A konvergenciának, azaz a nyugati életszínvonal elérésének a kulcsa az ottani országoknál gyorsabb gazdasági növekedés elérése és fenntartása. Csak egy erősebb gazdaság teszi ugyanis lehetővé a tartósan magasabb béreket.

 

Erodálódó növekedés 2010 előtt. 2002 elején Magyarország még kivételesen magas növekedést tudott felmutatni. Ahogy azt az 1. ábra mutatja, a fokozatos gazdaságpolitikai hibák sajnos oda vezettek, hogy 2006-tól hazák növekedése (piros görbe) általában gyengébb, nem ritkán sokkal gyengébb volt, mint az OECD átlag (fekete görbe) vagy az Eurozóna átlaga (kék görbe). 2007 első negyedévében az összes OECD-ország közül nálunk volt a legrosszabb a gazdasági teljesítmény, a csökkenés mértéke 5,3 százalék volt. Ugyanekkor Írország 18,2 százalékot növekedett. Számunkra azonban Szlovákia 8,8 százaléka vagy Csehország 6,9 százaléka is álomszerűnek tűnt. Még az Eurozóna 2,5 százalékos bővülése is 7,8 százalékpontot vert hazánkra.

1. ábra: A gazdasági növekedés 2002-2010 között.

 

Sereghajtóból éllovas. 2010 után elindulhattunk a konvergencia útján. Sőt, 2018 első negyedévében Magyarország produkálta a legmagasabb növekedést az összes OECD-ország közül. Hazánk 6,1 százalékos értékét nem csak a 3,5 százalékot bővülő Szlovákia, a 2,0 százalékkal növő Csehország, de (és kifejezetten) az 1,0 százalékot felmutató Eurozóna és a 0,5 százalékkal döcögő Németország is irigyelhette. De ez a csoda nem negyven napig tartott. Hazánk növekedés tekintetében ezüstérmes volt 2018 harmadik és 2019 első negyedévében is. De 2017 első negyedéve óta egyetlen alkalom kivételével végig benne voltunk a top 10-ben (és 2017 harmadik negyedévében sem kellett szégyenkeznünk, hiszen a 11. helyen álltunk).

Hazánk gazdasága erős marad. Az OECD előrejelzései szerint Magyarország a vírus hatásait figyelembe véve sem fog veszíteni a lendületéből. Mind az egyhullámos (Single-hit, 2. ábra), mind pedig a két hullámmal számoló (Double-hit, 3. ábra) forgatókönyvek azzal számolnak, hogy egy rövid, három negyedéves periódus után hazánk növekedése továbbra is magasabb lesz, mint az OECD-országok és az Eurozóna átlagos értéke. Az egyhullámos forgatókönyv szerint (amiben mi véleményünk szerint alappal reménykedünk) 2021 második negyedévében hazánk 8,3 százalékos bővülése a harmadik legjobb lesz az OECD-országok között. És a következő két negyedév 7,3 és 6,3 százalékos növekedése is negyedik helyet fog jelenteni.

 

2. ábra: A gazdasági növekedés előrejelzése az egyhullámos forgatókönyv esetén.

 

3. ábra: A gazdasági növekedés előrejelzése a kéthullámos forgatókönyv esetén.

 

Források:

https://data.oecd.org/gdp/real-gdp-forecast.htm