében elérhetővé tették a bajba kerülő devizahitel károsultak számára a deviza alapú hitelek kedvezményes végtörlesztését. A végtörlesztés lehetőségét a szerződések 17 százalékában vették igénybe a hiteladósok, akiknek 2011. december 31-ig kellett jelezniük ezen igényüket. A végtörlesztés kedvezményes árfolyamszint mellett valósulhatott meg, amelyek a következő szintek voltak:

  • Svájci frank esetén 180 forint
  • Euró esetén 250 forint
  • Japán jen esetén 2 forint

A végtörlesztéshez felhasználható fedezetet az adósoknak 2012. január végéig kellett igazolniuk és február végéig kellett a végtörlesztést elvégezni a pénzintézetüknél. Az átlagos hitel értéke, amelyet végtörlesztettek az adósok 5,8 millió forint volt. A kedvezményes árfolyamon történő törlesztésnek köszönhetően az adósok 1.354 milliárd forintos hitelösszeget tudtak törleszteni mindösszesen 984 milliárd forintból. A 370 milliárd forintos különbözetet a bankoknak kellett állnia. Első sorban a svájci frank alapú hiteleknél vették igénybe ezt az intézkedést, amelynek részaránya 96% volt az összes végtörlesztésen belül, miközben a teljes svájci frank alapú hitelállomány 25,3 százalékát fizették vissza ebben a formában. A végtörlesztést megelőzően a magyar háztartásoknál lévő deviza alapú jelzáloghitelek állománya az Európai Unión belül a harmadik legmagasabb volt. A kormányzati intézkedésnek köszönhetően a szerződések kb. 17 százalékát érintette és a deviza alapú hitelállományt sikeresen 23,3 százalékkal csökkentette, így jelentős mértékben erősítette a háztartások pénzügyi pozícióját.

 

Saját forrás mellett a végtörlesztéshez a háztartások igénybe tudtak venni forinthitelt, amelyre a 169 ezer megvalósult végtörlesztés közül egyharmadnyi arányt képviselt. Nagy segítséget nyújtott a kormány a devizaadósoknak abban is, hogy a kedvezményes végtörlesztéshez nem feltétlen kellett elegendő, saját megtakarítással rendelkeznie az adósoknak. Az intézkedéseknek köszönhetően lehetőség nyílt az adósoknak arra, hogy a végtörlesztéshez szükséges forrás biztosításához kedvezményes feltételek mellett forinthitelt is igénybe vegyenek. 2012 február végéig közel 52 ezer igénylés érkezett a bankok felé ennek kapcsán, amely a teljes végtörlesztett ügyfélkör közel egyharmadát jelentette. Összesen 313 milliárd forint értékben igényelt a lakosság hitelt mindösszesen 5 hónap leforgása alatt, így a lakosságnak mindösszesen 670 milliárd forint megtakarításra volt szüksége ahhoz, hogy szabaduljanak a devizahitel terhei alól.

 

Kedvezményes végtörlesztett deviza alapú kölcsönök

(kumulált adatok, milliárd forint)

Forrás: MNB

Deviza alapú kölcsönök kedvezményes végtörlesztésére folyósított forinthitelek

(kumulált adatok)

Forrás: MNB

 

A kormányzat által életre keltett végtörlesztésnek köszönhetően 2011. szeptembere és 2012. februárja között a deviza alapú jelzáloghitel károsultak 370 milliárd forint megtakarításra tettek szert. A végtörlesztés fél éves időszaka során közel 170 ezer család lélegezhetett fel az elszabaduló törlesztőrészletek terhe alól azáltal, hogy a végtörlesztés lehetőségét választotta. Egy átlagos háztartás így 2,2 millió forintos megtakarítást realizálhatott, mivel a fennálló hiteltartozásukat kedvezményes árfolyamon tudták visszafizetni a banknak. 2011-ben az intézkedések hatására jelentősen csökkenni kezdett a lakosság eladósodottsága, ugyanakkor az intézkedések hatásfokát tovább kellett növelni az óriási devizahitel-katasztrófa mértékéhez igazodva. 2011 év végére Magyarországon a háztartások lakáshitel állománya 4.222 milliárd forintra csökkent, amely a GDP körülbelül 15 százalékának felelt meg.

 

Az intézkedésnek köszönhetően 2012. március végére 560 ezer főre csökkent a devizahitel-adósok száma az országban. A végtörlesztés sikeresen valósította meg azt a kormányzati szándékot, hogy a teljes devizahitel állomány nagyságát csökkentsék amellett, hogy minél több adóst mentsenek meg az irreális terhektől. A végtörlesztés csak az első jelentősebb lépés volt a problémakör kezelésére, amely a közel 750.000 devizaadóst igyekezett segíteni. 2011. szeptember 30-án közel 750.000 devizahiteles jelzálogadós volt az országban, míg 2012. március 31-én már csak 560.000 köszönhetően a végtörlesztés lehetőségének. Azonos időszak alatt a deviza-jelzáloghitel állomány 5.600 milliárd forintról 4.245 milliárd forintra csökkent. Ugyanakkor a fennmaradó lakossági jelzáloghitel állomány továbbra is aggasztó volt, ráadásul a deviza alapú hitelek 63 százalékos részarányt tettek ki, amelyet a továbbiakban sürgősen kezelni kellett.

 

Árfolyamgát

 Az árfolyamgát konstrukciónak köszönhetően a bajba került devizahiteleseknek a piaci árfolyam helyett 20-30 százalékkal alacsonyabb havi törlesztőrészletet kell fizetniük, amely jelentős könnyebbséget jelent valamennyi háztartás számára. 2011. szeptemberi bevezetését követően az intézkedés által elérhetővé vált, hogy az adósok 5 éven keresztül rögzített árfolyamon fizessék a törlesztőrészleteket. Kezdetben csak a törlesztőrészletet teljesítő ügyfelek, majd pedig a 90 és 180 napon belüli késedelembe eső adósok is választhatták az árfolyamgátat. 2013 év végéig több, mint 1.300 milliárd forint értékben igényelték az intézkedést, amely a lehetséges állomány 37 százaléka és ez alatt az időszak alatt több mint 26 milliárd forintnyi kamat alól mentesült a lakosság. Az MNB adatai alapján 2012. április és 2014. október között összesen 180 412 db árfolyamgát szerződést kötöttek a háztartások. A rögzített árfolyamú hitelszerződések állománya 2014. októberében megközelítette az 1.500 milliárd forintos összeget. A konstrukció előnyének számított, hogy a rögzített árfolyam feletti kamat megfizetése alól mentesült a lakosság közel 50 milliárd forintos összegben, mivel a bankok számára megtiltották ezen költségtétel áthárítását a hiteladósokra. (PSZÁF, 2012)

 

Az árfolyamgátba belépő ügyfelek számára átlagosan 25 százalékkal csökkent a törlesztőrészlete, amelyet 50-50 százalékos arányban az állam és a bankrendszer finanszírozott. Az adósoknak 180 forintos svájci frank árfolyamon 5 évre rögzítették a törlesztőrészletét, ezáltal átlagosan 20 ezer forinttal csökkent a fizetendő kötelezettség. Az árfolyamgát programba belépő adósok számára az árfolyamkockázatot sikeresen mérsékelték, mivel a törlesztőrészlet két részből tevődik össze. Egyik része a kamat-, másik része pedig a tőketörlesztés. A kedvezményes és eredeti törlesztőrészlet közötti különbség kamatrészének a megfizetését az állam és a bankendszer fele-fele arányban átvállalta az adóstól. (Balog – Nagy, 2013)

 

Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállítása

A legkiszolgáltatottabb deviza alapú hiteladósok megsegítése érdekében 2012. január 1-jétől a kormányzat létrehozta a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot (NET) 2 milliárd forint átcsoportosítással. A korábban bemutatott intézkedéseken túlmenően az Orbán-kormányzat azon széleskörű társadalmi rétegre is gondolt, akik a legnehezebb helyzetbe kerültek a felelőtlen szocialista kormányzás elmaradt válságkezelő intézkedéseinek követően. A Nemzeti Eszközkezelőt 2011. augusztus 29-én alapította meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., amelynek elsődleges feladata az lett, hogy azon hitelkárosultak, akik már nem tudták tovább fizetni irreálisan megnövekedő törlesztőrészletüket, úgy a szervezet számára értékesíthessék lakóingatlanukat. Kezdetben a szervezetet a kormányzat 25 ezer lakóingatlan kezelésére hozta létre, amelyet azonban az évek elteltével 36 ezres keretre bővítettek a megnövekvő hatalmas igény tükrében. Az Eszközkezelő ezt követően kedvezményes szerződési feltételeket mellett, megfizethető bérleti díj ellenében a korábbi tulajdonosok visszabérelhették otthonukat. Ráadásul a későbbiekben az adósoknak lehetőségük nyílt visszavásárolniuk otthonukat az Eszközkezelőtől.

 

 

Nemteljesítő adósok ingatlanjainak értékesítése

Forrás: MNB

 

A Nemzeti Eszközkezelő Társaság által elért bérlők visszajelzése alapján 90 százalékának szándékában áll visszavásárolni a korábbi ingatlanát. 2019. május végéig nyílt lehetőségük a Nemzeti Eszközkezelő Társaság ügyfelei számára, hogy nyilatkozzanak azzal kapcsolatban, hogy vissza kívánják e vásárolni a saját ingatlanjaikat, amelyeket korábban a szervezet számára értékesítettek. A bérlők az ajánlat kézhezvételétől számított 60 napon belül dönthettek a visszavásárlási szándékukkal kapcsolatban. 28.500 család döntött úgy, hogy egyösszegben vagy részletfizetésben visszavásárolja korábbi ingatlanát kedvezményes keretek között. Az adós számára felkínált vételár az Eszközkezelő által kifizetett vételár csökkentve az évek alatt kifizetett bérleti díj összegével. Az egyösszegű visszavásárlást a kormányzati intézkedés jelentős mértékű kedvezménnyel ösztönözte, amelynek értelmében Budapesten és megyei jogú városban 15, vidéki városban 25, míg egyéb településen 35 százalékos vételár kedvezményt biztosít. (Magyar Nemzet, 2019)

 

A Nemzeti Eszközkezelő Társaságnak fizetendő bérleti díj nagyságát kormányrendeletben maximalizálták az ingatlan hitelfelvételkori forgalmi értékének 1,5 százalékos mértékében, amelyet egyenlő havi részletekben kell törlesztenie az adósnak. A kedvezményes konstrukció értelmében a fizetendő bérleti díj évente csupán a KSH által közzétett hivatalos inflációs értékével növekszik. 2019-ben az átlagos havi bérleti díj mindösszesen 11.600 forint volt, amely jól szemlélteti, hogy mennyire kedvezményes feltételek mellett tudják bérelni az ingatlanokat a NET programnak köszönhetően.

 

Forintosítás

A devizahitel-válság önmagában is komplex problémakört eredményezett az országban és a hitelszerződések miatt a jogszabályoknak és alkotmányossági kereteknek is minden pillanatban meg kellett felelnie a kormányzati intézkedéseknek. A legfontosabb válságkezelési intézkedést, a forintosítást, csak egy stabil makrokörnyezet és megfelelő időzítés mellett lehetett megvalósítani, más különben az adósok rosszabb helyzetbe is kerülhettek volna. A jogi intézkedések előkészítése érdekében a kormány az Alkotmánybíróság véleményét is kikérte, amely két fontos állásfoglalását 2013. február 28. és 2014. március 24-én tudatta. A Kúria 2014. június 16-i jogegységi határozatának értelmében, hogy a bankok által érvényesített árfolyamrés, valamint az alkalmazott egyoldalú szerződésmódosítások valamennyi devizahitel-szerződés esetében tisztességtelennek minősülnek. Ez a határozat megnyitotta a jogi alapot arra, hogy a több százezer devizahitel-károsult pert indíthasson a tisztességtelen banki gyakorlat ellen. Mivel azonban ekkora volumenű peres eljárás egyrészről megbénította volna a magyar bíróságok gyakorlatát, másrészről pedig az adósok csak hosszú évek elteltével kaphatták volna vissza pénzüket, így a kormányzat egy hatékonyabb eszközhöz nyúlt. A kormányzat a Kúria döntésére alapozva 2014. júliusában törvényalkotásba kezdett, ahol kimondta, hogy a bankoknak 2015 folyamán el kell számolniuk a tisztességtelen gyakorlatuk miatt az adósokkal. (Balogh, 2019)

 

Valamennyi banknak 2015 folyamán el kellett számolnia az ügyfeleivel, ennek értelmében 2,1 millió levelet küldtek ki és 750 milliárd forint értékben írtak jóvá összeget. A bankok által alkalmazott tisztességtelen árfolyamrés és egyoldalú szerződésmódosítás miatt a devizaadósok túlfizetésbe kerültek a hiteltörlesztésük során. A bírósági döntés által támogatott jogalkotás lehetővé tette, hogy a túlfizetés miatt 750 milliárd forint összegben visszatérítést kapjanak a hiteladósok. Az adósok ezáltal jelentős mértékű kötelezettségtől szabadultak meg, és átlagosan 25 százalékkal csökkent a havi törlesztőrészlet összege. (Balogh, 2019)

 

Az MNB-nek és a kormánynak köszönhetően a deviza alapú hiteleket 2015-ben sikeresen kivezették a magyar piacról azáltal, hogy a meglévő hitelállományt forint alapú hitelekre konvertálták át. Az Orbán-kormány és a jegybank koordinált együttműködésének köszönhetően a deviza alapú hiteladósok újabb segítségben részesültek, a deviza alapú hitelek forintosításán keresztül. Ilyen komplex és nagyságrendű intézkedést azonban csak jogi megalapozottság mellett lehetett megvalósítani, ezért volt szükség a Kúria jogegység határozatára 2014 közepén. Az MNB két hónappal a 2014. november 25-én elfogadott forintosítási törvényt megelőzően döntött úgy, hogy a bankok számára biztosítja a forintosításhoz szükséges devizát. A magyar pénzügyi rendszer stabilitását fenn kellett tartania a jegybanknak, ezért nem engedhette, hogy a kereskedelmi bankok a forintosítás elvégzéséhez a piacról szerezzenek devizát. Amennyiben a közel 3.000 milliárd forint összértékű devizakereslet megjelent volna a piacon, az jelentős mértékben gyengítette volna a magyar fizetőeszköz értékét és ezen keresztül sérülékennyé tehette volna az ország pénzügyi stabilitását is. (VG.hu, 2018)

 

2015 tavaszán a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően közel 3.000 milliárd forint értékben váltottak át a deviza alapú jelzáloghiteleket forint alapúra, így a devizahitelek aránya a teljes háztartási hitelállományon belül alig 5 százalék alá került a korábbi közel 70 százalékról. Magyarországon a devizahitelek GDP-hez viszonyított aránya mindösszesen 5 év leforgása alatt a nulla közeli szintről egészen 20 százalékra növekedett 2010-ig. A kimagasló értéket jól tükrözi, hogy mind Romániában, mind pedig Lengyelországban alig 12 százalékos GDP arányos szintig növekedett ez az arány. Miközben a régióban hasonló ütemben történt az eladósodás és 2010-ben tetőzött a kitettség, addig a kezelés üteme eltérő képet mutat az egyes országokban. Lengyelországban lényegében 10 százalékos szinten tovább stagnált a devizahitelek értéke a GDP-hez viszonyítva, miközben Romániában lassú és fokozatos csökkenés mellett 5 százalékos szintre csökkent 2016 év végére. Magyarországon a kiugróan magas érték miatt radikálisabb megoldási intézkedésre volt szükség, így 2015-ig a korábbi devizakitettség felére csökkent mielőtt forintosításra került a magyar devizahitel állomány. Azáltal, hogy a forintosítás megvalósult, valamennyi devizahitellel rendelkező háztartás fellélegezhetett, továbbá a magyar bankszektor működése biztonságosabbá vált.

 

Lakossági devizahitelek aránya a GDP-hez viszonyítva

Forrás: VG.hu (2018)

 

Az MNB Monetáris Tanácsa 2014. szeptember 23-ai ülésén döntött arról, hogy a jegybank a lakossági devizahitelek kivezetése érdekében biztosítja a bankok számára a szükséges devizát. Az MNB programja 2014. október 13-án nyílt meg a pénzintézetek előtt, ekkor került sor az első tender lefolytatására. Ezt követően még további 11 tender, összesen 12 darabra került sor, amelyek során a jegybank eurót értékesített a bankok számára. 2015. január 23-ig összesen 9.127 millió euró került értékesítésre a tendereken a bankok számára. Tekintettel arra, hogy a magyarországi devizahitelek döntő részét svájci frankban folyósították, ezért az MNB az általa nyújtott euró csak részben fedezte a bankok igényeit. Az euró és a svájci frank között így keletkező árfolyamot a program feltételeinek köszönhetően a bankoknak kellett fedeznie. A jegybanki deviza-eladási program megvalósítását rendezett keretek között kellett megvalósítani annak érdekében, hogy a lebonyolítás során valódi segítségnyújtásként jelentkezzen a lakosságnál és e közben ne veszélyeztesse az ország teljes pénzügyi stabilitását. Az MNB kiemelt céljait előre egyértelműen kommunikálta, amelyek alapján a programot az alábbi feltételek mellett szükséges végrehajtani:

  • Gyorsaság
  • Rendezettség és időzítés
  • Pénzügyi stabilitás megőrzése (a program végrehajtása során nem járhat a forint árfolyamra gyakorolt érdemi és jelentős hatással)

 

MNB devizatenderei az elszámoláshoz és forintosításhoz kapcsolódóan (millió euró)

Forrás: MNB

Deviza alapú lakossági jelzáloghitelek forintosításához szükséges közel 10 milliárd eurós (3.000 milliárd forint) összeget az MNB tender-programjának köszönhetően jelentős forint árfolyamváltozás nélkül tudta megvalósítani. A jegybanki programnak köszönhetően a forintosításhoz szükséges hatalmas mennyiségű devizakereslet nem került a piacokra, amely jelentősen rontotta volna a forint árfolyamát. A bankok a forintosításhoz szükséges 8 milliárd euró összegű devizát teljes mértékben az MNB által indított devizatender programból fedezték. Összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy 2008 során rövid idő alatt közel 2.000 milliárd forinttal csökkent a külföldi szereplők forint pozíciója, amelynek köszönhetően 30 százalékkal gyengült a forint árfolyama. Az MNB sikerét jól mutatja, hogy a 2008-as mennyiségnél jelentősen nagyobb mennyiség ellenére is érdemi árfolyamelmozdulás nélkül sikerült forintosítani a lakossági devizahiteleket. Azzal, hogy a teljes deviza mennyiséget a bankok a jegybanktól tudták fedezni piaci vásárlást kihagyva, úgy az ország megőrizte pénzügyi stabilitását. (Kolozsi – Banai – Vonnák, 2015)

 

A hitelszerződések forintosítása 2015. február 1-jei fordulónappal valósult meg azáltal, hogy a bankoknak az ügyfelekkel 2015. március végéig el kellett számolniuk. Az alkalmazott árfolyamok a következők szerint alakultak:

  • Svájci frank esetén 256,47 forint
  • Euró esetén 308,97 forint
  • Japán jen esetén 2,163 forint

A kormányzati intézkedésnek köszönhetően a forintosítás hatására az adósok 2015. január 1-jét követően a piaci árfolyam helyett a forintosításban, fentebb bemutatott árfolyamok mellett kerülnek kiszámításra a törlesztőrészletek. Az intézkedésnek köszönhetően az adósok mentesültek az árfolyamváltozás kockázatától, így a havi törlesztőrészlet a továbbiakban tervezhetővé és kiszámíthatóvá válik a számukra. (Napi.hu, 2015)

 

Lakossági bruttó hitelállomány változása a forintosítást követően (milliárd Ft)

 Forrás: MNB

A forintosítás időzítését tekintve az utolsó pillanatban valósult meg, és rendkívül jól mutatja az Orbán-kormány éleslátását, amivel megelőzte a devizahitel károsultak még nehezebb helyzetbe kerülését. 2015. január 15-én a svájci jegybank megszüntette a 2011-ben rögzített, 1,2-es árfolyamszintjét az euróhoz viszonyítva. Ezzel a lépéssel a svájci jegybankárok hagyták, hogy a frank jelentős mértékben erősödjön valamennyi ország fizetőeszközéhez képest, így a forinthoz viszonyítva is. A svájci frank a forinttal szemben a korábbi 250-260-as sávból, hirtelen 378 forintig erősödött és rövid ideig a 400-as értéket is elérte a jegyzés egyes pénzváltóknál. A devizahitelek pár hónappal korábbi forintosítása így megóvta az adósokat egy újabb és jelentős pénzügyi sokktól. 2014 év novemberében az Orbán-kormánynak és az MNB-nek köszönhető forintosítási programnak köszönhetően a bankok már kézhez kapták a forintosításhoz szükséges devizát fix árfolyamon. Az adósok a döntés értelmében már január óta a fix árfolyamon (svájci frank esetében 256,5, euró esetében 309 forint) fizetik a havi törlesztőrészletet és 2015. február 1-jei fordulónappal ugyanezen árfolyamon került sor a hitelek forintra váltására. (Portfolio.hu, 2015)

 

Svájci frank árfolyam elszállása a svájci jegybank euróárfolyam rögzítésének megszüntetését követően

Forrás: MNB

Számítások alapján több, mint 1,3 millió magyar családot segítettek a válságkezelő intézkedések, közülük az elszámolás és a forintosítás hatásának köszönhetően közel 1.000 milliárd forintos összeggel maradt több a háztartások zsebében. 2007-ben egy átlagos svájci frank alapú jelzáloghitellel rendelkező adós kb. 7 millió forint adóssággal rendelkezett, amelyet 20 éves lejárat mellett vett fel. Ebben a konstrukcióban 77 ezer forint havi törlesztőrészletet fizetett. A devizaárfolyamok jelentős mértékben emelkedtek a 2000-es évek vége felé. Ráadásul a svájci frank 2002–2003-as 150-160 forint körüli árfolyama, ahol villámgyorsan 220 forintra lőtt ki, ezzel a tartozások értéke összességében harmadával megugrott. A forintosítás nélkül a havi törlesztőrészlet összege 93 ezer forintra növekedett volna. A hitelfelvevők a kormányzati intézkedésnek köszönhetően ugyanakkor átlagosan évi 180 ezer forintot tudtak megtakarítani. (Magyaridok.hu, 2017)

 

A múltban történt válság kezelése rövid távon a legfontosabb feladata egy felelősségteljes kormány számára. Ugyanakkor egy körültekintő kormánynak a hosszú távú stabilitással is foglalkoznia kell, ezért számos jövőbe mutató intézkedésre is szükség volt, amelyek hosszú távon és egyszerre biztosítják a lakosság és az ország pénzügyi stabilitását.

 

Adósságfék szabályozás – a jövedelemterhelési mutató bevezetése

 2015. január 1-jétől kezdődően az MNB olyan intézkedést léptetett hatályba, amely védelmet biztosít a lakosság újbóli jelentős, és rendszerkockázatot hordozó eladósodása ellen. A devizahitel válság tanulságait megértve és megelőző intézkedésként, hogy a lakosságot megvédjék a felelőtlen hitelfelvétel elterjedésétől. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) bevezetésével a hatóságok maximalizálták a lakosság hitelfelvételét, amelyet a legális, havi szintű jövedelmükhöz kötöttek. Ez az intézkedés az új hitelfelvétel során korlátozta a lakosságot abban, hogy túlzott terhet vállalva olyan mértékben vegyenek fel hitelt, amelynek havi szintű törlesztését hosszú távon nem tudják vállalni. Erre a jelentős intézkedésre azért volt kiemelten szükség, mivel a lakosság túlzott eladósodottsága pénzügyi stabilitási és szociális szempontból is nagyon káros tud lenni, ahogyan azt a devizahitel-válságból jól ismerjük. (MNB, 2014)

 

Maximális jövedelemarányos törlesztőrészlet és hitelfedezeti arányok
2015. január 1-től

Forrás: MNB 

 

A deviza alapú hitelezés rámutatott arra, hogy a nemteljesítő hitelállomány egyik legfontosabb oka a jövedelemhez viszonyított kötelezettségek mértékének növekedése volt, ezért ennek korlátozása a jövőre vonatkozóan elengedhetetlennek bizonyult. Ennek értelmében a lakosságot meg kell védeni az újabb ilyen irányú veszélyektől, ezért is szükséges a JTM mutató bevezetése a magyar hitelezési folyamat gyakorlatába. Az új szabályozás értelmében a JTM, mint kiemelt mutatószámot minden 200 ezer forintos hitelösszeg felvétele előtt vizsgálni kell az igénylő esetében. Továbbá minden esetben a hiteligénylőtől igazolt és legális havi jövedelme alapján lehet a mutató értékét kiszámolni, ellenben a 2000-es évek során alkalmazott gyakorlattal, amikor is sok esetben már jövedelemigazolás nélkül is folyósítottak jelentős mértékű jelzáloghiteleket.

 

Az adósságfék szabályokat a jegybanki vezetés folyamatosan felülvizsgálta és felelős hatóságként szükség esetén módosította a feltételeket, hogy továbbra is a megfelelő védelmet tudja biztosítani a magyar lakosság számára. 2018. október 1-i hatállyal felülvizsgálták a korábban kialakított JTM szinteket. A jegybanki rendelettel a célja az volt, hogy a lakosságot tovább ösztönözze a fix kamatozású jelzáloghitelek választása érdekében, amelyek sokkal biztonságosabb hiteltermékek, mint a változó kamatozású vagy rövid kamatperiódusú termékek. Az MNB számára ez az intézkedés azért is kiemelt fontosságú, mivel a lakosság kiszámíthatóbb hiteltörlesztésével stabilizálhatja a gazdaságot. Ezzel a módosítással a jegybank felkészíti a lakossági hitetfelvétel során a háztartásokat, hogy egy kedvezőtlen kamatváltozás esetén is legyen kellő mértékű jövedelmi tartalék a hiteltörlesztésre. (MNB, 2018)

2018. október 1-jétől hatályos rendelkezés értelmében a lakosság jövedelem arányos eladósodás mértékét csökkentették a kamatperiódus hossza alapján. A módosult előírások eredményeképpen így a jegybank biztosíthatja, hogy egy kedvezőtlen kamatváltozás következtében a háztartásoknak megfelelő mértékű jövedelemtartalék áll rendelkezésére. Minél rövidebb a kamatperiódus hossza a lakossági hiteleknek (mint például a jelzáloghitelek 15-20 éves lejárata) annál érzékenyebben reagálnak egy esetleges kamatváltozásra, ezért a biztonság érdekében a JTM mutatók megállapításánál ezt figyelembe vették. 400 ezer forint nettó havi jövedelem szintjéig változó kamatozástól egészen 5 éves kamatperiódusig maximum a jövedelem 25 százalékáig adósodhat el a lakosság, 10 éves kamatperiódusig már a jövedelem 35 százalékig, illetve minimum 10 éves vagy azt meghaladó kamatperiódus hossz esetén a jövedelem 50 százalékáig. Amennyiben a hitelfelvevő 400 ezer forintot meghaladó havi jövedelemmel rendelkezik, úgy rá magasabb JTM szintek vonatkoznak, a korábbi határokhoz viszonyítva rendre 30, 40, valamint 60 százalékos értéket határoztak meg. 2019. július 1-jét követően a JTM mutatót a korábbi kamatperiódus határok figyelembevétele mellett már egy megemelt nettó jövedelemhatártól kell figyelembe venni. Az MNB rendelete alapján ezt követően a lakossági hitelezésnél a korábbi 400 ezer forint helyett 500 ezer forint nettó jövedelem a számítás alapja.

 

Új forint alapú jelzáloghitelek JTM szabályai
2018. október 1-től

Forrás: MNB 

 

Biztonságos hitelezés biztosítása – Fogyasztóbarát hitelezés elindítása

Minősített Fogyasztóbarát Lakáskölcsönök bevezetése mellett döntött az MNB annak érdekében, hogy stabil hitelportfólió kialakítással hosszú távon védelmezze mind az gazdaság stabilitását, mind pedig a lakosság vagyongyarapodását. 2017. június 1-jén bevezetésre került a lakossági hitelek esetében egy minősítési kategória, amelyek elnyerésére a magyarországi bankok pályázhatnak a termékeikkel. A Minősített Fogyasztóbarát Lakáskölcsönök (MFL) minősítést a jegybank azért vezette be, hogy ezzel az intézkedéssel fokozza a piaci verseny felpezsdülését az országban, másrészről pedig elősegítse a biztonságos lakáshitelek széles körű elterjedését lakosságon belül. A minősítésnek köszönhetően a bankok elkezdték nagy számban életre hívni a fogyasztóbarát, kedvezményes feltételeket nyújtó hiteltermékeit, amelyek felvételével a magyar családok nem veszélyeztették a jövőjüket és nem vállaltak a deviza alapú hitelekhez hasonló bújtatott kockázatokat. Az MNB által meghatározott fontosabb élvárások a Minősített Fogyasztóbarát Lakáskölcsönök esetében a következők:

  • Egyenlő havi törlesztőrészlet állapítható meg
  • Hitelbírálati határidő maximum 15 munkanap (az értékbecslést követően)
  • Folyósítási határidő maximum 2 munkanap (a folyósítási feltételek teljesítését követően)
  • A kamatperiódusok minimum 3 évre szólnak, vagy 5, 10 évre vagy a futamidő végéig rögzítésre kerülnek
  • A hitelek kamatfelára maximum 3,5 százalékpont lehet
  • Egyéb díjtételek is maximalizálásra kerültek a konstrukció keretében:
    • Folyósítási díj maximum a hitelösszeg 0,75 százaléka (maximum 150 ezer forint)
    • Előtörlesztési díj maximum az előtörlesztési összeg 1 százaléka (lakástakarékpénztár betétből díjmentesen megvalósítható)

(MNB, 2017)

 

Minősített Fogyasztóbarát Lakáskölcsön havi folyósítása

Forrás: MNB

 

2019 májusáig az MFL hitelek bevezetése óta a bankok 43 ezer szerződést kötöttek, amelynek keretében összesen 516 milliárd biztonságos, forint alapú jelzáloghitelt folyósítottak a lakosság számára. A bejelentéstől számított 2 év elteltével jól látszik a jegybank által indított program sikeressége, amely nagy valószínűséggel az átlátható és egyértelmű feltételrendszerének és kedvezményesen alacsony árazása miatt megállja a helyét a piaci versenyben kínált egyéb hiteltermékekkel szemben. 2018 év végén az MFL hitelek aránya elérte a 60 százalékot az új folyósítású, legalább 5 éves kamatperiódusú hitelek esetében. Az MFL hitelek elterjedése nagyban hozzájárult, hogy a lakosság elkerülje a magasabb kockázatot hordozó változó kamatozású jelzáloghiteleket, amelyek így egyre inkább háttérbe kerülnek a magyar piacon. 2018 év végére az MFL értékesítés olyan mértékben népszerűvé vált a lakosság körében, hogy a legalább 5 éves kamatperiódusú lakáshitelek folyósításánál 60 százalékos részarányt ért el. (Origo.hu, 2019)

 

MFL hiteleknek köszönhetően 2018 év végére a legalább 5 éves kamatperiódusú hitelek aránya elérte a 95%-os szintet, így lényegében a kockázatos rövid kamatperiódusú hitelek eltűntek az új lakáshitelek folyósításából. Az igénylések statisztikájából jól látszik, hogy az ügyfelek átlagosan 12 millió forintos összegben vesznek fel Minősített Fogyasztóbarát Lakáskölcsönt, ráadásul az átlagos futamidő 17,5 évre szól.

 

A kibocsátott lakáshitelek a kamatrögzítés hossza szerint és az MFL termékek aránya

Forrás: MNB

 

Az intézkedések pozitív hatása

A háztartások nettó vagyona a sikeres és megfelelő válságkezelésnek köszönhetően 44 százalékkal növekedett 2014 és 2017 között. Az MNB felmérése alapján a vagyonnövekedés jelentős mértékű volt és általánosan megfigyelhető volt valamennyi háztartási csoportban az említett időszakban. A jegybank szakemberei megállapították, hogy 2017 év végén az egy háztartásra jutó nettó vagyon országos átlaga elérte a 27 millió forintot. A nettó vagyon dinamikusan növekedett 2014 és 2017 között, miközben az időszak során az infláció csupán 4,9 százalékos mértékű volt. A lakosság kötelezettsége a három év leforgása alatt 12 százalékkal csökkent. A vizsgálat megmutatta, hogy korcsoport alapján elemzett adatokon is az látszik, hogy a vagyonnövekedés valamennyi korcsoportba tartozó háztartás esetében meghatározó mértékű volt. (MNB, 2019) Ilyen mértékű vagyongyarapodást a lakosság nem tapasztalhatott volna meg, ha 2010-től a folyamatos kormányzati és jegybanki intézkedések nem stabilizálják sikerrel az ország gazdasági folyamatait. A devizahitel-válság megfelelő kezelése elengedhetetlen volt a háztartások vagyonnövekedéséhez.

 

Egy háztartásra jutó átlagos nettó vagyon alakulása 2014 és 2017 év végén

Forrás: MNB

 

A devizahitel-válság sikeres kezelésének köszönhetően a nagy nemzetközi hitelminősítő cégek 5 év elteltével befektetési kategóriába minősítették fel Magyarországot 2016-ban. Magyarország, a sikertelen szocialista intézkedések hatására kikerült a hitelminősítő cégek befektetésre ajánlott kategóriájából. Emiatt az ország külső gazdasági lehetőségei korlátozottabbá váltak, illetve drágábban tudja finanszírozni az államháztartást. Ugyanakkor a 2010-től folytatott kitartó és következetes válságkezelési intézkedések meghozták a jól megérdemelt eredményt. Nem csak a lakosság pénzügyi helyzete kezdett jelentős ütemben javulni, hanem az ország adósságának külső megítélése is jelentős mértékben javult. Így Magyarország 2016-ban kikerült a bóvli besorolásból és ismételten befektetésre ajánlott kategóriába került mind a három nagy hitelminősítő cég értékelése alapján. Májusban a Fitch Ratings, szeptemberben a Standard & Poor’s következett, és legutoljára a Moody’s hitelminősítő döntött a felminősítésről. Megelőző évek során valamennyi, hitelminősítők által vizsgált mutatóban Magyarország remekül teljesített, amelyek a következők:

  • Államadósság szintje
  • Költségvetési hiány szintje
  • Külső egyensúly megléte
  • Bankrendszer külső sérülékenységének szintje

A lakossági devizahitelek sikeres kivezetése olyan kiemelkedő jelentőséggel bírt, amely jelentősen hozzájárult a befektetési minősítés kiérdemléséhez, mivel jelentősen csökkentette a bankrendszer külső sérülékenységét. (Origo.hu, 2016)

 

Összegzés

A 2010-től kezdődő átfogó és széleskörű kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a deviza alapú hitelkárosultakat sikerült megmenteni és a korábbi óriási mértékű devizahitel állományt sikerült teljes mértékben felszámolni 2015-re. A 2000-es években zajló felelőtlen banki hitelexpanziónak köszönhetően a magyar lakosság óriási mértékű adósságállományt halmozott fel az évtized közepére. A külföldi tulajdonú bankoknak köszönhetően a háztartások elsősorban külföldi devizában, azon belül is döntően svájci frankban adósodtak el. A 2010-es kormányváltásig érdemi beavatkozás a deviza hitelezésbe sajnálatos módon nem történt, pedig a megfelelő hatású válságkezeléshez az időzítés a legkritikusabb tényező. A hatalomra kerülő második Orbán-kormány az idő sürgetése miatt is nagy lendülettel kezdte meg nem csak a jelentős mértékű lakossági adósságállomány leépítését, hanem annak devizális szerkezetének átalakítását is sürgősen rendbe kellett raknia az ország pénzügyi stabilitása érdekében. 2015-ben a forintosításnak köszönhetően sikerült a szerkezeti átalakítás megvalósítása.

 

Lakossági hitelek devizális szerkezetének változása (milliárd forint)

Forrás: MNB

 

A 2010-től folyamatos és koordinált kormányzati és jegybanki intézkedéseknek köszönhetően az ország kilábalt a modern kori gazdaságtörténelmének legnagyobb katasztrófájából, a devizahitel-válságból. Jelentős erőfeszítésnek köszönhetően Magyarország sikeresen tudta kezelni a deviza alapú hitelezés okozta válságot. Hosszú időbe telt, hogy a szocialista kormányzattól megörökölt katasztrófahelyzetet különféle átfogó intézkedésekkel kezelni lehessen. 2015 folyamán a lakossági devizahitelek teljes mértékben kivezetésre kerültek, amelynek utolsó lépése a forintosításnak volt köszönhető, így az ország az egyik legnagyobb stabilitási kockázatától szabadult meg. Ennek köszönhetően több százezer magyar család megszabadult az árfolyamváltozásból fakadó kockázattól, amit eddig viselt, mivel a sokkal biztonságosabb forinthitelekre került átváltva a hitelük. A 2015-ben történő forintosítással a devizahitelek kivezetésre kerültek, amelyet Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter a legfontosabb gazdaságpolitikai lépésnek nevezett egy sajtótájékoztatón. A forintosítással félmillió család otthonát sikerült megvédeni és nagyságrendileg 25-30 százalékkal csökkenteni a havi törlesztőrészleteket. A kormányzati intézkedések nélkül számítások szerint 700 milliárd forinttal nagyobb adósságállománnyal nézett volna szembe a lakosság. (Kormány.hu, 2015)

 

Sajnálatos módon azt a társadalmi kárt, amelyet a 2000-es évek történései okoztak a családoknak, még hosszú évek és évtizedek múltán is hatással lesz a magyarokra. Mivel a devizahitel-válság sok családtag esetében egy életre elvette a bizalmat attól, hogy hitelfelvétel segítségével megvásárolja a családi otthonnak számító ingatlant és ezzel biztosítsa a család biztonságának alapkövét. A társadalom stabilizációját első sorban úgy lehet megvalósítani, hogy a lehető legstabilabb gazdasági növekedést, alacsony inflációt és biztos jogszabályi környezetet teremt az adott kormányzat, amelyben a jelenlegi Orbán-kormány hosszú évek óta sikeresen tevékenykedik. Ugyanakkor a devizahitel-válság a modernkori gazdaságtörténelmünk meghatározó részévé vált. Ezekre a tanulságokra évek és évtizedek múltán is kötelező lesz emlékeznünk annak érdekében, hogy ehhez hasonló mértékű katasztrófa soha többé ne fordulhasson elő az országban.

 

A távolba mutató, megelőző intézkedéseknek köszönhetően az Orbán-kormány hosszú távon tudja biztosítani az ország pénzügyi stabilitását. A devizahitel-válság tanulságait megértve a jelenlegi kormányzat nem csak a tűzoltással, hanem a hosszú távú gazdasági stabilizációval is foglalkozott. A megfelelő szabályozást kialakítva a bankszektor által folyósított hitelek többé nem jelenthetnek veszélyt a háztartásokra, főleg azáltal, hogy forint alapon adósodnak el a későbbiekben. A jövedelemterhelési mutató bevezetésének és folyamatos felülvizsgálatának köszönhetően a hiteligénylők nem találhatják magukat olyan konstrukcióban, amely meghaladná fizetési képességüket. A Fogyasztóbarát Minősítésű Lakáskölcsönök minősítés elterjedésével pedig a lakosságnak nem kell attól tartania, hogy a bankok lényeges információkat (például a hitel kockázatosságával kapcsolatban) tisztességtelenül elhallgatnának az ügyfelek elől.  Ezek a kialakított szabályok képesek lesznek hosszú távon biztosítani a pénzügyi stabilitást, valamint megteremteni a háztartások vagyongyarapodásának az alapját. Ehhez pedig szükséges egy felelősségteljes és együttműködésre hajlandó kormányzat és jegybanki vezetőség, akik mindig a lakosság érdekeit tartják szem előtt.